Győr város törvényszékének iratai, törvényszéki ügyviteli iratok
- HU GyVL IV-1069-b
- állag
- 1774–1847
Part of Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győr város törvényszékének iratai, törvényszéki ügyviteli iratok
Part of Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győr város törvényszékének iratai, tárnokszéki rendeletek (mandata tavernicalia)
Part of Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győr város főispán- kormánybiztosának iratai
Part of Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győr thj. város polgármesteri hivatalának Műszaki hivatala iratai
Part of Győr Megyei Jogú Város Levéltára
A Tulipán Szövetség Váci és Vácvidéki Magyar Védőegyesület iratai
Part of Vác Város Levéltára
Tulipán Szövetség Váci és Vácvidéki Magyar Védőegyesület
Part of Vác Város Levéltára
Váci Lövészegylet
Part of Vác Város Levéltára
Váci Bajnok Egyesület
Vác Város Direktóriumának iratai
Part of Vác Város Levéltára
Városi Direktórium, Vác
Vác Város Nemzeti Bizottság iratai, Jegyzőkönyvek
Part of Vác Város Levéltára
Vác Város Nemzeti Bizottság iratai, Iratok
Part of Vác Város Levéltára
A Váci Földigénylő Bizottság iratai
Part of Vác Város Levéltára
Váci (1984-ig Váci Járási-Városi) Népi Ellenőrzési Bizottság iratai
Part of Vác Város Levéltára
A Vác városi számadó igazgató iratai
Part of Vác Város Levéltára
Vác Város Begyűjtési Hivatalának iratai
Part of Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Tanácsa Gazdasági tanácsülési jegyzőkönyvek
Part of Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Tanácsának iratai
Part of Vác Város Levéltára
A török fennhatóság alól Vác 1686-ban szabadult fel végleg, ekkorra épületállománya teljesen romokban hevert, állandó lakossága nem volt, földjei parlagon. Az újjáépítő munkát azonnal megkezdték, de hadi események (Rákóczi szabadságharc), valamint természeti katasztrófák évtizedekig hátráltatták azt. Az 1731-es tűzvészt követően - melyben az akkor 229 belvárosi házból 198 leégett - kezdődtek meg a nagy püspöki építkezések. A XVIII. század második felére, az 1770-es évekre alakult ki a zömmel középkori alapokra épített barokk város.
A város újranépesülése részben a püspökök szervezett telepítő munkájának, részben spontán beköltözéseknek köszönhető. Az újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul kitűző püspök-földesurak különböző kedvezményekkel - ingyenes házhely, építőanyag, adókedvezmények - igyekeztek idecsalogatni a kizárólag katolikus telepeseket. A betelepülők zöme - a visszatelepülő magyarok mellett - német nyelvterületről érkezett, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek. Ez a heterogén eredetű lakosság a XVIII. század végére vált öntudatos váci polgárrá. Fejlődésnek indult a mezőgazdaság - különösen a szőlőtermesztés - és a kézművesipar is.
A korra jellemző vallási békétlenség a városszerkezet alakulására is hatással volt. A török idők alatt protestáns hitre áttért lakosságot igyekeztek visszatéríteni a katolikus vallásra. A püspöki székvárosban 1712-ben Kollonich püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását. A reformátusok ezért a várostól északra fekvő területre költöztek, ahol Kisvác néven jobbágyfalut alapítottak, ami külön élt és működött 1769-ig.
Sajátos újabb kettősség a korabeli város felosztása a Püspökség és a Káptalan birtokjoga szerint. Megegyezés alapján a Káptalan - mint önálló testület - Vác földesúri jövedelmeinek 1/8 részét kapta volna, de perre került sor, mivel a püspöki uradalom nem fizette ezeket a jövedelmeket. A per a város tényleges felosztásával fejeződött be, a Káptalan az elmaradt összeg fejében megkapta a város és határa 1/8-ad részét. Ettől kezdve Káptalan-Vác külön közigazgatási egységet alkotott, külön tanáccsal, pecséttel, önálló céhszervezetekkel. Vác ikerváros lett, s a két mezőváros - Káptalan-Vác és Püspök-Vác - csak a közös ügyeket tárgyalva alkotott közös bizottságot.
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros Tanácsa Tanácsi iratok
Part of Vác Város Levéltára
Püspökvác törökkor előtti levéltári iratanyaga megsemmisült, az ezt követő korszak iratanyaga is részben elpusztult, részben erőteljesen és szakszerűtlenül többször is selejtezték. Az 1743-ig területileg és közigazgatásilag osztatlan Vác város levéltári anyagát sem a korábbi, sem a jelenlegi rendezés során nem választottuk el az ekkor alakuló Püspökvác (illetve Káptalanvác) iratanyagától. Az 1712 és 1769 között önálló jobbágyközség, Kisvác iratanyaga nem maradt fenn, de a település történetére vonatkozó kevés irat megtalálható az „anyaközség”, Püspökvác irataiban.
Püspökvác Mezőváros Tanácsa Körrendeletek jegyzőkönyve
Part of Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Tanácsa Levelezések másolati könyvei
Part of Vác Város Levéltára