Vác város polgármesterének katonai iratai főként a katonának állt, illetve besorozott váciak, valamint Vácon tartózkodók (fegyencek, erdélyi menekültek) lajstromait, jegyzékeit tartalmazza. A hadviselésre kötelezett embereket a város írta össze. Ehhez először is kikérték az anyakönyvi hivatalból a városban született, katonaköteles korú férfiak adatait. Ehhez hozzáadták a nem Vácott született, de itt élő állításköteleseket. A lajstrom összeállítását általában a főjegyző, kihirdetését az aljegyző végezte. A katonai sorozóbizottságok sorra felkerestek minden várost illetve sorozójárást, majd a helyi hatóságok által összeállított lajstrom alapján megvizsgálták a sorozásra behívott férfiakat, és döntöttek arról, hogy kiket kell besorozni, és kik a részben vagy teljesen alkalmatlanok.

Budán székelő kir. ítélőtábla leiratai a Győr városi törvényszékhez. Az iratok az időrendet követve 1-88-ig lettek sorszámozva. 1789-től az 1790-dik évig azonban az iratok már nincsenek sorszámozva, sem a mutatóba bevezetve. A névmutató az irat keletkezési évére (régi elhelyezésére) és számára utal.

1. kötet Céh-taggá fogadások jegyzőkönyve, 1732–1877
2. kötet Legények nyilvántartása 1802–1875
3. kötet Felszabadult tanoncok jegyzéke, 1734–1883
4. kötet Tanonclajstrom 1731–1891
5. füzet Felszabaduló legényekre vonatkozó rendszabályok é. n
6. kötet Pénztárkönyv 1818–1886
7. kötet Számadási könyv 1851
8. csomó 12 db mesterremek 1841–1868,
9. kötet Spiszák (Spissák, Spitsák) József vándorkönyve, 1843
10. irat Oravecz András útlevele 1845
11. irat Mesterlevél minta é. n.
12. irat Zoller Márton (Martin) szabadulólevele, 1734
13. irat Mändl Antal (Anton) szabadulólevele, 1837
14. irat Spiszák (Spissák, Spitsák) József szabadulólevele 1843
15. irat Bergl András (Andreas) szabadulólevele 1870
16. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1742–1872, 1883, A–Z,
17. csomó Keresztlevelek 1752–1886 E–Z
18. csomó Iskolai bizonyítványok 1848–1886 B–W,
19. csomó Vegyes céhiratok 1754–1881, (Határozatok, kérvények, levelezés)
20. csomó Számadások 1853–1872, 1880
21. csomó Nyugták, számlák 1793, 1817–1882,
22. irat Szerződés az irgalmas rendi kórházzal 1854
23. irat A városi kórház javára adakozó személyek névsora 1872 (Nyomtatvány)

A család váci ágára vonatkozó adatok – az átadott iratanyag alapján – a 19. század elejéig vezethetők vissza. A család Vácott a Tabán utcában, majd a Liszt Ferenc (rakpart) sétány 15. sz. házban lakott. Emerich Lajos váci rendőrkapitányként működött a 19. század utolsó harmadában. Vehovszky László (1897–1955) kereskedelmi tengerésztisztként kezdte pályáját, majd 1939–1940-ben a haditengerészetnél szolgált. Emerich László (1879–1933) MÁV-főtisztviselőként többféle beosztásban dolgozott.
Vehovszky Erzsébet (1920–2005) – akit az Emerich család örökbe is fogadott, és ekkortól viselte a Vehovszky–Emerich családnevet – rendkívül tehetséges tanulóként a budapesti Baár–Madas Református Gimnáziumban tanult tovább, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett német szakon. Dr. Lőrincze Lajos nyelvészprofesszorral kötött házasságot.

1. kötet Céhszabályzat 1815
2. irat Remekelési szabályok 1827
3. kötet Céhjegyzőkönyv 1782–1871
4. kötet Mesterek felvételének jkv. 1725–1759
5. kötet Felszabadult tanoncok nyilv. 1727–1749
6. kötet Molnár Máté vándorkönyve 1842
7. irat Reichstein, Ludwig szabadulólevele 1858
8. irat Webatovics József szabadulólevele 1862
9. füzet Bonifert István tanoncigazolványa 1882
10. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1727–1870 Cs–Sz + több személy
11. csomó Keresztlevelek 1723–1829 B–Z
12. csomó Iskolai bizonyítványok 1857–1871 K–V
13. csomó Iparengedélyek 1864–1868 A–N
14. csomó Vegyes iratok 1740–1839, .
15. csomó Számadás befizetett pénzösszegekről 1781–1788
16. csomó Nyugták 1808–1875

A hétszemélyes táblának Győr város törvényszékhez intézett parancsai, köriratai. Az iratok 1-616-ig, sorszámmal ellátva.
A névmutató az irat keletkezési évére, számára és a régi elhelyezésére utal.

Csuka János kőművesmester, miután többször megjárta Amerikát, családjával (feleség, 7 gyermek) 1900-ban költözött
Szadáról Vácra gyermekei taníttatása érdekében, valamint több munkalehetőség reményében. Egyik fia, István követte a
szakmában, felsőfokú építőmesteri végzettséget szerezve. Menyhár Margittal kötött házasságot, gyermekei István, Katalin
(Karácsonyi Istvánné) és Ida (Hörömpő Gergelyné). Csuka János egyetlen lánya Erzsébet, aki dr. Bagoly Bélával kötött házasságot, gyermekük Erzsébet.

1. kötet Mesterek nyilvántartása 1781–1855
2. kötet Tanonclajstrom 1754–1833
3. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1734–1863, é. n.
4. csomó Keresztlevelek 1718–1859 A–Z
5. csomó Iskolai bizonyítványok 1841–1863 C–W
6. csomó Határozatok, kérvények 1830–1863
7. csomó Számadások 1838–1852
8. csomó Nyugták 1826–1863