Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Iroda iratai
- HU VLKI XXXVII-0020
- Fonds
- 1990–2007 (1984–1990)
2 results with digital objects Show results with digital objects
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Iroda iratai
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Általános Igazgatósága
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Adminisztrációs Igazgatósága
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Igazgatóság
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Építésigazgatási Iroda
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Adminisztrációs Iroda iratai
Levelezőkönyvek (Libri correspondentiarum)
Becsűkönyvek (Schatzungs Protocoll) és iratok
Gazdasági Bizottság jegyzőkönyvei
Zsidók letelepedésére vonatkozó iratok (Acta iudaica)
Ferenczi Antal királyi biztos iratai
Az állagban nagyobb mennyiségű magyar nyelvű irat is található. Itt fontos információk találhatók a fehérvári polgárjoggal rendelkezők összetételére vonatkozóan. Egyes folyamodók (1783) panaszolták, hogy csak németeket vettek be a városi polgárok sorába. Itt-ott számszerű utalásokat is találunk ezzel kapcsolatban.
Latinovics János királyi biztos iratai
SZÉKOM Zrt. és jogelődjeinek iratai
SZÉKOM Székesfehérvári Kommunális Zrt.
Benitzky Péterné Videoton Oktatási Központra vonatkozó iratgyűjteménye
Videoton Oktatási Központ
Székesfehérvár város Kamarási Hivatalának iratai
A városi kamarás (Camerarius, Stadtkammerer) lehet választott vagy kinevezett tisztviselő, legalább 4 évig, de éppen szaktudása és nagy anyagi felelőssége miatt nemegyszer egy-két évtizedig is hivatalában maradhatott. Székesfehérváron – a tanácsülési
jegyzőkönyv bizonysága szerint – már 1690-ben működik, és számadást készít a kamarás, de folyamatosan csak 1724-től maradtak ránk számadáskönyvei. 1703-tól 1708-ig voltaképpen csak egy átnézeti kimutatás közöl rendkívül fontos és érdekes adatokat, de nem minden területre és nem minden évre tér ki részletesen. A kuruc háborúk eseményei miatt – amelyek a számadásokban
sokoldalú összegszerűségekben is jelentkeznek, – bizonyára utólag készült el. Segédszemélyzet hiányában Székesfehérváron a 18. század közepén a tized és hadiadó összeírását, az egyházi, kórházi és a városra szálló javak számadásait is a kamarás intézte. Helyettese az alkamarás
(subcamerarius) más városokban a város ingatlanait kezelte, Székesfehérváron elsősorban az utak, hidak karbantartására felügyelt. Feladatkörét országosan 1770-ben szabályozták, amikor az utak, hidak mellett a városi épületek tatarozásának felügyelete, a kőbányák, tégla- és szénégetők ellenőrzése is kezébe került. A különböző pénztárak számadói számításaikat a számadási
okmányokkal együtt mint főpénztárnoknak a kamarásnak nyújtották be, aki ellenőrzés után az összesítést elvégezte.
Bérleti iratok (Báránd-puszta)