- HU VLKI XV-0030
- Fond
- 1988–2010
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
168 eredmények digitális objektummal/tartalommal Digitális objektummal rendelkező találatok
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Püspökvác Mezőváros Adószedői Hivatalának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Árvabizottmányának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspök-Vác Mezőváros Árvabizottmánya
Püspökvác mezőváros főbírájának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Egybekötve Vác Város Árvaszékének 1871–1879. évi levelezések könyvével.
Lásd: V.94-b állag 414. kötet 1–23. folio
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros Főpénztári Hivatalának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspök-Vác Mezőváros
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác és Káptalanvác 1742. évi megosztása előtti iratanyaga nem választották le, hanem
Püspökvác mv. fondjába rendezték.
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros Közgyámjának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
A rendezés során különböző irattípusokat különítettek el:
Az I – XV. római sorszámmal ellátott hivatalos leíratok a közgyám részére (járásbíróságtól, városi tanácstól, szolgabírói hivataltól), majd 1- 279-ig sorszámozott nyugták az 1852-54-es évekre, végül az átadás után készített számadások (1-159 és sz. n.) következnek.
Püspökvác mezőváros közgyámja
Püspökvác Mezőváros közgyámjának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
A közgyám a város választott tisztviselőjeként ellenőrizte a magángyámok tevékenységét, számadásait. A közgyám kezelte a kisebb árvavagyonokat, emellett az árvák nyilvántartását és az árvapénztári kimutatásokat vezette, valamint a közgyámi számadásokat elkészítette.
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros Rendőrkapitányi Hivatalának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Szóbeli Bíróságának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Tanácsának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros Tanácsának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
A török fennhatóság alól Vác 1686-ban szabadult fel végleg, ekkorra épületállománya teljesen romokban hevert, állandó lakossága nem volt, földjei parlagon. Az újjáépítő munkát azonnal megkezdték, de hadi események (Rákóczi szabadságharc), valamint természeti katasztrófák évtizedekig hátráltatták azt. Az 1731-es tűzvészt követően - melyben az akkor 229 belvárosi házból 198 leégett - kezdődtek meg a nagy püspöki építkezések. A XVIII. század második felére, az 1770-es évekre alakult ki a zömmel középkori alapokra épített barokk város.
A város újranépesülése részben a püspökök szervezett telepítő munkájának, részben spontán beköltözéseknek köszönhető. Az újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul kitűző püspök-földesurak különböző kedvezményekkel - ingyenes házhely, építőanyag, adókedvezmények - igyekeztek idecsalogatni a kizárólag katolikus telepeseket. A betelepülők zöme - a visszatelepülő magyarok mellett - német nyelvterületről érkezett, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek. Ez a heterogén eredetű lakosság a XVIII. század végére vált öntudatos váci polgárrá. Fejlődésnek indult a mezőgazdaság - különösen a szőlőtermesztés - és a kézművesipar is.
A korra jellemző vallási békétlenség a városszerkezet alakulására is hatással volt. A török idők alatt protestáns hitre áttért lakosságot igyekeztek visszatéríteni a katolikus vallásra. A püspöki székvárosban 1712-ben Kollonich püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását. A reformátusok ezért a várostól északra fekvő területre költöztek, ahol Kisvác néven jobbágyfalut alapítottak, ami külön élt és működött 1769-ig.
Sajátos újabb kettősség a korabeli város felosztása a Püspökség és a Káptalan birtokjoga szerint. Megegyezés alapján a Káptalan - mint önálló testület - Vác földesúri jövedelmeinek 1/8 részét kapta volna, de perre került sor, mivel a püspöki uradalom nem fizette ezeket a jövedelmeket. A per a város tényleges felosztásával fejeződött be, a Káptalan az elmaradt összeg fejében megkapta a város és határa 1/8-ad részét. Ettől kezdve Káptalan-Vác külön közigazgatási egységet alkotott, külön tanáccsal, pecséttel, önálló céhszervezetekkel. Vác ikerváros lett, s a két mezőváros - Káptalan-Vác és Püspök-Vác - csak a közös ügyeket tárgyalva alkotott közös bizottságot.
Püspök-Vác Mezőváros
Qvantum magán szakképző iskola iratai
Ennek része:Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Quantum Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola, Győr
Radnóti Miklós Középiskolai Kollégium iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
a.) Személyi iratok (másolat) é. n.
b.) Személyével kapcsolatos másolatok a Bányászati és Kohászati Lapokból é. n.
c.) Az első tatabányai bányaigazgató c. kiadvány kézirata é. n.
d.) Fényképek (másolat) é. n.
Ranzinger Vince
Ennek része:Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
Rejtő Sándor Textilipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola Iratai
Ennek része:Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Rejtő Sándor Textilipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola
Remetey Tibor városrendező mérnök iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Remetey Tibor
Rendszerváltás iratainak gyűjteménye
Ennek része:Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Ennek része:Győr Megyei Jogú Város Levéltára