Szervezet/testület

Vác Város Árvaszéke

Árvaszéki gyámot neveztek ki minden akár „törvényes, akár törvénytelen ágyból” származott olyan kiskorú részére, akinek szülei nem éltek.
Gondnokot rendeltek ki olyan gyámolt részére, akinek érdeke a gyám érdekével ellenkezett; ha egy gyám alá tartozó árvák érdekei egymással összeütközésbe kerültek; az
ismeretlen helyen tartózkodó személyek vagyonának kezelésére, valamint a jogerősen elmebetegeknek vagy tékozlóknak nyilvánított személyek és legalább félévi
szabadságvesztésre ítélt fegyencek vagyona és kiskorú gyermekei számára. Az árvaszéket illette meg a hagyaték felosztása iránt a bíróság előtt tervezett egyezség
jóváhagyása, továbbá az őrködés, hogy a gondnokolt öröksége biztonságban legyen. Ha a hagyaték ingatlanból állt, akkor az árvaszék intézkedett, hogy a tulajdoni jogot a kiskorú
nevére bejegyezzék a telekkönyvi nyilvántartásba.
Az árvaszék felügyelte, hogy a gyámoknak és gondnokoknak a rájuk bízott árvák és gondokoltak személyére és neveltetésére gondjuk legyen és a kezelésükre bízott vagyont a
törvény és a helyhatósági szabályok szerint kezeljék.
Az árvaszék erősítette meg valamennyi gyámság vagy gondnokság alatt levő személyt érintő nevelési, tanítási, vagyonra vonatkozó, házassági vagy bármely egyéb szerződést,
meghatározta a gyámi és gondnoki díjakat.
Mindenféle ingatlanra vonatkozó jogügylethez, különösen a kölcsönfelvételhez, az adásvételhez, a haszonbérlethez, a cseréhez vagy az egyezségkötéshez, az ingatlanok jelzálogi
lekötéséhez és a befektetésekhez az árvaszék előzetes jóváhagyására volt szükség. A gyámság vagy gondnokság alatt levőket illető ingó és ingatlan vagyon közárverés
útján történő eladásának megengedése, az ingatlanok tényleges értékénél magasabb áron történő értékesítése és a gyámhatósági jóváhagyás fenntartása az árvaszéket illette meg. Ha azonban ingó vagy ingatlan képezte az árverés tárgyát, az árverési feltételek megállapítása is az árvaszék hatáskörébe tartozott.

Az 1870. évi XLII. törvénycikk a köztörvényhatóságok rendezéséről: 9. § Árva- és gyámhatóságát a törvényhatóság egy állandó központi árvaszék által gyakorolja, mely áll: egy elnökből, legalább két ülnökből, a tiszti ügyészből, a számvevőből, egy jegyzőből és a szavazattal nem bíró közgyámból.
Az 1877. évi XX. törvénycikk a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről.
Vácz r. t. város szabályrendelete a gyámhatósági eljárásról és pénzkezelésről, 1887.
Az árvaszéki ülnökök az 1868:LVI. tc. 562. §-a alapján, mint a törvényhatóság részéről kirendelt hivatalos közegek teljesítették a halálesetek felvételét, a hagyaték előzetes
biztosítását, valamint az árvák és elmebetegek részére gondnokok kinevezését.