Pecsétnyomók és bélyegzők levéltári gyűjteménye
- HU VVL XV-0025
- Fond
- 1869–2000
Ennek része:Vác Város Levéltára
122 eredmények digitális objektummal/tartalommal Digitális objektummal rendelkező találatok
Pecsétnyomók és bélyegzők levéltári gyűjteménye
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Vácott a deákvári térségben 1915-től működött elemi népiskola, hosszú ideig bérlakásban,
egy tanítóval. Ezt az iskolát tekintjük a mai Petőfi Sándor Általános Iskola elődjének.
1919-ben Wolkóber János tanár úr kérvényezte a két tanítóval működő állami elemi népiskola
szervezését. Az iskola építésre szánt telket Bauer Mihály adományozta a városnak,itt épült
1926-27-ben új, három tantermes iskola, a régi épületet szolgálati lakássá alakították.
Az 1927-ben átadott Vác-deákvári elemi iskola igazgatója Rassovszky Istvánné volt.
A térség lakossága egyre növekedett, így szükségessé vált egy új, korszerű épület
megtervezése, felépítése, amely a jó színvonalú oktatást tudja biztosítani.
1959-ben a régi és új Deákvár határán épült fel a mai Petőfi Sándor Általános Iskola
első épülete, igazgatója Kovács Istvánné volt.
A tanulólétszám növekedésével az iskola épülete is bővült. Két újabb szárny, majd tornaterem
öltözőkkel,a konyha és ebédlő épültek fel. 1969 és 1990 között Kovácsné Pöltz Piroska
irányította az intézményt, az ő igazgatása idején történtek a bővítések. Ének-zene, később
matematika tagozat indult.
1990-től 2000-ig Végvári Nándorné volt az igazgató. Ebben az időszakban indult az a sajnálatos
országos szintű gyermeklétszám csökkenés, amely miatt egy időben az iskola létszáma a felére
csökkent. A tagozatokat felváltották a fakultációk, tanulóink drámapedagógiát, természet- és
társadalomismeretet tanulhattak fakultatíve.
2000-től Csánki Sándor vezeti az iskolát, mára megállt a létszámcsökkenés, sőt kismértékű
növekedés is tapasztalható.
Petőfi Sándor Általános Iskola Vác
Pikéthy Tibor zeneszerző műveinek fénymásolatai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Pitz András textilipari mérnök iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Adószedői Hivatalának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Árvabizottmányának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspök-Vác Mezőváros Árvabizottmánya
Püspökvác mezőváros főbírájának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Egybekötve Vác Város Árvaszékének 1871–1879. évi levelezések könyvével.
Lásd: V.94-b állag 414. kötet 1–23. folio
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros Főpénztári Hivatalának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspök-Vác Mezőváros
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác és Káptalanvác 1742. évi megosztása előtti iratanyaga nem választották le, hanem
Püspökvác mv. fondjába rendezték.
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros Közgyámjának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
A rendezés során különböző irattípusokat különítettek el:
Az I – XV. római sorszámmal ellátott hivatalos leíratok a közgyám részére (járásbíróságtól, városi tanácstól, szolgabírói hivataltól), majd 1- 279-ig sorszámozott nyugták az 1852-54-es évekre, végül az átadás után készített számadások (1-159 és sz. n.) következnek.
Püspökvác mezőváros közgyámja
Püspökvác Mezőváros közgyámjának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
A közgyám a város választott tisztviselőjeként ellenőrizte a magángyámok tevékenységét, számadásait. A közgyám kezelte a kisebb árvavagyonokat, emellett az árvák nyilvántartását és az árvapénztári kimutatásokat vezette, valamint a közgyámi számadásokat elkészítette.
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros Rendőrkapitányi Hivatalának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Szóbeli Bíróságának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Tanácsának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros Tanácsának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
A török fennhatóság alól Vác 1686-ban szabadult fel végleg, ekkorra épületállománya teljesen romokban hevert, állandó lakossága nem volt, földjei parlagon. Az újjáépítő munkát azonnal megkezdték, de hadi események (Rákóczi szabadságharc), valamint természeti katasztrófák évtizedekig hátráltatták azt. Az 1731-es tűzvészt követően - melyben az akkor 229 belvárosi házból 198 leégett - kezdődtek meg a nagy püspöki építkezések. A XVIII. század második felére, az 1770-es évekre alakult ki a zömmel középkori alapokra épített barokk város.
A város újranépesülése részben a püspökök szervezett telepítő munkájának, részben spontán beköltözéseknek köszönhető. Az újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul kitűző püspök-földesurak különböző kedvezményekkel - ingyenes házhely, építőanyag, adókedvezmények - igyekeztek idecsalogatni a kizárólag katolikus telepeseket. A betelepülők zöme - a visszatelepülő magyarok mellett - német nyelvterületről érkezett, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek. Ez a heterogén eredetű lakosság a XVIII. század végére vált öntudatos váci polgárrá. Fejlődésnek indult a mezőgazdaság - különösen a szőlőtermesztés - és a kézművesipar is.
A korra jellemző vallási békétlenség a városszerkezet alakulására is hatással volt. A török idők alatt protestáns hitre áttért lakosságot igyekeztek visszatéríteni a katolikus vallásra. A püspöki székvárosban 1712-ben Kollonich püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását. A reformátusok ezért a várostól északra fekvő területre költöztek, ahol Kisvác néven jobbágyfalut alapítottak, ami külön élt és működött 1769-ig.
Sajátos újabb kettősség a korabeli város felosztása a Püspökség és a Káptalan birtokjoga szerint. Megegyezés alapján a Káptalan - mint önálló testület - Vác földesúri jövedelmeinek 1/8 részét kapta volna, de perre került sor, mivel a püspöki uradalom nem fizette ezeket a jövedelmeket. A per a város tényleges felosztásával fejeződött be, a Káptalan az elmaradt összeg fejében megkapta a város és határa 1/8-ad részét. Ettől kezdve Káptalan-Vác külön közigazgatási egységet alkotott, külön tanáccsal, pecséttel, önálló céhszervezetekkel. Vác ikerváros lett, s a két mezőváros - Káptalan-Vác és Püspök-Vác - csak a közös ügyeket tárgyalva alkotott közös bizottságot.
Püspök-Vác Mezőváros
Senior Váci Kötöttárugyár (1982-ig Váci Kötöttárugyár) iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár
Ennek része:Vác Város Levéltára
Siketek Váci Általános Iskolája és Nevelőotthona
Siketnéma Fiúk Váci (1948-ig H. Nagy Sándor) Állami Foglalkoztató Intézetének iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Az intézet iratait 1912-től 1920-ig visszamenőleg az országos intézet irataival együtt kezelték.
Hidaskürti Nagy Sándor dr. (1853. április 19. Alsószentiván [Fejér m.] — 1907. december 25. Alsószentiván). Szülei (id. Nagy Sándor, Koller Katalin) kezdetben földbérlők, majd földbirtokosok voltak. Földbirtok: Alsószentiván. H. Nagy Sándor az elemi iskolát
magántanulóként, középiskoláit a budapesti Cukor utcai tanintézetben, majd a budapesti Széna téri ev.–ref. gimnáziumban végezte. Jogi egyetemet Budapesten végezte el. Apja halála után átvette a gazdaság irányítását. Alapítványt adott a fiú foglalkoztató intézetnek, amelyből az intézet textilüzemét létrehozták. Vonatkozó irat a 104/1929. sz. alatt található
Siketnéma Leányok Váci Állami Foglalkoztató Intézetének iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Az intézet iratait 1912-től kb. 1920-ig az országos intézet irataival együtt kezelték.