310 találat látható

Iratleírás
Digitális objektumokkal
Részletes keresési lehetőségek
Nyomtatási előnézet Hierarchy Megtekintés:

Hajós Alfréd Ifjúsági Centrum (1958-ig Váci Úttörő Technikai Állomás, 1989-ig Hajós Alfréd Úttörőház) iratai

A Váci Úttörő Technikai Állomás 1954-ben jött létre az Ilona utca 3. szám alatti volt villaépületben.
Célja a váci fiatalok politechnikai képzésének segítése volt, melynek érdekében különféle technikai
szakköröket indítottak. Hajós Alfréd nevét 1958-ban vette fel az intézmény. Szakkörei közül kiemelkedett az országban elsőként létrejött Búvár Kund Víziúttörő Csapat (1965-től Glóbus Dunai Flottilla),
mely nagyszabású vízitúrákat szervezett. 1966 és 1971 között működött a nagyvilág iránt érdeklődő
gyermekeket tömörítő Glóbus Club. Tagjai kiterjedt kapcsolatokat építettek ki más országok úttörőivel. Az úttörőház gondot fordított az úttörővezetők képzésére is. 1977-ben a régi művelődési ház épületébe (ma Dr. Csányi László krt. 58.) költöztek, csak a vízi úttörők bázisa maradt a Duna-parti épületben. Az úttörőház működtette a városháza pincéjében 1988 júniusától a középiskolások szabadidejének kulturált eltöltését célzó Diáktanyát. A hely elsősorban „ifjúsági presszóként” üzemelt, azonban
tudományos ismeretterjesztő előadásoknak, koncerteknek, diszkóknak is helyet adott. 1989-től az úttörőház a Hajós Alfréd Ifjúsági Centrum nevet vette fel. 1991. március 1-jén összevonták a Madách Imre
Művelődési Központtal.

Hajós Alfréd Úttörőház, Vác

Váci Molnár Céh iratai

  1. kötet Céhjegyzőkönyv 1777–1852
  2. kötet Mesterek nyilvántartása 1772–1869
  3. kötet Halász János vándorkönyve 1860.

Váci Német Varga Céh iratai

  1. irat Céhszabályzat 1754
  2. kötet Céh-taggá fogadások jegyzőkönyve, 1728–1899
  3. kötet Tanonclajstrom 1731–1838
  4. kötet Tanonclajstrom folytatása 1838–1881
  5. füzet Felszabadított tanoncok jegyzéke, 1791–1848
  6. kötet Számadási könyv 1782–1849
  7. irat Steiser János (Johann) mesterlevele 1861.
  8. irat Borovatz Pál (Pavel)szabadulólevele, 1815 (Csak iratpótló!)
  9. irat Straub József szabadulólevele, 1828
  10. irat Lidermayer József szabadulólevele, 1858
  11. irat Sikrist Adam szabadulólevele, 1872
  12. irat Liptay József községi bizonyítványa, 1761
  13. irat Burján Samu püspöki uradalmi jószágkormányzó válasza Drexler Márton királyi céhbiztos levelére, 1782
  14. csomó Határozatok, kérvények 1805–1843
  15. csomó Számlák 1809, 1862

Vándorkönyvek

  1. kötet Beslén Márton gombkötő vándorkönyve, 1830
  2. kötet Meiszner Alajos festőlegény vándorkönyve, 1850
  3. kötet Győrfi János betűnyomó segéd vándorkönyve, 1850
  4. kötet Skemál Ferenc takácssegéd vándorkönyve, 1857
  5. kötet Koller József sütősegéd vándorkönyve, 1862
  6. kötet Fischer János lakatossegéd, vándorkönyve 1862

Irgalmas Rend Váci Rendházának, Kórházának és Gyógyszertárának iratai

A váci irgalmas rendházat gr. Migazzi Kristóf bécsi hercegérsek és helyettes váci püspök alapította. Ő telepítette az irgalmasokat a városba 1763-ban. Bőkezű jótevője volt a Rendnek. 1764-ben a Rend és kórház céljára alkalmas telket is ajándékozott.
Eleinte a kórház gyógyszertárral nem rendelkezett. Az később kezdte meg működését. Ez a bécsi alapítású, és a székesfővároshoz közeli intézmény, az egyik legjobban működő egyházi gyógyító intézményként számon tartott kórház volt. Szükségleteinek jelentős részét a jól menő patika (amelyet vásárlás útján vett birtokba a Rend, 1808-ban), a hozzá számított borjövedelem (Egerrel ellentétben), a perselypénz, misealapítványok és magánalapítványok biztosították.
1950-ben az ország területén működő szerzetesrendeket feloszlatták. Az 1950. július 2-n kelt 25/1950. sz. törvényerejű rendelet a gyógyszertárak állami tulajdonba vételét rendelte el. Az 1950. szeptember 7-n kelt 34/1950. számú rendelettel pedig az összes női és férfi szerzetesrend működési engedélyét felfüggesztették. A szerzeteseknek el kellett hagyniuk rendházaikat, és a szerzetben folytatott munkakörüket elvesztették.

Betegápoló Irgalmasrend

Krizsek család iratai

Krizsek György okl. kőműves- és ácsmester 1886. április 15-én született Vácott, kőműves–ács családban. 1909-ben, apja halála után átvette annak vállalkozását. 1911-ben tett mestervizsgát. Műhelye a Báthori utca 7. szám alatt volt. Vállalkozását 1950. január 24-én államosították. 1959. december 17-én hunyt el Vácott.
Két gyermeke született, egyikük: ifj. Krizsek György (szül. Vác, 1923); a másik gyermek neve az iratokból nem megállapítható.
Apja: Krizsek Ferdinánd (Nándor) kőműves- és ácsmester (szül. Vác, 1857)
Apai nagyszülei: Krizsek Márton és Cseke Erzsébet
Anyja: Szinai Mária
Anyai nagyszülei: Szinai György és Pásztor Julianna

41-60 találat a 310 találat közül