Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata, Vagyonkezelő és Beruházási Osztály iratai
- HU VLKI XXXVII-0008
- Fond
- 1991–1994
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
1 eredmények digitális objektummal/tartalommal Digitális objektummal rendelkező találatok
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata, Vagyonkezelő és Beruházási Osztály iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata, Vállalkozásokat Segítő Iroda iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata, Városfejlesztési Iroda iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzatának Városgondnoksága iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár Városgondnoksága Kft.
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Menedzsment Iroda iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
"Lánczos Kornél - Szekfű Gyula Ösztöndíj" Alapítvány
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Adminisztrációs Igazgatósága
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Általános Igazgatósága
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár T. H. J. Város Felsőbb Leányiskolájának iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár T.H.J. Város Felsőbb Leányiskolája
Székesfehérvár T. H. J. Város Ybl Miklós Gimnázium Dolgozók Iskolájának iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár thj. Város Első Közös Konyha Titkárságának iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár thj. város Nemzeti Bizottságának iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Adóhivatalának iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Adóhivatalának iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Adóhivatalának iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár adóját szkv. lévén a nádori concursusokon vagy nádori leiratban egy összegben állapították meg, amely összeget a város tanácsa évente lebontotta az egyes adózókra. Adóköteles volt minden polgár, lakos vagy zsellér, aki a város területén
ingatlannal, állatokkal rendelkezett, vagy kereskedő, kézműves foglalkozást folytatott. Az adók két nagy csoportra oszlottak. Állami adók voltak: a hadiadó és katonai szolgáltatások, az országgyűlési taxa és a királyi census. Városi adók voltak: a háziadó és a tized. Az adókat az adószedő (perceptor) hajtotta be, felelős volt kezelésükért és számadást vezetett róluk, amelyet első fokon a tanács, másodfokon a Helytartótanács ellenőrzött. Az adószedőnek az adó behajtásában Székesfehérváron a fertálymesterek segítettek, akiknek esküjében is szerepelt, hogy a belső tanácson, a bírón és a kapitányon kívül az adószedő parancsait kötelesek szem előtt tartani.
A beszedett állami adókat a budai hadipénztárba kellett befizetni, de levonták belőle a katonaság részére teljesített szolgálatokat. A városi adók a házi pénztárban maradtak. A tizedet a tanács az esztergomi érsektől bérelte. Székesfehérváron a 18. század első évtizedeiben csak egy perceptor volt, aki az állami és háziadók regiszterét egyaránt vezette. Az 1763. és 1776. évi kamarai leiratok
sürgették, hogy a városok külön pénztárt állítsanak fel a kétféle adófajta kezelésére. A hadipénztárt (cassa portionalis) kezelje a hadipénztár számadó (perceptor contributionalis), a házi pénztárt (cassa domestica) viszont kezelje a házi pénztár számadó (perceptor cassa domesticae). 1785-ben a Helytartótanács elrendelte a két pénztár közös kezelését. E változások az iratanyag tagolódásában is megmutatkoznak.
Székesfehérvár város Árvabizottmányának iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Az abszolutizmus idején a birodalmi bürokrácia az árvák és gondnokoltak ügyét is szabályozta. Egy 1851. augusztus 9-én kiadott rendelet árvabizottmányok, mint első fokú gyámügyi hatóságok felállítását írta elő.
Az Árvaügyi választmány 1852-ben jött létre, amelynek iratai a IV. 1108. fond q) állagában találhatóak. E fond anyagát iratok, pénztári főkönyvek és segédkönyvek – mutatók – alkotják.
Tartalmazza az árvák és özvegyek tulajdonát képező ingatlanok és ingóságok leltárait, árverési jegyzőkönyveket, osztályegyezségeket. Forrásértéke igen gazdag, elsősorban társadalom- és családtörténeti kutatások, adatgyűjtések szempontjából jelentős.
Székesfehérvár város Árvahivatalának iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A szkv.-ok az árvák ingó és ingatlan vagyonát eladták, a befolyt pénzt az árvapénztárban helyezték el, ill. kamatra kiadták. A kamatokat az árvák eltartására fordították. Az árvavagyon kezelésével és a gyámok felügyeletével az árvagondnok (curator pupillorum) volt megbízva. Ő készítette a pozsonyi kamarához felterjesztett árvaszámadásokat és jelentéseket. Általában a választott község tagjaiból került ki. A pénztárat rendszerint egy belső tanácsos ellenőrizte, mint árvapénztári
felügyelő. Az árvaügyek gondosabb intézését szem előtt tartva és az esetleges visszaélések elkerülésére a Pozsonyi Kamara 1756-tól megkövetelte az árvagondnokoktól, hogy a gyámoktól megkövetelt évi számadásokról jelentést tegyenek.
Székesfehérvár város Árvahivatalának iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A 19. század elején az árvák vagyonának kezelését és a gyámok ellenőrzését a tanácson belül megszervezett árvahivatal végezte. Az abszolutizmus idején az árvaügyekkel a császári és királyi bíróságok foglalkoztak. 1861-ben visszaállították az árvahivatalt. Ebben a fondban több korszak árvahivatali iratai találhatóak. A c) állagban található számadási okmányok 1858 és 1867 között
hiányoznak, a másik két állag iratai a megjelölt évkörben hiánytalanok.