Csuka János kőművesmester, miután többször megjárta Amerikát, családjával (feleség, 7 gyermek) 1900-ban költözött
Szadáról Vácra gyermekei taníttatása érdekében, valamint több munkalehetőség reményében. Egyik fia, István követte a
szakmában, felsőfokú építőmesteri végzettséget szerezve. Menyhár Margittal kötött házasságot, gyermekei István, Katalin
(Karácsonyi Istvánné) és Ida (Hörömpő Gergelyné). Csuka János egyetlen lánya Erzsébet, aki dr. Bagoly Bélával kötött házasságot, gyermekük Erzsébet.

A család váci ágára vonatkozó adatok – az átadott iratanyag alapján – a 19. század elejéig vezethetők vissza. A család Vácott a Tabán utcában, majd a Liszt Ferenc (rakpart) sétány 15. sz. házban lakott. Emerich Lajos váci rendőrkapitányként működött a 19. század utolsó harmadában. Vehovszky László (1897–1955) kereskedelmi tengerésztisztként kezdte pályáját, majd 1939–1940-ben a haditengerészetnél szolgált. Emerich László (1879–1933) MÁV-főtisztviselőként többféle beosztásban dolgozott.
Vehovszky Erzsébet (1920–2005) – akit az Emerich család örökbe is fogadott, és ekkortól viselte a Vehovszky–Emerich családnevet – rendkívül tehetséges tanulóként a budapesti Baár–Madas Református Gimnáziumban tanult tovább, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett német szakon. Dr. Lőrincze Lajos nyelvészprofesszorral kötött házasságot.

Krizsek György okl. kőműves- és ácsmester 1886. április 15-én született Vácott, kőműves–ács családban. 1909-ben, apja halála után átvette annak vállalkozását. 1911-ben tett mestervizsgát. Műhelye a Báthori utca 7. szám alatt volt. Vállalkozását 1950. január 24-én államosították. 1959. december 17-én hunyt el Vácott.
Két gyermeke született, egyikük: ifj. Krizsek György (szül. Vác, 1923); a másik gyermek neve az iratokból nem megállapítható.
Apja: Krizsek Ferdinánd (Nándor) kőműves- és ácsmester (szül. Vác, 1857)
Apai nagyszülei: Krizsek Márton és Cseke Erzsébet
Anyja: Szinai Mária
Anyai nagyszülei: Szinai György és Pásztor Julianna

A Kodak Ltd. közép- és kelet-európai piacát ellátó váci fotópapír-üzemet 1913-ban kezdték el építeni, azonban az építkezés az I. világháború miatt éveken át szünetelt. A gyárat végül 1922. március 19-én adták át. Első vezetői William Levis Henderson gazdasági igazgató, Ranzenberger János műszaki igazgató és Fred Lutty fotópapír-gyártási igazgató voltak. 1939-ben az angol vezetőség eltávozott, a gyár irányítását dr. Polster Alfréd műszaki igazgató és dr. Polják János kereskedelmi igazgató vette át.
A gyár berendezését 1944 novemberében a németek elszállították. Az üzem területét 1944. december 5-én bombatámadás érte. A Kodak Ltd. 1946-ban megkezdte a gyár felszámolását: az üzemet – a megkerült és visszaszállított berendezésekkel együtt – 1947. július 23-án eladta a Magyar Általános Hitelbanknak. A bank megalapította a Forte Fotokémiai Ipar Rt-t, amely folytatta a termelést a gyárban.

A váci irgalmas rendházat gr. Migazzi Kristóf bécsi hercegérsek és helyettes váci püspök alapította. Ő telepítette az irgalmasokat a városba 1763-ban. Bőkezű jótevője volt a Rendnek. 1764-ben a Rend és kórház céljára alkalmas telket is ajándékozott.
Eleinte a kórház gyógyszertárral nem rendelkezett. Az később kezdte meg működését. Ez a bécsi alapítású, és a székesfővároshoz közeli intézmény, az egyik legjobban működő egyházi gyógyító intézményként számon tartott kórház volt. Szükségleteinek jelentős részét a jól menő patika (amelyet vásárlás útján vett birtokba a Rend, 1808-ban), a hozzá számított borjövedelem (Egerrel ellentétben), a perselypénz, misealapítványok és magánalapítványok biztosították.
1950-ben az ország területén működő szerzetesrendeket feloszlatták. Az 1950. július 2-n kelt 25/1950. sz. törvényerejű rendelet a gyógyszertárak állami tulajdonba vételét rendelte el. Az 1950. szeptember 7-n kelt 34/1950. számú rendelettel pedig az összes női és férfi szerzetesrend működési engedélyét felfüggesztették. A szerzeteseknek el kellett hagyniuk rendházaikat, és a szerzetben folytatott munkakörüket elvesztették.

A Minisztertanács 1948-ban határozta el a koalíciós pártok egyetértésével, hogy az országgyűlés elé terjesztik az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot, Ortutay Gyula miniszter javaslatára. Az országgyűlés 1948. június 16-án elfogadta a XXXIII. törvényt, amely elrendelte az egyházi iskolák államosítását, és kialakított egy egységes közoktatási koncepciót a 8 osztályos általános iskolára épülő 4 osztályos középiskoláról. Ekkor került sor június 10-én a Kegyesrendi Gimnázium államosítására.
A tanévben az intézménynek 330 beiratkozott diákja volt.
1949 augusztusában Szerdahelyi János megbízott igazgatót azonnali hatállyal felmentették és áthelyezték. A gimnázium vezetésével Hadnagy Tibort bízták meg, aki 1945-től a Kommunista Párt helyi vezetője, hosszú időn keresztül a Nemzeti Bizottság tagja is volt. Az igazgatóhelyettes Kerekes Sándor lett.
1952-ben a régi, eredeti épületet felsőbb utasításra át kellett adni a technikum szervezéséhez. A gimnázium tovább működhetett – de épület nélkül. A tér szemközti oldalán ekkor szüntették meg a szemináriumot, a papképzést. Az épületet állami igazgatás alá vonták, felmerült, hogy a kórház továbbfejlesztésére használják. A tanácselnök segítségével végül a másik ötlet mellett döntöttek. Ide költöztették az épület nélkül maradt gimnáziumot.
A tanév végén az épületben átalakítások kezdődtek. Ezzel lehetővé tették a tanévkezdést.
1964/65-ben kereskedelmi szakközépiskolai osztály nyílt a gimnázium épületében: élelmiszer és ruházati elárusító tagozattal. Később a külön épületbe költöző kereskedelmi szakközépiskola és kollégium a gimnázium gazdálkodási körébe tartozott. Az iskola épülete egyre zsúfoltabbá vált. A tanulók létszáma meghaladta a 900 főt. A város hatalmas vonzáskörzetéhez tartozott az akkori váci és szobi járás, sőt a gödöllői és a rétsági járás jelentős része is. Az egyetlen gimnázium nem tudta már befogadni az egyre több jelentkezőt. Kiszel János és Arany István, a Városi Tanács vezetői felvetették egy második gimnázium építésének gondolatát. A Városi Tanács 15/1962. TÜ. sz. határozatában vállalta a terület előkészítését.
A Pest Megyei Tanács támogatásával 1963-ban elkezdődött az építkezés a Géza király téren. Az 1966-67-es tanév közepén átvett épületbe 8 osztály költözött.

1967. július 1-jével kezdte meg önálló működését a Géza Király Téri Gimnázium és Szakközépiskola (jogutódja a mai Selye János Egészségügyi Szakközépiskola).
      Az iskola 1989-ben ünnepelte alapításának 275. évfordulóját. Vác Város Tanácsa a gimnázium tantestületének és diákjainak kérése alapján a 72/1989-es határozatában a Sztáron Sándor Gimnázium elnevezést megszüntette. A város gimnáziuma felvette a Váci Madách Imre Gimnázium nevet.

Az intézet iratait 1912-től 1920-ig visszamenőleg az országos intézet irataival együtt kezelték.
Hidaskürti Nagy Sándor dr. (1853. április 19. Alsószentiván [Fejér m.] — 1907. december 25. Alsószentiván). Szülei (id. Nagy Sándor, Koller Katalin) kezdetben földbérlők, majd földbirtokosok voltak. Földbirtok: Alsószentiván. H. Nagy Sándor az elemi iskolát
magántanulóként, középiskoláit a budapesti Cukor utcai tanintézetben, majd a budapesti Széna téri ev.–ref. gimnáziumban végezte. Jogi egyetemet Budapesten végezte el. Apja halála után átvette a gazdaság irányítását. Alapítványt adott a fiú foglalkoztató intézetnek, amelyből az intézet textilüzemét létrehozták. Vonatkozó irat a 104/1929. sz. alatt található

Az intézet iratait 1912-től kb. 1920-ig az országos intézet irataival együtt kezelték.

A) Vezetőségi ülési jegyzőkönyvek 1950; 1973;
B) Az államosítás iratai 1948;
C) Levelezés a felügyeleti hatóságokkal 1948—1973;
D) Adóügyi iratok 1948—1951;
E) ......
F) Ügyviteli iratok 1950–1959;
G) Szociális és munkásellátási ügyek 1956—1987;
H) Rendészeti ügyek 1962—1975;
I) Igazgatói levelezés 1957:
J) Igazgatói Tanács iratai 1968—1975;
K) Belső ellenőrzés iratai 1960—1970.

A Váci Úttörő Technikai Állomás 1954-ben jött létre az Ilona utca 3. szám alatti volt villaépületben.
Célja a váci fiatalok politechnikai képzésének segítése volt, melynek érdekében különféle technikai
szakköröket indítottak. Hajós Alfréd nevét 1958-ban vette fel az intézmény. Szakkörei közül kiemelkedett az országban elsőként létrejött Búvár Kund Víziúttörő Csapat (1965-től Glóbus Dunai Flottilla),
mely nagyszabású vízitúrákat szervezett. 1966 és 1971 között működött a nagyvilág iránt érdeklődő
gyermekeket tömörítő Glóbus Club. Tagjai kiterjedt kapcsolatokat építettek ki más országok úttörőivel. Az úttörőház gondot fordított az úttörővezetők képzésére is. 1977-ben a régi művelődési ház épületébe (ma Dr. Csányi László krt. 58.) költöztek, csak a vízi úttörők bázisa maradt a Duna-parti épületben. Az úttörőház működtette a városháza pincéjében 1988 júniusától a középiskolások szabadidejének kulturált eltöltését célzó Diáktanyát. A hely elsősorban „ifjúsági presszóként” üzemelt, azonban
tudományos ismeretterjesztő előadásoknak, koncerteknek, diszkóknak is helyet adott. 1989-től az úttörőház a Hajós Alfréd Ifjúsági Centrum nevet vette fel. 1991. március 1-jén összevonták a Madách Imre
Művelődési Központtal.

1. doboz
   Mérleg, IV. n év és éves 1953
   Mérleg, III–IV. n. év és éves 1954
   Mérleg, I–IV. n év és éves 1955
   Mérleg, I–IV. n év és éves 1956
   Mérleg, I–IV. n év és éves 1957
   Mérleg, I–IV. n év és éves 1958
2. doboz
   Mérleg, I–IV. n év és éves 1959
   Számszerű mérleg, I–III. n évi 1959
3. doboz
   Mérleg, I–IV. n év és éves 1960
   Mérleg, I–IV. n év és éves 1961
4. doboz
   Mérleg, II–IV. n év és éves 1962
   Havi termelési jelentések 1953

1. doboz
   Okmánytár
   Adás-vételi szerződés 1947
   Alapszabály 1947
   Gyártörténet é. n.
   Tervek
   Ipari üzemi részletterv 1951
   Éves terv 1980
   Általános vizsgálat 1947
   Mérleg, IV. negyedév és éves 1947
   Mérleg, IV. negyedév és éves 1948
   Mérleg, IV. negyedév és éves 1949. jan. 1.
   Mérleg, III–IV. negyedév és éves 1949
   Alapmérleg 1950. jan. 1.
   Mérleg, I., III–IV. negyedév és éves 1950
2. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1951, 1952
3. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1953
4. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1954
5. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1955
   Mérleg, I–III. negyedév 1956
6. doboz
   Mérleg, IV. negyedév és éves 1956
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1957, 1958
7. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1959, 1960
8. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1966
9. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1968, 1970, 1971, 1972, 1973, 1974
10. doboz
    Vállalati belső információ (havi) 1969, 1970, 1971, 1972,
11. doboz
    Vállalati belső információ (havi) 1973, 1974, 1975
12. doboz
    Vállalati belső információ (havi) 1976, 1977, 1978
    Anyagellátási beszámolójelentés I–III. n. év 1965
    Anyagellátási beszámolójelentés I–IV. n. é. és éves 1966
    Anyagellátási beszámolójelentés I–IV. n. é. és éves 1967
    Anyagellátási beszámolójelentés IV. n. év 1968
13. doboz
    Éves iparstatisztikai beszámolójelentés 1951, 1979, 1980
    Termelési jelentések 1953, 1955, 1966
    Egyéb statisztikai jelentések 1955, 1965–1967