Magyar Selyemipari Vállalat Váci Bélésszövőgyárának (1952-ig Magyar Bélés- és Szövőgyár Rt.) iratai
- HU VVL XXIX-0008
- Fond
- 1946–1977
Ennek része:Vác Város Levéltára
Magyar Selyemipari Vállalat Váci Bélésszövőgyára
Magyar Selyemipari Vállalat Váci Bélésszövőgyárának (1952-ig Magyar Bélés- és Szövőgyár Rt.) iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Magyar Selyemipari Vállalat Váci Bélésszövőgyára
Ennek része:Vác Város Levéltára
MTH Váci 204. sz. Ipari Tanulóintézet
MTH Váci 233. sz. Iparostanuló Iskolájának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
MTH Váci 257. sz. Iparostanuló Iskolájának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Napközi otthonos óvodák iratainak levéltári gyűjteménye
Ennek része:Vác Város Levéltára
Pecsétnyomók és bélyegzők levéltári gyűjteménye
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Adószedői Hivatalának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác mezőváros főbírájának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Egybekötve Vác Város Árvaszékének 1871–1879. évi levelezések könyvével.
Lásd: V.94-b állag 414. kötet 1–23. folio
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros Főpénztári Hivatalának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspök-Vác Mezőváros
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác és Káptalanvác 1742. évi megosztása előtti iratanyaga nem választották le, hanem
Püspökvác mv. fondjába rendezték.
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros Közgyámjának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
A rendezés során különböző irattípusokat különítettek el:
Az I – XV. római sorszámmal ellátott hivatalos leíratok a közgyám részére (járásbíróságtól, városi tanácstól, szolgabírói hivataltól), majd 1- 279-ig sorszámozott nyugták az 1852-54-es évekre, végül az átadás után készített számadások (1-159 és sz. n.) következnek.
Püspökvác mezőváros közgyámja
Püspökvác Mezőváros közgyámjának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
A közgyám a város választott tisztviselőjeként ellenőrizte a magángyámok tevékenységét, számadásait. A közgyám kezelte a kisebb árvavagyonokat, emellett az árvák nyilvántartását és az árvapénztári kimutatásokat vezette, valamint a közgyámi számadásokat elkészítette.
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros Rendőrkapitányi Hivatalának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Szóbeli Bíróságának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Tanácsának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
A török fennhatóság alól Vác 1686-ban szabadult fel végleg, ekkorra épületállománya teljesen romokban hevert, állandó lakossága nem volt, földjei parlagon. Az újjáépítő munkát azonnal megkezdték, de hadi események (Rákóczi szabadságharc), valamint természeti katasztrófák évtizedekig hátráltatták azt. Az 1731-es tűzvészt követően - melyben az akkor 229 belvárosi házból 198 leégett - kezdődtek meg a nagy püspöki építkezések. A XVIII. század második felére, az 1770-es évekre alakult ki a zömmel középkori alapokra épített barokk város.
A város újranépesülése részben a püspökök szervezett telepítő munkájának, részben spontán beköltözéseknek köszönhető. Az újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul kitűző püspök-földesurak különböző kedvezményekkel - ingyenes házhely, építőanyag, adókedvezmények - igyekeztek idecsalogatni a kizárólag katolikus telepeseket. A betelepülők zöme - a visszatelepülő magyarok mellett - német nyelvterületről érkezett, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek. Ez a heterogén eredetű lakosság a XVIII. század végére vált öntudatos váci polgárrá. Fejlődésnek indult a mezőgazdaság - különösen a szőlőtermesztés - és a kézművesipar is.
A korra jellemző vallási békétlenség a városszerkezet alakulására is hatással volt. A török idők alatt protestáns hitre áttért lakosságot igyekeztek visszatéríteni a katolikus vallásra. A püspöki székvárosban 1712-ben Kollonich püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását. A reformátusok ezért a várostól északra fekvő területre költöztek, ahol Kisvác néven jobbágyfalut alapítottak, ami külön élt és működött 1769-ig.
Sajátos újabb kettősség a korabeli város felosztása a Püspökség és a Káptalan birtokjoga szerint. Megegyezés alapján a Káptalan - mint önálló testület - Vác földesúri jövedelmeinek 1/8 részét kapta volna, de perre került sor, mivel a püspöki uradalom nem fizette ezeket a jövedelmeket. A per a város tényleges felosztásával fejeződött be, a Káptalan az elmaradt összeg fejében megkapta a város és határa 1/8-ad részét. Ettől kezdve Káptalan-Vác külön közigazgatási egységet alkotott, külön tanáccsal, pecséttel, önálló céhszervezetekkel. Vác ikerváros lett, s a két mezőváros - Káptalan-Vác és Püspök-Vác - csak a közös ügyeket tárgyalva alkotott közös bizottságot.
Püspök-Vác Mezőváros
Senior Váci Kötöttárugyár (1982-ig Váci Kötöttárugyár) iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár
Ennek része:Vác Város Levéltára
Siketek Váci Általános Iskolája és Nevelőotthona
Siketnéma Fiúk Váci (1948-ig H. Nagy Sándor) Állami Foglalkoztató Intézetének iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Az intézet iratait 1912-től 1920-ig visszamenőleg az országos intézet irataival együtt kezelték.
Hidaskürti Nagy Sándor dr. (1853. április 19. Alsószentiván [Fejér m.] — 1907. december 25. Alsószentiván). Szülei (id. Nagy Sándor, Koller Katalin) kezdetben földbérlők, majd földbirtokosok voltak. Földbirtok: Alsószentiván. H. Nagy Sándor az elemi iskolát
magántanulóként, középiskoláit a budapesti Cukor utcai tanintézetben, majd a budapesti Széna téri ev.–ref. gimnáziumban végezte. Jogi egyetemet Budapesten végezte el. Apja halála után átvette a gazdaság irányítását. Alapítványt adott a fiú foglalkoztató intézetnek, amelyből az intézet textilüzemét létrehozták. Vonatkozó irat a 104/1929. sz. alatt található
Siketnéma Leányok Váci Állami Foglalkoztató Intézetének iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Az intézet iratait 1912-től kb. 1920-ig az országos intézet irataival együtt kezelték.
Ennek része:Vác Város Levéltára
Hallássérültek Kisegítő Iskolája és Nevelőotthona