1. kötet Céhjegyzőkönyv 1855–1888 (1873. március 2-tól Váci Mészáros Ipartársulat)
2. kötet Tanonclajstrom 1763–1855
3. kötet Pénztárkönyv 1783–1854
4. kötet Számadási könyv 1856–1884
5. csomó Vegyes céhiratok 1855–1873
6. kötet Pauer Lajos vándorkönyve 1844
7. irat Ámon József szabadulólevele 1833
8. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1844–1878, A–Z
9. csomó Keresztlevelek 1855–1867, A–T
10. csomó Iskolai bizonyítványok 1857–1870, A–Z
11. csomó Iparengedélyek 1857–1867, D–S
12. csomó Céhgyűléseken befizetett pénzek nyilvántartása 1844, 1873
13. csomó Számadás fogalmazványa 1859–1864
14. csomó Nyugták 1846–1881,
15. csomó Az ipartársulat megszűnésére vonatkozó iratok
    1889–1899 Befizetett összegek
    visszaigénylése
16. irat A városi kórház javára adakozók névsora
    1869 Nyomtatvány,
    töredék

A váci irgalmas rendházat gr. Migazzi Kristóf bécsi hercegérsek és helyettes váci püspök alapította. Ő telepítette az irgalmasokat a városba 1763-ban. Bőkezű jótevője volt a Rendnek. 1764-ben a Rend és kórház céljára alkalmas telket is ajándékozott.
Eleinte a kórház gyógyszertárral nem rendelkezett. Az később kezdte meg működését. Ez a bécsi alapítású, és a székesfővároshoz közeli intézmény, az egyik legjobban működő egyházi gyógyító intézményként számon tartott kórház volt. Szükségleteinek jelentős részét a jól menő patika (amelyet vásárlás útján vett birtokba a Rend, 1808-ban), a hozzá számított borjövedelem (Egerrel ellentétben), a perselypénz, misealapítványok és magánalapítványok biztosították.
1950-ben az ország területén működő szerzetesrendeket feloszlatták. Az 1950. július 2-n kelt 25/1950. sz. törvényerejű rendelet a gyógyszertárak állami tulajdonba vételét rendelte el. Az 1950. szeptember 7-n kelt 34/1950. számú rendelettel pedig az összes női és férfi szerzetesrend működési engedélyét felfüggesztették. A szerzeteseknek el kellett hagyniuk rendházaikat, és a szerzetben folytatott munkakörüket elvesztették.

1. kötet Céhtaggá fogadások jegyzőkönyve 1767–1865
2. kötet Tanoncnyilvántartás 1767–1872
3. kötet Pénztárkönyv 1770–1872
4. kötet Számadási könyv 1853–1870 (Rossz állapotú)
5. irat Marschal József mesterremeke (templom tetőzetének tervrajza), 1802
6. irat Krakker Antal mesterremeke, (templom tetőzetének tervrajza), 1831
7. füzet Bekriba Mihály tanoncigazolványa 1882
8. csomó Vasárnapi tanodai bizonyítványok 1855–1856 B–T
9. csomó Kérvények, határozatok 1842–1869
10. csomó Számadások 1843, 1869
11. irat Aláírási ív a Zabolch (Szabolcs) megyében létesítendő reáliskola javára, 1868

1. kötet Céhjegyzőkönyv 1777–1852
2. kötet Mesterek nyilvántartása 1772–1869
3. kötet Halász János vándorkönyve 1860.

A közgyám a város választott tisztviselőjeként ellenőrizte a magángyámok tevékenységét, számadásait. A közgyám kezelte a kisebb árvavagyonokat, emellett az árvák nyilvántartását és az árvapénztári kimutatásokat vezette, valamint a közgyámi számadásokat elkészítette.

Püspökvác és Káptalanvác 1742. évi megosztása előtti iratanyaga nem választották le, hanem
Püspökvác mv. fondjába rendezték.

1. kötet A céh „szabadalmas levelének” másolata (céhszabályzat) 1844, (I. Ferdinánd)
2. irat Durai János szabadulólevele 1861,
3. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1857–1871, G–S
4. csomó Keresztlevelek 1858–1878, B–V
5. csomó Iskolai és hitoktatási bizonyítványok 1853–1871, A–V
6. csomó Levelezés, kérvények, határozatok 1785–1867,
7. irat Szerződés az irgalmas rendi kórházzal 1857
8. csomó Fizetési felszólítások 1858
9. csomó Nyugták 1809–1874.