Nagyobb részt kötetek, kisebb részt pénzügyi iratok.

Vác város rendőrkapitányának iratai hiányosan maradtak ránk: csak az 1913. és 1916. évi büntetőügyi, és az 1915–1919. évi (az 1919. évből csak néhány ügyirat) közigazgatási ügyiratok, illetve négy iktatókönyv található meg a levéltárban. A büntetőügyi iratok jellemző irattípusai a kiadott, illetve más rendőrkapitányságoktól érkezett körözvények, illetve a helyi kihágási ügyek. A közigazgatási iratok közt igen sok az első világháborús internált személyekkel kapcsolatos ügy (internáltak foglalkoztatása, szökött internáltak körözése, hazatérés engedélyezése stb.). Ezen kívül jellemzőek a cselédigazolványkiadási ügyek, lakossági panaszok kivizsgálása és országos vásárok hirdetményei.

Az iratanyag jelentős részét az 1945. és 1946. évi iktatott iratok teszik ki. A kutatást megnehezíti, hogy az iratokhoz tartozó segédkönyvek nem maradtak fenn, illetve hogy gyakran több, különböző tárgyú irat azonos iktatószámot kapott. Ez a jelenség az 1945. évben még esetleges volt, így az azonos számra iktatott iratokat egymás mellé helyeztük. Az 1946. évi iratokban azonban két sorozatot lehetett elkülöníteni: a közigazgatási és peres, valamint az árvaszéki ügyek sorozatait, melyeket elválasztottunk egymástól. Az iktatott iratokon kívül néhány szám nélküli irat, valamint az Egyesített városi (Speyer) kölcsönnel kapcsolatos, külön kezelt iratcsomó található az állagban.

Az iratanyag legnagyobb részét a marhalevél-nyilvántartások teszik ki. Az iktatott és külön kezelt iratokból képet kaphatunk a II. világháború utáni korszak állategészségügyéről.

1. kötet 1932. január 1–június 13. Mutatókönyv
2. kötet 1932. június 24–december 31. Mutatókönyv

1. téka
   I. félévi munkaterv 1950
   Művelési ág változásról osztálykivonat 1950
   Mezőőri díj kivetési lajstrom 1950

A gyűjteményes fondban helyeztük el az eredetileg is külön kezelt szabályrendeleteket, és ezt egészítettük ki a különféle irategyüttesekből kiemelt szabályrendeletekkel, néhány rendelettel és szabályzattal.

A Minisztertanács 1948-ban határozta el a koalíciós pártok egyetértésével, hogy az országgyűlés elé terjesztik az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot, Ortutay Gyula miniszter javaslatára. Az országgyűlés 1948. június 16-án elfogadta a XXXIII. törvényt, amely elrendelte az egyházi iskolák államosítását, és kialakított egy egységes közoktatási koncepciót a 8 osztályos általános iskolára épülő 4 osztályos középiskoláról. Ekkor került sor június 10-én a Kegyesrendi Gimnázium államosítására.
A tanévben az intézménynek 330 beiratkozott diákja volt.
1949 augusztusában Szerdahelyi János megbízott igazgatót azonnali hatállyal felmentették és áthelyezték. A gimnázium vezetésével Hadnagy Tibort bízták meg, aki 1945-től a Kommunista Párt helyi vezetője, hosszú időn keresztül a Nemzeti Bizottság tagja is volt. Az igazgatóhelyettes Kerekes Sándor lett.
1952-ben a régi, eredeti épületet felsőbb utasításra át kellett adni a technikum szervezéséhez. A gimnázium tovább működhetett – de épület nélkül. A tér szemközti oldalán ekkor szüntették meg a szemináriumot, a papképzést. Az épületet állami igazgatás alá vonták, felmerült, hogy a kórház továbbfejlesztésére használják. A tanácselnök segítségével végül a másik ötlet mellett döntöttek. Ide költöztették az épület nélkül maradt gimnáziumot.
A tanév végén az épületben átalakítások kezdődtek. Ezzel lehetővé tették a tanévkezdést.
1964/65-ben kereskedelmi szakközépiskolai osztály nyílt a gimnázium épületében: élelmiszer és ruházati elárusító tagozattal. Később a külön épületbe költöző kereskedelmi szakközépiskola és kollégium a gimnázium gazdálkodási körébe tartozott. Az iskola épülete egyre zsúfoltabbá vált. A tanulók létszáma meghaladta a 900 főt. A város hatalmas vonzáskörzetéhez tartozott az akkori váci és szobi járás, sőt a gödöllői és a rétsági járás jelentős része is. Az egyetlen gimnázium nem tudta már befogadni az egyre több jelentkezőt. Kiszel János és Arany István, a Városi Tanács vezetői felvetették egy második gimnázium építésének gondolatát. A Városi Tanács 15/1962. TÜ. sz. határozatában vállalta a terület előkészítését.
A Pest Megyei Tanács támogatásával 1963-ban elkezdődött az építkezés a Géza király téren. Az 1966-67-es tanév közepén átvett épületbe 8 osztály költözött.

1967. július 1-jével kezdte meg önálló működését a Géza Király Téri Gimnázium és Szakközépiskola (jogutódja a mai Selye János Egészségügyi Szakközépiskola).
      Az iskola 1989-ben ünnepelte alapításának 275. évfordulóját. Vác Város Tanácsa a gimnázium tantestületének és diákjainak kérése alapján a 72/1989-es határozatában a Sztáron Sándor Gimnázium elnevezést megszüntette. A város gimnáziuma felvette a Váci Madách Imre Gimnázium nevet.

1916-tól Váci Római Katolikus Kereskedelmi Szaktanfolyam működött a Karolina Római Katolikus Polgári Leányiskolában.
Az iskola körbélyegzőjén 1937-es évszám szerepel, ez az iskola alapítási éve.

Az iskolát 1955 augusztusában alapította a Pest Megyei Tanács V. B. Kereskedelmi Osztálya. A tanítás a Báthori Utcai Általános Iskolában bérelt tantermekben kezdődött meg egy
osztállyal, délutáni műszakban. Szakmai csoportok: élelmiszer-, iparcikk-, és ruházati eladó.
1969-ben az iskola átkerült az Árpád Úti Általános Iskolába, ahol 12 osztállyal, 350 fővel
folytatódott az oktatás.

1975. szeptember 1-jétől önálló épületet kapott az iskola a Gábor József utcában (jelenleg
      Ilona utca), bevezették a délelőtti tanítási rendet, majd 1987-ben a volt közgazdasági iskola
      épületében kapott helyet a szakmunkásképzés (jelenleg Szent Miklós tér). 1987-ben beiskolázás az alábbi szakmákban történt: élelmiszer eladó, háztartási felszerelés eladó, kozmetikai- és vegyicikk eladó, kultúrcikk eladó, ruházati eladó, vegyesbolti eladó, műszaki eladó,
      cukrász, felszolgáló, szakács.
      Az iskola neve 1955-től Pest Megyei Tanács 2. sz. Kereskedelmi Tanulóiskolája, 1966-tól
      Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola, 1987-től Kereskedelmi Szakközépiskola és Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola
      A fenntartó az iskola megalakulástól 1978-ig a Pest Megyei Tanács V. B., 1978 szeptemberétől a Vác Városi Tanács V. B.
      Az iskola gazdaságilag a 204. sz. Kilián György Ipari Szakmunkásképző Intézethez tartozott, 1988. január 1-től az intézmény önálló gazdasági jogkörrel bír.
      1982-ben kihelyezett tagozatot indítottak Érden, 1988-ban pedig Szentendrén.