Vác városi céhiratok levéltári gyűjteménye
- HU VVL IX-0001
- Fond
- 1705–1899
Ennek része:Vác Város Levéltára
Váci céhek
21 eredmények digitális objektummal/tartalommal Digitális objektummal rendelkező találatok
Vác városi céhiratok levéltári gyűjteménye
Ennek része:Vác Város Levéltára
Váci céhek
Püspökvác Mezőváros Tanácsának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
A török fennhatóság alól Vác 1686-ban szabadult fel végleg, ekkorra épületállománya teljesen romokban hevert, állandó lakossága nem volt, földjei parlagon. Az újjáépítő munkát azonnal megkezdték, de hadi események (Rákóczi szabadságharc), valamint természeti katasztrófák évtizedekig hátráltatták azt. Az 1731-es tűzvészt követően - melyben az akkor 229 belvárosi házból 198 leégett - kezdődtek meg a nagy püspöki építkezések. A XVIII. század második felére, az 1770-es évekre alakult ki a zömmel középkori alapokra épített barokk város.
A város újranépesülése részben a püspökök szervezett telepítő munkájának, részben spontán beköltözéseknek köszönhető. Az újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul kitűző püspök-földesurak különböző kedvezményekkel - ingyenes házhely, építőanyag, adókedvezmények - igyekeztek idecsalogatni a kizárólag katolikus telepeseket. A betelepülők zöme - a visszatelepülő magyarok mellett - német nyelvterületről érkezett, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek. Ez a heterogén eredetű lakosság a XVIII. század végére vált öntudatos váci polgárrá. Fejlődésnek indult a mezőgazdaság - különösen a szőlőtermesztés - és a kézművesipar is.
A korra jellemző vallási békétlenség a városszerkezet alakulására is hatással volt. A török idők alatt protestáns hitre áttért lakosságot igyekeztek visszatéríteni a katolikus vallásra. A püspöki székvárosban 1712-ben Kollonich püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását. A reformátusok ezért a várostól északra fekvő területre költöztek, ahol Kisvác néven jobbágyfalut alapítottak, ami külön élt és működött 1769-ig.
Sajátos újabb kettősség a korabeli város felosztása a Püspökség és a Káptalan birtokjoga szerint. Megegyezés alapján a Káptalan - mint önálló testület - Vác földesúri jövedelmeinek 1/8 részét kapta volna, de perre került sor, mivel a püspöki uradalom nem fizette ezeket a jövedelmeket. A per a város tényleges felosztásával fejeződött be, a Káptalan az elmaradt összeg fejében megkapta a város és határa 1/8-ad részét. Ettől kezdve Káptalan-Vác külön közigazgatási egységet alkotott, külön tanáccsal, pecséttel, önálló céhszervezetekkel. Vác ikerváros lett, s a két mezőváros - Káptalan-Vác és Püspök-Vác - csak a közös ügyeket tárgyalva alkotott közös bizottságot.
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác mezőváros főbírájának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Egybekötve Vác Város Árvaszékének 1871–1879. évi levelezések könyvével.
Lásd: V.94-b állag 414. kötet 1–23. folio
Püspök-Vác Mezőváros
Vác Mezőváros Törvényszékének iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Vác Mezőváros Sommás Bíróságának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Vác Város Árvaszéke
Vác Város Mérnöki Hivatalának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Vác város rendőrkapitányának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Vác város rendőrkapitányának iratai hiányosan maradtak ránk: csak az 1913. és 1916. évi büntetőügyi, és az 1915–1919. évi (az 1919. évből csak néhány ügyirat) közigazgatási ügyiratok, illetve négy iktatókönyv található meg a levéltárban. A büntetőügyi iratok jellemző irattípusai a kiadott, illetve más rendőrkapitányságoktól érkezett körözvények, illetve a helyi kihágási ügyek. A közigazgatási iratok közt igen sok az első világháborús internált személyekkel kapcsolatos ügy (internáltak foglalkoztatása, szökött internáltak körözése, hazatérés engedélyezése stb.). Ezen kívül jellemzőek a cselédigazolványkiadási ügyek, lakossági panaszok kivizsgálása és országos vásárok hirdetményei.
Vác város Rendőrkapitánya
Vác város tiszti főügyészének iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Az iratanyag jelentős részét az 1945. és 1946. évi iktatott iratok teszik ki. A kutatást megnehezíti, hogy az iratokhoz tartozó segédkönyvek nem maradtak fenn, illetve hogy gyakran több, különböző tárgyú irat azonos iktatószámot kapott. Ez a jelenség az 1945. évben még esetleges volt, így az azonos számra iktatott iratokat egymás mellé helyeztük. Az 1946. évi iratokban azonban két sorozatot lehetett elkülöníteni: a közigazgatási és peres, valamint az árvaszéki ügyek sorozatait, melyeket elválasztottunk egymástól. Az iktatott iratokon kívül néhány szám nélküli irat, valamint az Egyesített városi (Speyer) kölcsönnel kapcsolatos, külön kezelt iratcsomó található az állagban.
Ennek része:Vác Város Levéltára
Szent Imre Római Katolikus Elemi Iskola
A Váci Szent Miklós téri R. K. Elemi Népiskola iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Szent Miklós téri Római Katolikus Elemi Népiskola
Ennek része:Vác Város Levéltára
Gábor József Általános Iskola
Vác Város Sportintézményeinek iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Vác Város Sportintézményei
A Tulipán Szövetség Váci és Vácvidéki Magyar Védőegyesület iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Tulipán Szövetség Váci és Vácvidéki Magyar Védőegyesület
Ennek része:Vác Város Levéltára
Váci Bástya SE
A Váci Magyar Földmíves Keresztény Társaság iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Váci Magyar Földmíves Keresztény Társaság
Az Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt. iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt.
A Váci Kékessy Rudolf-féle Vas- és Fémöntöde és Radiátorgyár iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Váci Vasöntöde Gép- és és Radiátorgyár
A Magyar Bélés- és Szövetárugyár Rt. (1945-ig Neumann és Zimmermann cég) iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Magyar Bélés- és Szövetárugyár Rt.
A Pestvidéki Nyomda, Vác iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Pestvidéki Nyomda, Vác