Mostrando 76 resultados

Registro de autoridad
Vác

Juhász Gyula Általános Iskola, Vác

  • Entidad colectiva
  • (1932) 1950 -

Vácnak, mint püspöki székhelynek kultúrája, műveltsége és oktatása sok területen összekapcsolódott a római katolikus egyházzal. A mi iskolánk elődjét is gróf Csáky Károly püspök javaslata alapján kezdték megszervezni, míg a másik épület a létrejöttét a váci katolikus egyházközségnek, Hanauer Á. István váci püspöknek és Korniss Gyula országgyűlési képviselőnek köszönheti.
1932-ben a Báthori, a Görgey utcák és a Csányi körút által határolt telken felépült a Váci Római Katolikus Polgári Fiúiskola. Igazgatója Melha Endre volt. Ebben az épületben működik ma a felső tagozat (A épület).
1938-ban a Görgey és a Flórián utca sarkán épült fel a Szent István Elemi Iskola, ma ebben az épületben működik az alsó tagozat (B épület). Igazgatója Böröcz Lajos volt. Mindkét épületet Boskó Géza Zoltán budapesti építészmérnök tervezte.
A két iskola egymástól függetlenül működött, eltérő feladatok ellátását tűzte ki céljául. Az elemi iskolák az alapoktatást látták el 6-tól 12 éves korig, míg a polgári iskolák a városi 10-14 éves fiatalok számára nyújtottak a polgári életben jól használható, praktikus ismereteket.
Az 1936-37. tanévtől Lipovniczky László lett a polgári fiúiskola rajztanára.
1944-ben mindkét épületben német tábori kórház működött, majd az orosz katonaság foglalta el.

  1. és 1946. között a magyar iskolarendszerben két alapvető változás történt. A korábbi népiskolák és polgári iskolák helyett a 6-14 éves tanulók számára nyolcosztályos új iskolatípust kellett szervezni általános iskola elnevezéssel. A másik változás az iskolakötelezettség időtartamát kiterjesztette a 12. életévtől a 14. életévig.
    Az 1945-46. tanévben a két épület közös igazgatás alá került, Vígh András igazgató vezetésével fiúiskolaként működött, Báthori utcai Általános Iskola néven.
  2. – igazgató: Wágner Ernő.
    1950-ben az iskolát államosítják, igazgatója ekkor Fülöp Béla.
  3. és 1956. között az igazgató Lippai Tibor.
  4. és 1977. között az igazgató Kováts Sándor.
    1962-ben megkezdik a koedukált oktatást az alsó osztályokban.
    1977-1984. - Lippai Nagy Antalné az igazgató.
    1983-ban a Báthori utcai Általános Iskola nevet felváltotta a Juhász Gyula Általános Iskola.
  5. és 1996. között az igazgató Mátyásffyné Jenei Gabriella.
  6. és 2014. között az igazgató Kocsi Károly.
  7. és 2019. között az igazgató Szalárdy József Attila.
    2020-tól Muszkáné Kocsis Emese vezetésével működik az intézmény

Lukásovits család

  • Familia
  • 1919 - 2004

A Lukácsovich/Lukátsovits család iratai között megtalálhatók id. Lukátsovits János budapesti lakosra,
illetve özv. Lukátsovits Jánosnéra vonatkozó irat, továbbá Lukátsovits László váci műbútor asztalosmester, valamint ifj. Lukátsovits Jánosra és családjára vonatkozó iratok.
Id. Lukátsovits János budapesti asztalosmester gyermekei voltak Lukátsovits László, Lukátsovits Irén, Lukátsovits Jenő és Lukátsovits Magda.
Lukátsovits László (Budapest, 1899. június 20.–1983) műbútorasztalos több évtizeden át több jelentős megrendelést is teljesített a váci püspökség és a polgármesteri hivatal megrendelésére. Bútorrajzainak egy része bekerült Vác Város Levéltárába. A munkáságával kapcsolatos fényképeket a XV. 34
Fényképek levéltári gyűjteménye fondban helyeztük el.
Lukátsovits János (Budapest, 1926. június 16.) 1946-ban asztalosként és faipari technikusként különböző állami vállalatoknál dolgozott. Kedvtelésből folytatta édesapja műbútorasztalos tevékenységét.

Betegápoló Irgalmasrend

  • Entidad colectiva
  • (1572) 1778 - 1950, 1990 -

A rend Magyarországon a 17. század közepén telepedett meg:
1650-ben Szepesváralján,
1669-ben Pozsonyban,
1726-ban Egerben,
1737-ben Temesvárott,
1757-ben Pápán,
1760-ban Kismartonban és Nagyváradon,
1778-ban Vácott,
1796-ban Pécsett és Szakolcán,
1802-ben Pozsonyban,
1804-ben Zágrábban,
1806-ban Budán,
1834-ben Szatmárt nyitottak kórházat és rendházat.
A magyarországi házak 1856-ig az ausztriai Szent Mihály főangyal provinciához tartoztak, ekkor kiváltak, megalakították az önálló, magyarországi Szeplőtelen fogantatás provinciát. A tartományfőnök székhelye 1872-ig Pozsonyban volt, azóta a budapesti Szent István konventben.
A Szeplőtelen fogantatás provincia tartományfőnökei:
1856: Bursák Borgia Ferenc,
1859: Gelencsér Privát,
1871: Ferencfi Imre,
1882: Füzy Szaniszló,
1903: Thuróczy Kornél,
1925: Moscsovits Boldizsár,
1926: Babinszky Nárcisz,
1931: Müller Ödön,
1942: Toponáry József Ede.
1950-ben az ország területén működő szerzetesrendeket feloszlatták. Az 1950. július 2-n kelt 25/1950. sz. törvényerejű rendelet a gyógyszertárak állami tulajdonba vételét rendelte el. Az 1950. szeptember 7-n kelt 34/1950. számú rendelettel pedig az összes női és férfi szerzetesrend működési engedélyét felfüggesztették. A szerzeteseknek el kellett hagyniuk rendházaikat, és a szerzetben folytatott munkakörüket elvesztették.
1950-ben a magyar rendtartománynak 46 tagja állt a gyógyítás szolgálatában: 3 orvos, 12 gyógyszerész, 4 kórházlelkész.
A Betegápoló Irgalmasrendet az 1990/IV. tv. alapján, a Baranya Megyei Bíróság pk. 60. 173/1996/2. sz. jogerős végzése szerint 6. sorszám alatt nyilvántartásba vették.
Jelenleg három kórházban történik gyógyító tevékenység: Buda, Pécs, Vác.
Érden és Pilisvörösváron idősotthont működtet a Rend.

Forte Fotokémia Rt., Vác

  • Entidad colectiva
  • 1947 - 2010

Az amerikai Kodak brit leányvállalata fotókémiai gyár építését kezdte meg 1913-ban Vácon. A termelés csak 1922-ben indult el. Hétféle fotópapírt gyártottak ekkoriban a váci Kodak gyárban, közöttük röntgenfényképezésre alkalmas papírt is.A II. világháború első évében az angol vezetőség elhagyta a gyárat, amit 1944-ben hadiüzemmé minősítettek át. A gyár gépparkját és nyersanyagait nyugatra szállították, az épületekre pedig december elején 49 bomba esett, komoly károkat okozva. 1947-ben a Kodak eladta a váci gyárat a Magyar Általános Hitelbanknak. 1948 elején a vállalatot államosították. Az államosításkor a gyár a Forte Fotokémiai Ipar Vállalat nevet vette fel. Ekkor még csak 129 fő dolgozott az üzemben. 1951-ben felépült a filmüzem. A fotópapír mellett beindult a filmek és fotólemezek gyártása is. A gyár 50 éves fennállásának évében, 1972-ben elindult a színes filmek hazai előállítása. Egyidejűleg a Forte gyár színes kidolgozó laboratóriumokat is nyitott. A gyár a termékeit az 1930-as évek közepétől exportálta a világ számos országába. 1972-ben például a fotópapír 52, a film 45 százalékát termelték külföldi piacokra; a világ 74 országába szállítottak. 1997-ben, a rendszerváltást követően pedig még mindig 50 országba szállítottak Forte márkajelű termékeket. A cég 1992-ben az állami tulajdonú vállalatok privatizálásakor részvénytársasággá alakult át. Ekkor vette fel a Forte Fotokémiai Rt. nevet. 2006-ban a cég 150-200 milliós mínuszt termelt. 2007. februárban leállt a termelés, és utcára kerül a vállalat összes dolgozója. 2004-ben felszámolási eljárás alá került, 2010-ben jogutód nélkül megszűnt.

Hajós Alfréd Úttörőház, Vác

  • Entidad colectiva
  • 1954 - 1991

A Váci Úttörő Technikai Állomás 1954-ben jött létre az Ilona utca 3. szám alatti volt villaépületben. Célja a váci fiatalok politechnikai képzésének segítése volt, melynek érdekében különféle technikai szakköröket indítottak. Hajós Alfréd nevét 1958-ban vette fel az intézmény. Szakkörei közül kiemelkedett az országban elsőként létrejött Búvár Kund Víziúttörő Csapat (1965-től Glóbus Dunai Flottilla), mely nagyszabású vízitúrákat szervezett. 1966 és 1971 között működött a nagyvilág iránt érdeklődő gyermekeket tömörítő Glóbus Club. Tagjai kiterjedt kapcsolatokat építettek ki más országok úttörőivel. Az úttörőház gondot fordított az úttörővezetők képzésére is. 1977-ben a régi művelődési ház épületébe (ma Dr. Csányi László krt. 58.) költöztek, csak a vízi úttörők bázisa maradt a Duna-parti épületben. Az úttörőház működtette a városháza pincéjében 1988 júniusától a középiskolások szabadidejének kulturált eltöltését célzó Diáktanyát. A hely elsősorban „ifjúsági presszóként” üzemelt, azonban tudományos ismeretterjesztő előadásoknak, koncerteknek, diszkóknak is helyet adott. 1989-től az úttörőház a Hajós Alfréd Ifjúsági Centrum nevet vette fel. 1991. március 1-jén összevonták a Madách Imre Művelődési Központtal.

Magyar Hajó- és Darugyár Váci Gyáregység (korábban Duna Hajógyár)

  • Entidad colectiva
  • 1962 - 1985

1953-ban a Vácott a Duna bal partján az Alumínium- és Horganyfeldolgozó Vállalatra alapozva egy új hajóépítő üzem jött létre a Dunai Hajógyár és ezen a néven működött 1962-ig. Ez a gyár az alumínium hajóipari feldolgozására rendelkezett be. Kezdetben számos alumínium testű ladikot, csónakot és vitorlás hajót készítettek. Az alumínium ötvözetből készült vízi járművek anyagát a Fémipari Kutatóintézettel közösen fejlesztették és ezzel szakmai körökben is komoly elismerést váltottak ki. Az igazi feladat azonban, amely ezután a gyár fő profilját képezte a vízibuszok építése lett. Az első vízibusz a 301/1. típusszámú 150 személyes TIHANY 1956-ban készült el. A hajó 25 m hosszú, 5 m széles volt és 2 db 85 LE-s Csepel diesel-motor hajtotta. A jól ismert vízibuszok mind a Dunán, mind a Balatonon alkalmazásra kerültek és számos országba exportálták is őket. Ezek a hajók közúton is szállíthatóak voltak, így több olyan zárt víztározón és tavon is megjelentek, ahová egyébként vízi úton nem juthattak volna el. 1956 és 1962 között 44 db. készült belőlük. A Hajógyár 1953-tól a Folyami Flottilla részére is épített alumínium hajókat. Ez a típus az AN-2 nevet kapta. A 13 m hosszú, 3 m széles aknamentesítésre és telepítésre tervezett hajókat szintén Csepel diesel-motorokkal szerelték fel. Ezekből több, közel 40 darab áll szolgálatba a 60-as évek elejéig. Érdekesség, hogy a hajógyár sólyája sosem készült el. A hajótesteket kocsira rakva szállították a vízpartra, ahol úszódaruval emelték őket vízre.
Az alumínium testű hajók építésére szakosodott váci Dunai Hajógyár is része lett a Magyar hajó és Darugyárnak (MHD) Váci Gyáregység néven 1962-ben. A gyár próbaképpen a vízibuszoknak két tengeri változatát is elkészítette. Ezek HÉVÍZ és KESZTHELY néven váltak ismertté a Balatonon. Újdonság volt, hogy ezeken a hajókon a zárt utasterek mellett egy nyitott felső fedélzet is kialakításra került. A hajókat két egyenként 150 lóerős motor hajtja és befogadóképességük a folyami típus 150 férőhelyével szemben 220 fő. A váci gyár másik jellegzetes terméke az alumínium tengeri mentőcsónak lett. E csónakok már evezők helyett kézzel és lábbal hajtható csavarral voltak felszerelve. A hajógyár motorcsónakjai közül a NIXI típus volt a legismertebb 2 és 4 személyes kivitelben készültek. A két személyes csónak 3,7 m hosszú volt és mindössze 107 kg-ot nyomott. A jóval olcsóbb műanyag csónakok térhódítása azonban a hajógyártást gazdaságtalanná tette Vácott. Ettől kezdve az üzem felhagyott a hajóépítéssel és profiltisztítás során fém konténereket gyártására szakosodott. Vácott a gyár harminc éves működése alatt 77 vízibusz épült, amelyek a hazai vizeken túl eljutottak többek között Velence lagúnáiba és Afrika nagy folyóira is.
A motoros kishajók és vizibuszok iránti kereslet csökkenése a gyártmányszerkezet részbeni megváltoztatására kényszerítette a gyárat. Így került sor 1955-ben a gyár életében egészen újszerű motorkerékpár-oldalkocsi gyártásra. Ez az eddigi egyedi és kissorozatú gyártás helyébe a tömeggyártás bevezetését kényszerítette az üzemre. Az oldalkocsi-gyártás folyamata egyes szakaszokon zárt szalagokat alkotott. Technológiailag igen nagy erőpróba elé állította a gyárat, mert az alumínium lemezek sajtolásának szinte valamennyi módszerét alkalmazni kellett. A szerszám kialakításától, a szükséges anyagráhagyásokon keresztül, a ráncfogó nyomásának helyes beállításáig, amitől függött, hogy az anyag szakadás és túlöblösödés nélkül töltse ki a formát, számos kísérletet és tapasztalt szakemberek verejtékes munkáját igényelte. Ebben a munkában és a hajóépítés eddigi sikereiben is Guti Lajos rajzpadlásmester és Halász Kálmán üzemvezető jártak az élen. Hogy ez a gyártás mennyire az egyes személyek rátermettségén múlott, mutatja, hogy a gyár által később külső vállaltnál rendelt, újabb oldalkocsitípus szerszámai sohasem hozták meg a várt eredményt.
Az oldalkocsi gyártás 1957-től kezdve a gyár kapacitásának egyre nagyobb részét vette igénybe és a 60-as években már évi 10-20000 darabot készítettek. A gyártás 1975-ben fejeződött be és az addig gyártott oldalkocsik száma meghaladta a 260.000 darabot. Ennek túlnyomó része exportra készült, amit az is segített, hogy az oldalkocsik csővázát különböző külföldi motorkerékpárokhoz illeszthető változatokban gyártották.
Amikor a motorkerékpár-gyártás leállt, megszűnt az oldalkocsi-készítés is, helyette konténereket állítottak elő, aztán a kilencvenes évek elejére mindenféle ipari tevékenység megszűnt.

Pamutfonóipari Vállalat Váci Finompamutfonó és Cérnázógyára

  • Entidad colectiva
  • 1938 - 1989

1932-ben a Salzmann and Co. svájci cég Budapesten a XIII. ker., Klapka u. 11. sz. alatt rendezte be első üzemét Magyarországon. 1938-ban épült fel a váci üzem, amely a fonalgyártás teljes vertikumát felölelte. A telket a város adta térítés nélkül. Az államosítás után a Finompamutfonó és Cérnázógyár (FICE) váci gyárába telepítették a budapesti üzemet is. 1963-ban a gyárat a Pamutfonóipari Vállalathoz csatolták. A Pamutfonóipari Vállalat 1989-ben jogutód nélkül megszűnt, a váci gyárat a Mestermunka Kft (Masterpiece Ltd.) vette át.

Váci Árpád Fejedelem Általános iskola

  • Entidad colectiva
  • 1948 -

Az új iskola építése 1965-ben elkezdődött ezzel egy időben a Köztársaság út 69. alatti épületet a városszerte ismert “Kőkapu iskolát” 1,5 millió forintért felújították. A nyolc tantermes iskola 1968-ban készült el és 1968/69-es tanév már az új épületben kezdődött. A költözködés jórészt a tanulók segítségével gyalogosan, kézi erővel, de igazán jó hangulatban zajlott. A felnőttek és gyerekek lelkes örömmel hordták át a rájuk bízott felszerelést. 1968. szeptember 18-án bensőséges ünnepség keretében vették birtokba az új épületet. Az alsó tagozat továbbra is a Köztársaság úti épületben maradt. Vácon elsőnek itt vezették be az egyműszakos, váltás nélküli tanítást. A jobb adottságok az iskola szakmai fejlődésére, tanítás színvonalának, hatékonyságának emelésére is kedvező hatással voltak. A tanulók helyben történő étkeztetése lehetővé tette a napközi bővítését. Nőtt a gyermekek száma, lehetőség nyílt a délutáni foglalkozások szakmai színvonalának emelésére. A szakköröket irányító tanárok lelkes munkájának köszönhetően sok érdeklődő tanuló sajátított el a követelményeket meghaladó ismereteket.
1980-ban egy korszak zárult le az iskola életében: nyugdíjba ment Zsebesi István igazgató, aki 25 éves eredményes igazgató munkásságáért Arany János-díjat kapott.
Az 1983-ban került az iskola élére Dóra Zoltán, akit lelkesedéssel és szeretettel vártunk, azóta ő vezeti iskolánkat. Ekkor indultak az angol tagozatos osztályok. Majd informatika tagozattal is bővültek.

Bartók Béla Zeneiskola

  • Entidad colectiva
  • 1963 - 2014

Vácott 1960 szeptemberében kezdődött az állami zeneoktatás. Két évig az abonyi zeneiskola fiókiskolájaként működött. 1963. január 1-jén önállósult az iskola.
Alapító igazgatója Cs. Nagy Tamás /1996-ig/, majd Ábrahám Balázs /2006-is/, majd Farkas Pál. A váci zeneiskola a Madách Imre Művelődési Központ épületében kapott ideiglenes otthont, a tanítás 8 tanárral és 272 növendékkel indult. A Művelődési Minisztérium, a Pest Megyei Tanács és elsősorban a Vác Városi Tanács támogatásával, 1971. szeptember 1-jén került saját otthonába a zeneiskola. Épületében 18 oktatóterem, négy egyéb helyiség (könyvtár, tanári szoba, irodák) és 225 személyt befogadó hangversenyterem van. 1976-ban új orgona építésére került sor, melyet a drezdai Jemlich cég gyártott. Ezzel lehetővé vált, hogy zenei bemutatók alkalmával orgonahangversenyeket tartsanak. 1981. márciusában, a Bartók-centenárium évében felvették Bartók Béla nevét.
Kezdetben csak hegedű, zongora és szolfézs tanszak működött zeneiskolánkban. 1962-től gordonka, ének, 1963-tól fafúvós és rézfúvós, 1965-től gitár, 1968-tól ütő, 1974-től orgona, 1997-től magánének, és 1998-tól népzene, 2002-től hárfa tanszak indult. Az óvodás korúakra gondolva 1973-ban dalosjáték csoport indult, mely 1981-től kiselőképzőként működik. Jelenleg 12 tanszakon folyik az oktatás 52 kinevezett tanárral és 870 növendékkel.
A váci anyaiskolán kívül Felső-Gödön, majd Verőcén, Nagymaroson, Dunakeszin, Zebegényben, Szobon, Fóton, Vámosmikolán és Nagybörzsönyben szerveztünk zeneoktatást. Az 1967-es tanévben Dunakeszi központtal új önálló zeneiskola indult. 1972. január 1-jével Szob központtal szintén új önálló zeneiskola kezdte meg működését.
Az iskola 2014-ben egyesült a Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskolával, az új intézmény neve: Váci Bartók-Pikéthy Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola.

Siketek Váci Általános Iskolája és Nevelőotthona

  • Entidad colectiva
  • 1802 -

„Bétsnek minden ritkaságait semmissé tette előttem a siketnémáknak Oskolája…”- írta nagy elragadtatással Cházár András 1799-ben a bécsi Magyar Kurír szerkesztőjének.
E sokszor idézett levél nyomán kezdődött meg hazánkban az áldozatos szervezőmunka, melynek eredményeként megnyitotta kapuit a Váczi Királyi Magyar Siketnéma Intézet.
Az első igazgató, Simon Antal volt (1802-1808), akinek „Igaz Mester „c. munkájából, kiderül, hogy nagy gondot fordítottak, az írás, olvasás, valamint a mesterséges jelnyelv tanítására. Az iskola ekkor alapítványokból tartotta fenn magát, módszertanilag a bécsi mintát követte.
Simon Antal halála után Schwarczer Antal került az iskola élére (1808-1834), vezetése alatt az intézet fénykorát élte. A pedagógiai munka alapját továbbra is a bécsi – módszer képezte, de azt jelentősen továbbfejlesztették, szavak globális kiejtését is tanították. Simon Antal elképzelése az volt, hogy az oktatás végcélja a hangos beszéd, a jelnyelv pedig a cél elérésének eszköze.
A tantárgyakban az első jelentős tartalmi változás 1845 - ben történt, amikor a nyelvtanítás keretéből kivált a földrajz, a természettan (1856), a természetrajz (1868), és a történelem (1870). A szájról olvasás, mint „rendes tantárgy” 1871-ben jelent meg.
1873-ban ismét új korszak kezdődik az iskola életében, Fekete Károly (Schwarczer Antal fia) igazgatása alatt (1873-1889). Ő vezette be a „német- módszert” - a jelek teljes kizárásával - a hangos beszéd és szájról olvasás tanítását. A képzési időt 4-ről 8 évre emelték, megszűntették az ipari képzést és a német nyelvet. Nagyobb szerepet kaptak a közhasznú ismeretek, az addigi elméleti nyelvoktatást fokozatosan felváltotta a gyakorlati alkalmazás, a társalgási beszéd.
1899-ben Borbély Sándor lett az iskola igazgatója. Nagy műveltségű kiváló szakember, munkásságát a váci iskola és a siketoktatás szolgálatába állította. Pótolta a közel 100 éves hiányt, amikor megalkotta az első és egységes útmutatót: „Tanterv és Módszertani Útmutatások a Siketnémák Intézetei részére” címen.
Tantervét 1908-1940 között bár többször módosították, de megtartották.
A 100 éves jubileumot jól felhasználta arra, hogy bővítse az intézetet, a siketek iskolahálózatát. Nagy érdemei vannak abban, hogy a századforduló után a mai és a történelmi Magyarország területén sorra nyitották meg a siketek tanintézeteit.
A mai napig nemzetközileg is elismert magyar gyógypedagógia első tanárképzője 1900. április 5-én szintén az ő igazgatása alatt létesült. Működését 1900 szeptemberében kezdte meg Gyógypedagógiai Tanárképző néven, a Siketnémák Váci Magyar Királyi Országos Tanintézetéhez kapcsoltan.
Nagy Péter vezetése idején (1924-1932), a 1924/25-ös tanévtől rendelték el a képzési idő 1 évvel való meghosszabbítását és az előkészítő osztályok szervezését. Értelmi fogyatékos - hallássérültek számára 1928/29-es tanévtől indult az első „D” osztály, később foglalkoztatásukra 2500 négyszögöl mezőgazdasági területet vásároltak.
Angyal József igazgató (1944-1974) szorgalmazására, öntevékenyen kezdi meg az iskola a csoportos hallókészülékek beszerelését. Megvalósult az iskolán belüli hallás szerinti tanítás, melyben nagy segítséget jelentett az Atlas szűrőaudiométer.
Az 1971/72 tanévtől nagyothalló osztályok létesültek.

Kisegítő Iskola, Vác

  • Entidad colectiva

Az Iskola 1948. szeptember 1-én kezdte meg működését. A fogyatékos gyermekek számának emelkedésével szükségesé vált külön iskolát, illetve osztályt létrehozni számukra. Az összevont 1.-2. osztályban 13-13 fő kezdte meg tanulmányait.
A gyógypedagógiai osztályok a Konstantin téri általános iskola igazgatása alá tartoztak. A Közoktatásügyi Minisztérium 308/1951.sz. levelében értesítette az általános iskloa igazgatóját, hogy az 1951/52-es tanévben újabb gyógypedagógiai osztályt szervez. Egyúttal kéri a gyógypedagógiai osztályok működéséhez szükséges dologi feltételek biztosítását.
A következő években rohamosan emelkedett a gyógypedagógiai oktatásban résztvevők száma, ennek megfelelően a tanulócsoportok száma is nőtt. 1957-ben már négy tanulócsoport működött, melyek összevont osztályokból álltak. A tanulólétszám 72 fő volt.
Az eredetileg két nagy teremből szülők és intézmények segítségével négy kisebb méretű terem készült. A tanítás három tanteremben váltakozva délelőtt és délután folyt.
fogyatékosok számának folyamatos növekedése a Pest megyei Tanácsot arra késztette, hogy rendezze az addig általános iskolához csatolt intézmény működését, így 1960-ban önálló intézménnyé vált, melynek hivatalos neve Állami Gyógypedagógiai Iskola. Az iskola ettől kezdve önálló költségvetéssel rendelkezett. A keretet a Városi Számadó Igazgatóság biztosította.
Az emelkedő létszám miatt újabb tantermekre volt szükség. Fejlesztési lehetőségekre az iskola épületén belül nem volt lehetőség. Az 55/1961.sz. felterjesztésben az iskola igazgatója új épületet igényelt. A fejlesztést a Városi Tanács VB Titkársága elutasította. Új osztályok kialakítására egyedüli megoldásként az emeletráépítés mutatkozott. Az 1962-ben benyújtott emeletráépítési kérelmet a Pest megyei Tanács, a Vác Városi Tanács és a Művelődésügyi Minisztérium elfogadta, így 1964 márciusában megindulhattak az iskolabővítéssel kapcsolatos munkálatok. Az addigi három tantermes iskola modern, hat tantermes iskolává alakult. Szertárral, igazgatói irodával, tanárival, melegítő konyhával, emeletenként egy-egy mellékhelyiséggel, valamint egy összkomfortos szolgálati lakással.
Az iskola ünnepélyes átadására 1965 novemberében került sor.
Közben a 160/1963. M.M. utasítás a gyógypedagógiai elnevezést szabályozta. Ennek értelmében iskolánk 1964-től Kisegítő Iskola Vác név alatt szerepelt.
Az intézményhez kapcsolódóan 1975. október 1-től a Pest megyei Tanács 22026-4/75.sz. engedélye alapján Beszédjavító Állomás kezdte meg működését. A munkát főállású logopédus végezte, a foglalkozások a Gábor József Általános Iskolában folytak.
Kiemelkedő munkájáért a tantestület 1976-ban, az első 5 éves terv befejezésekor az Oktatási miniszter "Miniszteri Dícséretben" részesítette a tantestület tagjait.
Az 1980/81-es tanévben tíz tanulócsoport és hat napközis csoport elhelyezéséről kellett gondoskodni. A bővítés ismét szükségszerűvé vált.
1981-ben ismét megkezdődtek az átalakítási munkák. A földszint birtokba vételével jól megvilágított, minden igényt kielégítő technikai munkatermet létesítettek. Majd elkészült a lányok számára is a technikai szaktanterem.
Az 1991/92-es tanévebn az iskola feladata (a városban és vonzáskörzetében élő enyhe értelmi fogyatékos gyerekek iskolai nevelése és oktatása) kibővült. A tanulólétszám folyamatosan és egyenletesen nőtt, ugyanakkor emelkedett az imbecillis tanulók száma is, akiknek heti 6 órás korrepetálása jelentős fenntartói hozzájárulást igényelt. E foglalkozási forma megszűnése, erős szülői elvárás következménye lett, hogy 1991 szeptemberében a Zichy utca 18-ban beindult az első foglalkoztató csoport.
Szülői, pedagógiai és nem utolsó sorban társadalmi szükségszerűség következménye, hogy szintén ebben az évben megkezdődött a speciális szakiskolai képzés is. Háztartástan és parkgondozás területén képzi az iskolai tanulmányaikat befejező tanulókat.
Az iskola szakmai megújulása, a profil bővülése következtében a tanulólétszám ugrásszerűen megnőtt.
1991 júniusában az evangélikus egyház visszaigényelte és megkapta a Széchenyi utcai épületet, egyúttal a Zichy utca 16-18 szám alatti volt MHSZ épületet adta "cserébe" iskolai célra.
Az addig komplett iskolaépület helyett egy kisebb alapterületű épület átalakításával oktatási célú helységeket kapott az iskola.

  1. szeptember 1-től az oktatás itt folyik. Sajnálatos, hogy az átköltözéskor készült háromütemű tervnek csak az első szakasza valósult meg, a második és harmaik ütem - tornaterem és ebédlő kivitelezése elmaradt. Ez a helyzet alapvetően meghatározta az intézmény életét.
  2. szeptember 1-től a megyei koncepciókban megfogalmazottakkal összhangban áttértek a 10 évfolyamos képzésre - megtartva a tanulásban akadályozottak számára a speciális szakiskolai, az értelmileg akadályozottak számára a készségfejlesztő speciális szakiskolai képzést. Az értelmileg és halmozottan sérültek komplex ellátása, fejlesztése érdekében az iskola a speciális oktatási-, képzési módszerek alkalmazásával (dyslexia prevenció, egészségvédelem, ÉKP program) segíti az oktatás eredményességét. A társult fogyatékosság korrekcióját logopédus, gyógytornász, szenzoros integrációs terapeuta, valamint konduktor végzi.
    2003-ban az intézmény életében ismét változás állt be. Az Önkormányzat döntése alapján az iskola megyei fenntartásba került és a Cházár András Többcélú Közoktatási Intézmény Tagintézményeként működött tovább.
  3. július 3-án ünnepélyes keretek között az iskola felvette Pivár Ignác piarista szerzetes-gyógypedagógus nevét.
    A 2014/15-ös tanévben új szakképzés indult iskolánkban, a falusi vendéglátó-képzés, valamint már meghírdetésre került a 2015/16-os tanévben induló család ellátó rész-szakképzés is. 2020-ban az Alapító Okiratban 240 fős létszámmal maximálták a felvehető tanulók számát.

Katona Lajos Városi Könyvtár

  • Entidad colectiva
  • 1926 -

1895-ben alakult meg a Váci Múzeum Egyesület, melynek alapszabályában szerepel egy könyvtár szervezése is.
1904-ben alakult meg a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa által felállított Népkönyvtár, melynek állománya 590 kötet volt.
1926-ban a Népkönyvtárból megalakult a Városi könyvtár
A háború után 1946-ben a Városháza épületében kezdte meg működését újra a könyvtár, állománya ekkor 3447 kötet volt.
1947-ben a könyvtár a Görgey utcába, majd innen a Csányi körút 36. szám alá költözött.
1952-ben a könyvtárat átveszi a járási tanács és járási könyvtárra alakul. Ebben az évben került az akkori Lőwy Sándor utcába, ahol 1980-ig működött. Új helyén meglehetősen mostoha körülmények között működött, ezért 1962-ben megkezdődött az átalakítás. A felújított könyvtárat 1964. március 1-én avatták fel.
A felújított, kibővített könyvtár kedvező fogadtatásra talált a lakosság körében. Megnövekedett a forgalom, nőtt a kölcsönzések száma és a helyben olvasás is. A nyitást követően bevezették a szabadpolcos kölcsönzést, mely jelentősen megemelte a könyvforgalmat és ezzel egyidőben a tájékoztatás iránti igény is megnőtt. A könyvtár a bővítés ellenére is helyhiánnyal küzdött. melyet az akkori igazgató, Orosz Mihály többször is jelzett, megoldást keresett, sikertelenül. Az elhelyezési gondok egyre súlyosabbá váltak, végül 1977-ben a gyermekkönyvtár az anyakönyvtárról leválva az akkor Lenin úton, az Úttörőházban kapott helyet. A gyermekkönyvtár kiköltözése csak átmenetileg enyhítette a raktározási gondokat, a könyvtárnak új helyet kellett keresni és a Mártírok utca 37. sz. alatt lévő egykori huszárlaktanyára esett a választás.
A Lőwy Sándor utcában 1980. szeptember 30-án fejezték be a kölcsönzést, az új könyvtár átadására 1980. november 7-én került sor. 1985-ben a könyvtár felvette Katona Lajos nevét.
1990-ben az önkormányzat visszaadta a Váci Reménység Egyesületnek a volt Úttörőház, akkor már hajós Alfréd Diákcentrum épületét. Ez azt jelentette, hogy a gyermekkönyvtárnak ismét költöznie kellett. A földszinti irodák felköltöztek a második emeletre, így a gyermekkönyvtár a földszinten kapott helyett. 1991. április 30-án – immár újra a felnőtt könyvtárral egy épületben – másfél hónapos szünet után megnyitották az új gyermekkönyvtárat.

  1. márciusában Weisz Gábor nyugalomba vonult. Az új igazgató Mándli Gyula lett, aki húsz éven át igazgatta a városi könyvtárat. Ez idő alatt történt néhány változás a könyvtár életében. Többek között a Kézikönyvtár lekerült az első emeletre, a felnőtt kölcsönző részleg mellé. a Gyermekkönyvtár a második emeletre költözött, ahol a korábbinál tágasabb, világosabb, barátságosan berendezett könyvtári tér várja a fiatal olvasókat.
    A kilencvenes évek elején lassan, de megindult a számítógépes fejlesztés. 1991-ben a könyvtár beszerzett egy számítógépet, amit 1994-ig nem is követett újabb. Ez a tájékoztatásban nyújtott segítséget, 1994-ben a második számítógépen kezdődött meg a helytörténeti gyűjtemény feltárása. Ezután már egyre nagyobb ütemben folytatódott a számítógépek beszerzése, elkezdődhetett a számítógépes hálózat kialakítása. 1997 januárjában a Szirén Integrált Könyvtári Rendszerben megkezdtük az állomány retrospektív feltárását. Az állomány megbízható, teljes feltárása 2003-ban fejeződött be. Több hónapnyi próba- és gyakorló idő után a 2004 nyarán elindult a számítógépes kölcsönzés az akkor már Szikla21 néven futó Integrált Könyvtári Rendszerben.

Váci Értéktár - Közérdekű Muzeális Gyűjtemény

  • Entidad colectiva
  • 2008 - 2012

A Váci Értéktárat 2008-ban alapította Vác Város Önkormányzata; az intézmény 2009 elején kezdte meg tényleges tevékenységét a város legfiatalabb közgyűjteményeként. A központi épületben - Pannónia Ház - található időszaki kiállítóterem mellett két kiállítóhelyet működtetett, a Váci Értéktár Állandó Sporttörténeti Kiállítását, valamint a Szent Mihály altemplom kiállítóhelyet.
Az intézmény gyűjtőköre Vác és intézményrendszere muzeális emlékeire, a váci vonatkozású képző- és iparművészeti alkotásokra terjed ki, gyűjtőterülete Vác város közigazgatási határa, valamint a gyűjtőkörébe tartozó emlékek fellelési helyei.
A fenntartó szándéka szerint a Váci Értéktárnak jelentős szerepet kell játszania az oktatásban és közművelődésben; cél, hogy az intézmény az iskolán kívüli tanulás helyszíne legyen a városi oktatási intézmények diákjai számára. Vác a fogyatékkal élők nevelésének és oktatásának országosan jelentős helyszíne, a magyarországi parasport egyik központja, s ezért a Váci Értéktár programjában is kiemelt szerepet kap a fogyatékkal élők integrációjának előmozdítása.
A Értéktár képzőművészeti, iparművészeti és helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik. A képzőművészeti gyűjtemény alapját Hincz Gyula festőművész munkái, az iparművészeti gyűjtemény alapját Gádor István kerámiaművész munkái, valamint több száz 19-20. századi öntöttvas tárgy alkotják. A helytörténeti gyűjtemény törzsanyagát a helyi sportegyesületek által felajánlott saját történelmüket és jelenbeli tevékenységüket, eredményeiket bemutató tárgyak és dokumentumok képezik, amely az elmúlt évben magánszemélyek által a Váci Értékárnak ajándékozott helytörténeti vonatkozású tárgyegyüttesekkel egészült ki.
A fenntartó által az alapító okiratban megfogalmazott célok, valamint a gyűjtemények összetétele oktatási vonatkozásban a vizuális nevelés valamint a helyi történeti tudás átadása terén jelölik ki a Váci Értéktár feladatkörét. A Hincz Gyula és Gádor István életművét reprezentáló anyag a két művész kísérletező kedvének és tehetségének köszönhetően jól használható a modern művészeti törekvések szemléltetésében, oktatásában és megismertetésében. Gádor István kerámiai, valamint az öntöttvas tárgyak a 19-20. század tárgykultúrájába is betekintést nyújthatnak, s lehetőséget kínálnak a kézügyesség valamint a kreativitás fejlesztésére.
Az intézmény egy múzeumpedagógust foglalkoztatott. A város főterének középkori történetét bemutató Szent Mihály altemplom kiállítóhelyhez kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozást úgy alakították ki, hogy illeszkedjen az iskolai tantervekhez történelem-honismeret témakörben és a vizuális nevelés területén. Az Állandó Sporttörténeti Kiállítás rendszeresen látogatták helyi iskolai csoportok, a nem az intézmény székhelyén működő kiállításon múzeumpedagógiai foglalkoztató sarok került kialakításra.

Vác Város Kórháza

  • Entidad colectiva
  • 1946 - 1970

Az 1920-as években a Burgundia utcában működő 20 ágyas szegényház jellegű kórház –ma Idősek Otthona-, valamint a város főterén, 30 ággyal rendelkező Irgalmas Kórház szolgálta ki a betegeket. 1946. február 28-án a képviselőtestület úgy határozott, hogy szerződést köt az irgalmas renddel, egy 120 ágyas városi kórház közös működtetéséről. 1970-ig ebben az ún. régi kórház épületében működött szülész-, belgyógyász-, orr-, torok-, gége- és szemészeti osztályokkal a városi kórház.

Váci Bástya SE

  • Entidad colectiva
  • 1955 - 1957

Névváltozások:
Váci Sport Egylet, 1899 - 1932 (1932-ben beolvadt a klubba a Váci AC)
Váci Sport Egyesület 1932 - 1948
1948-ban egyesült Váci Reménységgel és a Váci AC-val
Váci Dolgozók TK 1948 - 1951
Váci Vörös Lobogó SK 1951 - 1955
Váci Petőfi 1955 - 1955
Váci Bástya 1955 - 1957
Váci SE 1957
Váci Petőfi 1957 - 1961
Váci Vasas 1961 - 1965
Váci SE 1965 - 1970
Váci Híradás Vasas SE 1970 - 1980
1980-ban beolvad a Vasas Izzó SK csapata
Váci Izzó MTE 1980 - 1991
Vác FC-Samsung 1992 - 1997
Vác FC 1997 - 1998
Vác FC-Zollner 1998 - 2001
Váci VLSE 2001 - 2003
Dunakanyar-Vác FC 2003 - 2007
Vác-Újbuda LTC 2007 - 2009
Dunakanyar-Vác FC 2009 - 2013
Vác FC 2013 -

Magyar Bélés- és Szövetárugyár Rt.

  • Entidad colectiva
  • 1935 - 1949

A cseh érdekeltségű gyárat id. és ifj. Neumann Károly, valamint Zimmermann Ewald alapította 1935. március 21-én. 1945. november 28-án Magyar Bélés– és Szövetárugyár Rt. néven alakult újjá magánvállalatként. 1946. augusztus 23-án szovjet kezelésbe került. A magánkézben levő gyárban 1945. május 26-án alakult meg az Üzemi Bizottság.

Salzmann és Társa Rt.

  • Entidad colectiva
  • 1933 - 1950

A Salzmann és Társa Rt. (németül Salzmann und Co. Aktiengensellschaft) 1933. április 11-én alakult meg Salzmann Walter Rudolf és a Salzmann és Co. St. Gallen cég alapítványi tőkéjéből. A vállalat székhelye Budapest volt. 1938-ban Vácott állított fel a társaság egy fonodai üzemet, de a cérnázóüzem továbbra is Budapesten maradt. 1950. április 1-jén visszamenőleges hatállyal államosították a gyárat.
Jogutódjai a Cérnázógyár N. V., mely budapesti és a Finompamutfonó N. V. váci székhellyel működtek az 1950. október 1-jén bekövetkezett egyesülésig.

Váci Takarékpénztár

  • Entidad colectiva
  • 1862 - 1950

A Váci Takarékpénztárat 1862-ben alapították részvénytársaságként váci székhellyel. Az alapító tőke összege 60.000 forint volt. Első igazgatója Drágfy Sándor ügyvéd. 1899 - 1941 közt igazgatója Tragor Ignác.
Szervezeti változások: 1929. december 17-én beolvadt a Váci Takarékpénztárba az Alag–Dunakeszi–Fóti Takarékpénztár Rt., majd 1940. november 4-én a Váci Ipar és Kereskedelmi Hitelintézet. 1944. december 31-én megszüntették az alagi és a szentendrei fiókot, melyeket a központhoz csatoltak. 1921-től tagja volt a Pénzintézeti Központnak. 1949-től a Nemzeti Takarékpénztár Rt. Váci Fiókja néven szerepelt megszűnéséig.

Resultados 1 a 20 de 76