516 találat látható

Iratleírás
Vác Város Levéltára
Részletes keresési lehetőségek
Nyomtatási előnézet Hierarchy Megtekintés:

231 eredmények digitális objektummal/tartalommal Digitális objektummal rendelkező találatok

Kisfaludi Pikéthy család iratai

A Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és Városai című sorozat Temes Vármegye kötete szerint a Pikéthy (Pigethy) család az egykori Temes vármegyei Angyalkútról (korábban Kisfalud, német neve: Engelsbrunn) származik. Ez a Maros menti kisközség javában németajkú volt.
A jelenlegi településre Neumann József lippai sótári tiszt 1766-ban német telepeseket telepített le.
1782-ben Pigethy Mihály vette meg a birtokot a kincstártól. Utóda Pikéthy István volt.
Pikéthy Tibor levelei között megtalálható a Magyar Királyi Országos Levéltár köszönetnyilvánító levele 1941-ből, amikor Pikéthy egy családjára vonatkozó adománylevelet adott örökletétként a levéltárnak. A levél alapján I. Ferenc király Bécsben 1801. augusztus 7-én „Pigetti” István részére kiadott adománylevele a Temes vármegyei „Kiss-Falu” birtokra vonatkozott és a Pigetti István nemességét elismerő kihirdetési záradékot 1842. február 10-én vezették rá.
Pikéthy Tibor nagyapja kisfaludi Pikéthy Károly 1805?-ben született és 1880-ban Budapesten halt meg. Három gyermeke volt: Gusztáv, Árpád, Etelka.
Pikéthy Ágoston (Pikgetti Gusztáv) honvéd tábornok 1805-ben született Kisfalun. 1822-től hadfi, 1839-től főszázados a 2. huszárezredben. 1848. májusától részt vett a délvidéki harcokban. 1849-től alezredes, később ezredes és ezredparancsnok, 3. osztályú katonai érdemrenddel tüntették ki, a 3. hadtest lovashadosztályának parancsnoka. 1849. július 1-től tábornok, a Feldunai hadsereg lovasságának főparancsnoka, július közepétől szolgálaton kívül (beteg). Budapesten 1850-ben a császári hadbíróság
5 évi várfogságra ítélte. 1876-ban halt meg Solymos Bucsaván (Arad vármegye) (forrás: Bona Gábor Tábornokok és törzstisztek a szabadságarcban 1848–49.)
Pikéthy Gusztáv, Pikéthy Tibor édesapja, déli vasúti főtiszt, állomásfőnök 1899-ben 56 évesen hunyt el, Nagykanizsán. Felesége Ritter Stefánia zongorista 1915-ben halt meg, Győrszentmártonban temették el. Gyermekeik: Ilona, Aranka és Tibor.
Pikéthy Tibor 1884. március 28-án született Komárom – Újszőnyben.
Nagykanizsán járt gimnáziumba, majd 1904-ben a Győri Tanítóképző Főiskolán szerzett oklevelet. Első zenei és zeneelméleti tanítómestere Kirchner Elek volt. Életpályáját Pannonhalmán a bencés apátságban kezdte meg. Tanítói működése mellett magánúton 1907-ben elvégezte a Zeneakadémia tanárképző szakát. 1915-ben jelentkezett a Zeneakadémia zeneszerzési szakára, ahol karnagyi és zeneszerzői diplomát szerzett.
Néhány éves tanítás után meghívták Vácra, ahol a püspöki székesegyház karnagya lett. 1915-től Vácon tanított, ahol 1934-ben megalakította az első államilag engedélyezett zeneiskolát. 1946-ban egyházzenei igazgatóvá nevezték ki. Közel 80 éves koráig otthonában is képezte magántanítványait.
Tanulmányaival párhuzamosan komoly zeneművei jelentek meg a Rózsavölgyi, Bárd, Klökner Zeneműkiadónál. Első miséjét előadatták a budapesti bazilikában, ahol művét hallva meghívták a Nemzeti Zenedébe tanárnak. Életműve a 105 Opus, zongora-, énekkari- és tíz kötet orgonamű. Béke miséjét a regensburgi Coppenrath Zeneműkiadó adta ki 1934-ben. Egyik legnagyobb koncertműve a B A C H Fantázia J. S. Bach neve felett, mely Brüsszelben jelent meg a Schott cégnél.

  1. július 21-én halt meg otthonában, Vácon, 88 éves korában.
    Pikéthy Tiborné Mányai Mária 1909-ben született Vácon. Pikéthy Tibor második felesége. Pénztárosként dolgozott. 1980. március 4-én meghalt a váci kórházban.
    Pikéthy Alexa 1919-ben született Győrszentmártonban. Édesanyja Gaulacher Róza 1954-ben halt meg Budapesten. Tanulmányait a váci Karolina Római Katolikus Polgári Leányiskolában kezdte, majd a Királyi Állami Tanítóképző Intézetben folytatta Cinkotán. Első férje Kapitány János, második férje Vörös Lajos kirakatrendező, dekoratőr 1909-ben született Debrecenben, és 1990-ben halt meg, temetése az Óbudai temetőben volt.

Kodak Ltd. Váci Gyárának iratai

A Kodak Ltd. közép- és kelet-európai piacát ellátó váci fotópapír-üzemet 1913-ban kezdték el építeni, azonban az építkezés az I. világháború miatt éveken át szünetelt. A gyárat végül 1922. március 19-én adták át. Első vezetői William Levis Henderson gazdasági igazgató, Ranzenberger János műszaki igazgató és Fred Lutty fotópapír-gyártási igazgató voltak. 1939-ben az angol vezetőség eltávozott, a gyár irányítását dr. Polster Alfréd műszaki igazgató és dr. Polják János kereskedelmi igazgató vette át.
A gyár berendezését 1944 novemberében a németek elszállították. Az üzem területét 1944. december 5-én bombatámadás érte. A Kodak Ltd. 1946-ban megkezdte a gyár felszámolását: az üzemet – a megkerült és visszaszállított berendezésekkel együtt – 1947. július 23-án eladta a Magyar Általános Hitelbanknak. A bank megalapította a Forte Fotokémiai Ipar Rt-t, amely folytatta a termelést a gyárban.

Kodak Ltd., Vác

Közgyűlési iratok

  1. doboz
    1.kötet Zárszámadás az 1936. évi üzleti évről, igazgatósági jelentés, mérleg — számla, leltár stb. 1936–1937
    2.kötet Jegyzőkönyv, mérleg — számla, az igazgatóság jelentése stb. 1939–1940
    3.kötet Jegyzőkönyv, zárszámadás az 1940. évi üzleti évről, az igazgatóság jelentése, mérleg — számla, leltár stb. 1940-1941
  2. doboz
    4.csomó Jegyzőkönyv, az igazgatóság jelentése, mérleg — számla stb. 1942–1943
    5.csomó Rendkívüli közgyűlési jegyzőkönyv 1944
    6.csomó Meghívó a közgyűlésre, mérleg — számla 1944
    7.kötet Leltár 1945
    8.kötet Leltár 1946
    9.csomó Jegyzőkönyv, vagyonmérleg, megnyitó forint mérleg, a Linzből visszaérkezett áruk jegyzéke 1947 Magyar és orosz nyelvű
    10.csomó Meghívó a forintmérleget megállapító közgyűlésre és az ezzel kapcsolatos levelezés 1947–1948
    11.csomó Üzleti jelentés és zárszámadás
    1937 2 példány
    1938 9 példány
    1939 4 példány
    1940 24 példány

Közgyűlési jegyzőkönyv

1/1872. Prunner Antal polgm. jelentése a káptalantól megvett dézsmaházról, 406/1871. Vác
2/1872. Intézkedés a gimnáziumi 6. osztály tanárának fizetéséről
3/1872. Polgm. jelentése a vámház bérlőnek történt átadásáról 373/1871. Vác kgy.
4/1872. A közvágóhíd bérleti jogának átruházása Bartos Ignácról Weisz Ferencre 115/1872. közig.
5/1872. Csiszár János kérelme a Duna melletti háza körüli védfal alatt építendő járda tárgyában
6/1872. Gállik Sándor v. ügyész jelentése Valenti Pál bérhátralékának rendezéséről, 229/1871. kgy.
7/1872. Belicza Pál volt bíró jelentése a v. tulajdonában levő állatkerti részvények bemutatása tárgyában, 394/1869. kgy., 2703/1871. kig.
8/1872. Gállik Sándor v. ügyész jelentése özv. Bartos Istvánné és érdektársai közterület átengedési kérelmének tárgyában, 279/1870. kgy., 1800/1870. közig.
9/1872- Előfogati bérleti jog szerződésének jóváhagyása 391/1871. kgy., 40/1872. kig.
10/1872. A Kőhídi sziget megvizsgálásáról beadott jelentés felolvasása, bérletének megszüntetése tárgyában Prunner Antal polgármester, Gállik Sándor ügyész, Tokodi Lajos és Csereklye István képviselők megbízása

Vác Város Képviselőtestülete

Krizsek család iratai

Krizsek György okl. kőműves- és ácsmester 1886. április 15-én született Vácott, kőműves–ács családban. 1909-ben, apja halála után átvette annak vállalkozását. 1911-ben tett mestervizsgát. Műhelye a Báthori utca 7. szám alatt volt. Vállalkozását 1950. január 24-én államosították. 1959. december 17-én hunyt el Vácott.
Két gyermeke született, egyikük: ifj. Krizsek György (szül. Vác, 1923); a másik gyermek neve az iratokból nem megállapítható.
Apja: Krizsek Ferdinánd (Nándor) kőműves- és ácsmester (szül. Vác, 1857)
Apai nagyszülei: Krizsek Márton és Cseke Erzsébet
Anyja: Szinai Mária
Anyai nagyszülei: Szinai György és Pásztor Julianna

Magyar Hajó és Darugyár Váci Gyárának (1962-ig Dunai Hajógyár) iratai

  1. doboz
    Mérleg, IV. n év és éves 1953
    Mérleg, III–IV. n. év és éves 1954
    Mérleg, I–IV. n év és éves 1955
    Mérleg, I–IV. n év és éves 1956
    Mérleg, I–IV. n év és éves 1957
    Mérleg, I–IV. n év és éves 1958
  2. doboz
    Mérleg, I–IV. n év és éves 1959
    Számszerű mérleg, I–III. n évi 1959
  3. doboz
    Mérleg, I–IV. n év és éves 1960
    Mérleg, I–IV. n év és éves 1961
  4. doboz
    Mérleg, II–IV. n év és éves 1962
    Havi termelési jelentések 1953

Magyar Hajó- és Darugyár Váci Gyáregység (korábban Duna Hajógyár)

261-280 találat a 516 találat közül