- HU VVL XIII-0001-d
- állag
- 1919–2004
Ennek része:Vác Város Levéltára
Lukásovits család
231 eredmények digitális objektummal/tartalommal Digitális objektummal rendelkező találatok
Ennek része:Vác Város Levéltára
Lukásovits család
Lehotka Gábor zeneszerző és orgonaművész iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Különböző eredetű hang- és képfelvételek
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Krónikák levéltári gyűjteménye
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Krizsek György okl. kőműves- és ácsmester 1886. április 15-én született Vácott, kőműves–ács családban. 1909-ben, apja halála után átvette annak vállalkozását. 1911-ben tett mestervizsgát. Műhelye a Báthori utca 7. szám alatt volt. Vállalkozását 1950. január 24-én államosították. 1959. december 17-én hunyt el Vácott.
Két gyermeke született, egyikük: ifj. Krizsek György (szül. Vác, 1923); a másik gyermek neve az iratokból nem megállapítható.
Apja: Krizsek Ferdinánd (Nándor) kőműves- és ácsmester (szül. Vác, 1857)
Apai nagyszülei: Krizsek Márton és Cseke Erzsébet
Anyja: Szinai Mária
Anyai nagyszülei: Szinai György és Pásztor Julianna
Ennek része:Vác Város Levéltára
1/1872. Prunner Antal polgm. jelentése a káptalantól megvett dézsmaházról, 406/1871. Vác
2/1872. Intézkedés a gimnáziumi 6. osztály tanárának fizetéséről
3/1872. Polgm. jelentése a vámház bérlőnek történt átadásáról 373/1871. Vác kgy.
4/1872. A közvágóhíd bérleti jogának átruházása Bartos Ignácról Weisz Ferencre 115/1872. közig.
5/1872. Csiszár János kérelme a Duna melletti háza körüli védfal alatt építendő járda tárgyában
6/1872. Gállik Sándor v. ügyész jelentése Valenti Pál bérhátralékának rendezéséről, 229/1871. kgy.
7/1872. Belicza Pál volt bíró jelentése a v. tulajdonában levő állatkerti részvények bemutatása tárgyában, 394/1869. kgy., 2703/1871. kig.
8/1872. Gállik Sándor v. ügyész jelentése özv. Bartos Istvánné és érdektársai közterület átengedési kérelmének tárgyában, 279/1870. kgy., 1800/1870. közig.
9/1872- Előfogati bérleti jog szerződésének jóváhagyása 391/1871. kgy., 40/1872. kig.
10/1872. A Kőhídi sziget megvizsgálásáról beadott jelentés felolvasása, bérletének megszüntetése tárgyában Prunner Antal polgármester, Gállik Sándor ügyész, Tokodi Lajos és Csereklye István képviselők megbízása
Vác Város Képviselőtestülete
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Kodak Ltd. Váci Gyárának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
A Kodak Ltd. közép- és kelet-európai piacát ellátó váci fotópapír-üzemet 1913-ban kezdték el építeni, azonban az építkezés az I. világháború miatt éveken át szünetelt. A gyárat végül 1922. március 19-én adták át. Első vezetői William Levis Henderson gazdasági igazgató, Ranzenberger János műszaki igazgató és Fred Lutty fotópapír-gyártási igazgató voltak. 1939-ben az angol vezetőség eltávozott, a gyár irányítását dr. Polster Alfréd műszaki igazgató és dr. Polják János kereskedelmi igazgató vette át.
A gyár berendezését 1944 novemberében a németek elszállították. Az üzem területét 1944. december 5-én bombatámadás érte. A Kodak Ltd. 1946-ban megkezdte a gyár felszámolását: az üzemet – a megkerült és visszaszállított berendezésekkel együtt – 1947. július 23-án eladta a Magyar Általános Hitelbanknak. A bank megalapította a Forte Fotokémiai Ipar Rt-t, amely folytatta a termelést a gyárban.
Kodak Ltd., Vác
Kisnyomtatványok levéltári gyűjteménye
Ennek része:Vác Város Levéltára
Kisfaludi Pikéthy család iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
A Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és Városai című sorozat Temes Vármegye kötete szerint a Pikéthy (Pigethy) család az egykori Temes vármegyei Angyalkútról (korábban Kisfalud, német neve: Engelsbrunn) származik. Ez a Maros menti kisközség javában németajkú volt.
A jelenlegi településre Neumann József lippai sótári tiszt 1766-ban német telepeseket telepített le.
1782-ben Pigethy Mihály vette meg a birtokot a kincstártól. Utóda Pikéthy István volt.
Pikéthy Tibor levelei között megtalálható a Magyar Királyi Országos Levéltár köszönetnyilvánító levele 1941-ből, amikor Pikéthy egy családjára vonatkozó adománylevelet adott örökletétként a levéltárnak. A levél alapján I. Ferenc király Bécsben 1801. augusztus 7-én „Pigetti” István részére kiadott adománylevele a Temes vármegyei „Kiss-Falu” birtokra vonatkozott és a Pigetti István nemességét elismerő kihirdetési záradékot 1842. február 10-én vezették rá.
Pikéthy Tibor nagyapja kisfaludi Pikéthy Károly 1805?-ben született és 1880-ban Budapesten halt meg. Három gyermeke volt: Gusztáv, Árpád, Etelka.
Pikéthy Ágoston (Pikgetti Gusztáv) honvéd tábornok 1805-ben született Kisfalun. 1822-től hadfi, 1839-től főszázados a 2. huszárezredben. 1848. májusától részt vett a délvidéki harcokban. 1849-től alezredes, később ezredes és ezredparancsnok, 3. osztályú katonai érdemrenddel tüntették ki, a 3. hadtest lovashadosztályának parancsnoka. 1849. július 1-től tábornok, a Feldunai hadsereg lovasságának főparancsnoka, július közepétől szolgálaton kívül (beteg). Budapesten 1850-ben a császári hadbíróság
5 évi várfogságra ítélte. 1876-ban halt meg Solymos Bucsaván (Arad vármegye) (forrás: Bona Gábor Tábornokok és törzstisztek a szabadságarcban 1848–49.)
Pikéthy Gusztáv, Pikéthy Tibor édesapja, déli vasúti főtiszt, állomásfőnök 1899-ben 56 évesen hunyt el, Nagykanizsán. Felesége Ritter Stefánia zongorista 1915-ben halt meg, Győrszentmártonban temették el. Gyermekeik: Ilona, Aranka és Tibor.
Pikéthy Tibor 1884. március 28-án született Komárom – Újszőnyben.
Nagykanizsán járt gimnáziumba, majd 1904-ben a Győri Tanítóképző Főiskolán szerzett oklevelet. Első zenei és zeneelméleti tanítómestere Kirchner Elek volt. Életpályáját Pannonhalmán a bencés apátságban kezdte meg. Tanítói működése mellett magánúton 1907-ben elvégezte a Zeneakadémia tanárképző szakát. 1915-ben jelentkezett a Zeneakadémia zeneszerzési szakára, ahol karnagyi és zeneszerzői diplomát szerzett.
Néhány éves tanítás után meghívták Vácra, ahol a püspöki székesegyház karnagya lett. 1915-től Vácon tanított, ahol 1934-ben megalakította az első államilag engedélyezett zeneiskolát. 1946-ban egyházzenei igazgatóvá nevezték ki. Közel 80 éves koráig otthonában is képezte magántanítványait.
Tanulmányaival párhuzamosan komoly zeneművei jelentek meg a Rózsavölgyi, Bárd, Klökner Zeneműkiadónál. Első miséjét előadatták a budapesti bazilikában, ahol művét hallva meghívták a Nemzeti Zenedébe tanárnak. Életműve a 105 Opus, zongora-, énekkari- és tíz kötet orgonamű. Béke miséjét a regensburgi Coppenrath Zeneműkiadó adta ki 1934-ben. Egyik legnagyobb koncertműve a B A C H Fantázia J. S. Bach neve felett, mely Brüsszelben jelent meg a Schott cégnél.
Király Endre mérnöktanár iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
KIOSZ Váci Körzeti Csoportjának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Taggyűlési jegyzőkönyvek 1957 - 1970
Vezetőségi ülési jegyzőkönyvek 1953 - 1956, 1959 - 1970
Munkatervek 1959 - 1965, 1968
Szakmai névsor 1959
Látogatási könyvek 1950–1961, 1966–1969.
Kisiparosok Országos Szervezete Váci Körzeti Csoport
Kiállítások dokumentumainak levéltári gyűjteménye
Ennek része:Vác Város Levéltára
Kéziratok (szakdolgozatok és diplomamunkák) levéltári gyűjteménye
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára