Győr Város Tanácsa V.B. Lakásigazgatási Osztály iratai
- HU GyVL XXIII-0111
- Fonds
- 1950–1961
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győr Város Tanácsa V.B. Lakásigazgatási Osztály iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Tanácsa Körrendeletek jegyzőkönyve
Fait partie de Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Rendőrkapitányi Hivatalának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Bauer Mihály (korábban Bácskai) Úti és Diófa Utcai Napközi Otthonos Óvoda iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Fait partie de Vác Város Levéltára
Fait partie de Vác Város Levéltára
Váci Ecetgyár Rt.
Fait partie de Vác Város Levéltára
Váci Fonógyár Rt.
Kisfaludi Pikéthy család iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
A Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és Városai című sorozat Temes Vármegye kötete szerint a Pikéthy (Pigethy) család az egykori Temes vármegyei Angyalkútról (korábban Kisfalud, német neve: Engelsbrunn) származik. Ez a Maros menti kisközség javában németajkú volt.
A jelenlegi településre Neumann József lippai sótári tiszt 1766-ban német telepeseket telepített le.
1782-ben Pigethy Mihály vette meg a birtokot a kincstártól. Utóda Pikéthy István volt.
Pikéthy Tibor levelei között megtalálható a Magyar Királyi Országos Levéltár köszönetnyilvánító levele 1941-ből, amikor Pikéthy egy családjára vonatkozó adománylevelet adott örökletétként a levéltárnak. A levél alapján I. Ferenc király Bécsben 1801. augusztus 7-én „Pigetti” István részére kiadott adománylevele a Temes vármegyei „Kiss-Falu” birtokra vonatkozott és a Pigetti István nemességét elismerő kihirdetési záradékot 1842. február 10-én vezették rá.
Pikéthy Tibor nagyapja kisfaludi Pikéthy Károly 1805?-ben született és 1880-ban Budapesten halt meg. Három gyermeke volt: Gusztáv, Árpád, Etelka.
Pikéthy Ágoston (Pikgetti Gusztáv) honvéd tábornok 1805-ben született Kisfalun. 1822-től hadfi, 1839-től főszázados a 2. huszárezredben. 1848. májusától részt vett a délvidéki harcokban. 1849-től alezredes, később ezredes és ezredparancsnok, 3. osztályú katonai érdemrenddel tüntették ki, a 3. hadtest lovashadosztályának parancsnoka. 1849. július 1-től tábornok, a Feldunai hadsereg lovasságának főparancsnoka, július közepétől szolgálaton kívül (beteg). Budapesten 1850-ben a császári hadbíróság
5 évi várfogságra ítélte. 1876-ban halt meg Solymos Bucsaván (Arad vármegye) (forrás: Bona Gábor Tábornokok és törzstisztek a szabadságarcban 1848–49.)
Pikéthy Gusztáv, Pikéthy Tibor édesapja, déli vasúti főtiszt, állomásfőnök 1899-ben 56 évesen hunyt el, Nagykanizsán. Felesége Ritter Stefánia zongorista 1915-ben halt meg, Győrszentmártonban temették el. Gyermekeik: Ilona, Aranka és Tibor.
Pikéthy Tibor 1884. március 28-án született Komárom – Újszőnyben.
Nagykanizsán járt gimnáziumba, majd 1904-ben a Győri Tanítóképző Főiskolán szerzett oklevelet. Első zenei és zeneelméleti tanítómestere Kirchner Elek volt. Életpályáját Pannonhalmán a bencés apátságban kezdte meg. Tanítói működése mellett magánúton 1907-ben elvégezte a Zeneakadémia tanárképző szakát. 1915-ben jelentkezett a Zeneakadémia zeneszerzési szakára, ahol karnagyi és zeneszerzői diplomát szerzett.
Néhány éves tanítás után meghívták Vácra, ahol a püspöki székesegyház karnagya lett. 1915-től Vácon tanított, ahol 1934-ben megalakította az első államilag engedélyezett zeneiskolát. 1946-ban egyházzenei igazgatóvá nevezték ki. Közel 80 éves koráig otthonában is képezte magántanítványait.
Tanulmányaival párhuzamosan komoly zeneművei jelentek meg a Rózsavölgyi, Bárd, Klökner Zeneműkiadónál. Első miséjét előadatták a budapesti bazilikában, ahol művét hallva meghívták a Nemzeti Zenedébe tanárnak. Életműve a 105 Opus, zongora-, énekkari- és tíz kötet orgonamű. Béke miséjét a regensburgi Coppenrath Zeneműkiadó adta ki 1934-ben. Egyik legnagyobb koncertműve a B A C H Fantázia J. S. Bach neve felett, mely Brüsszelben jelent meg a Schott cégnél.
Demmel László és Kocsis Ildikó iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Demmel László - Kocsis Ildikó
A Könnyűipari Öntöde és Alkatrészgyár, Vác iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Könnyűipari Öntöde és Alkatrészgyár
Senior Váci Kötöttárugyár Anyag- és Áruforgalmi Osztály iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár Bér- és Munkaügyi Osztály iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár MSZMP- és KISZ- szervezet iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Tatabánya Megyei Város polgármesterének iratai
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
A gyűjtemény a Polgármesteri Hivatal működése során keletkezett iratokat tartalmazza. Ide tartoznak a polgármester személyes intézkedést igénylő ügyei, a hivatal működésének tárgyi és személyi feltételeit dokumentáló iratok (alkalmazotti létszám, személyi nyilvántartó lapok, bérek stb.)
Külön kiemeljük az alábbi fontos témákat, úgymint az 1948. október 10-i díszközgyűlés elé terjesztendő polgármesteri beszámoló anyagát, kitelepítések névjegyzékeit, orosz katonasírok kimutatását, az 1949. évi országgyűlési képviselő-választások előkészítési anyagait. A dobolási könyv a város területén közhírré teendő magánhirdetések, illetve a hivatal által fontosnak tartott rendeletek.
Tatabánya Megyei Város
Tatabánya Megyei Város Javadalmi Hivatalának iratai
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
Feladata a város bevételét jelentő adók és egyéb jövedelemforrások (helypénzek, vásári és piaci jövedelmek, házbérletek, vízdíjak, vigalmi adók, fogyasztási adók stb.) kezelése.
Tatabánya Megyei Város Újjáépítési Közmunkaváltságának iratai
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
A háborús károk helyreállítására a kormány közmunkaügyi felügyelőségek létrehozását rendelte el, amelyet 1946-ban állami hivatalokká minősítettek, a helyi feladatok ellátásában azonban a polgármester utasításai alapján kellett tevékenykedniük.
Tatabánya Megyei város Rendőri Büntetőbíróságának, Büntető Bírájának iratai
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
A rendőri büntetőbíró saját hatáskörben járt el a különféle kihágások (árdrágítás, közbiztonság elleni vétség, engedély nélküli árusítás, kontárkodás, beszolgáltatási kötelezettség elmulasztásta stb.) ügyében.
Tatabánya Megyei Város Szociális Titkárának iratai
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
A szociális titkár feladata volt a városra háruló szociálpolitikai feladatok ellátása, úgymint: szociális munkaterv készítése és felterjesztése a megyei szociális felügyelőnek; rászoruló családok gondozása; a városi szociális intézmények működésének segítése; szociális akciók szervezése; hadifoglyok, hadigondozottak ügyeinek intézése.
Tatabánya Megyei Város Iskolai Nyilvántartó Hivatalának iratai
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
Az iskolák államosítása után a városi iskolák adatainak nyilvántartására létesített hivatal.
Tatabánya Megyei Város
Tatabánya Megyei Város IV. ker. Iskolaigazgatóságának iratai
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
Tatabánya Megyei Város