Senior Váci Kötöttárugyár Bér- és Munkaügyi Osztály iratai
- HU VVL XXIX-0015-e
- állag
- 1948–1978
Fait partie de Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár Bér- és Munkaügyi Osztály iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár Tervosztály iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár Műszaki Osztály iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár Anyag- és Áruforgalmi Osztály iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár Főkönyvelőség iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár Egyeztető Biztottság és a Vállalati Munkaügyi Döntőbizottság iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár Fegyelmi Bizottság iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár Szakszervezeti Bizottság iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Váci Kötött Sportkör (Váci Vörös Lobogó Szövő Sportkör) iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár MSZMP- és KISZ- szervezet iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Vác Város Levéltára levéltári raktára
Fait partie de Vác Város Levéltára
Vác Város Levéltára
Kiállítások dokumentumainak levéltári gyűjteménye
Fait partie de Vác Város Levéltára
Fait partie de Vác Város Levéltára
Városábrázolások levéltári gyűjteménye
Fait partie de Vác Város Levéltára
Kéziratok (szakdolgozatok és diplomamunkák) levéltári gyűjteménye
Fait partie de Vác Város Levéltára
Tatabányai Szénbányák Vállalat Munkaügyi Osztály és Felvételi Iroda
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
Fait partie de Vác Város Levéltára
Kisfaludi Pikéthy család iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
A Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és Városai című sorozat Temes Vármegye kötete szerint a Pikéthy (Pigethy) család az egykori Temes vármegyei Angyalkútról (korábban Kisfalud, német neve: Engelsbrunn) származik. Ez a Maros menti kisközség javában németajkú volt.
A jelenlegi településre Neumann József lippai sótári tiszt 1766-ban német telepeseket telepített le.
1782-ben Pigethy Mihály vette meg a birtokot a kincstártól. Utóda Pikéthy István volt.
Pikéthy Tibor levelei között megtalálható a Magyar Királyi Országos Levéltár köszönetnyilvánító levele 1941-ből, amikor Pikéthy egy családjára vonatkozó adománylevelet adott örökletétként a levéltárnak. A levél alapján I. Ferenc király Bécsben 1801. augusztus 7-én „Pigetti” István részére kiadott adománylevele a Temes vármegyei „Kiss-Falu” birtokra vonatkozott és a Pigetti István nemességét elismerő kihirdetési záradékot 1842. február 10-én vezették rá.
Pikéthy Tibor nagyapja kisfaludi Pikéthy Károly 1805?-ben született és 1880-ban Budapesten halt meg. Három gyermeke volt: Gusztáv, Árpád, Etelka.
Pikéthy Ágoston (Pikgetti Gusztáv) honvéd tábornok 1805-ben született Kisfalun. 1822-től hadfi, 1839-től főszázados a 2. huszárezredben. 1848. májusától részt vett a délvidéki harcokban. 1849-től alezredes, később ezredes és ezredparancsnok, 3. osztályú katonai érdemrenddel tüntették ki, a 3. hadtest lovashadosztályának parancsnoka. 1849. július 1-től tábornok, a Feldunai hadsereg lovasságának főparancsnoka, július közepétől szolgálaton kívül (beteg). Budapesten 1850-ben a császári hadbíróság
5 évi várfogságra ítélte. 1876-ban halt meg Solymos Bucsaván (Arad vármegye) (forrás: Bona Gábor Tábornokok és törzstisztek a szabadságarcban 1848–49.)
Pikéthy Gusztáv, Pikéthy Tibor édesapja, déli vasúti főtiszt, állomásfőnök 1899-ben 56 évesen hunyt el, Nagykanizsán. Felesége Ritter Stefánia zongorista 1915-ben halt meg, Győrszentmártonban temették el. Gyermekeik: Ilona, Aranka és Tibor.
Pikéthy Tibor 1884. március 28-án született Komárom – Újszőnyben.
Nagykanizsán járt gimnáziumba, majd 1904-ben a Győri Tanítóképző Főiskolán szerzett oklevelet. Első zenei és zeneelméleti tanítómestere Kirchner Elek volt. Életpályáját Pannonhalmán a bencés apátságban kezdte meg. Tanítói működése mellett magánúton 1907-ben elvégezte a Zeneakadémia tanárképző szakát. 1915-ben jelentkezett a Zeneakadémia zeneszerzési szakára, ahol karnagyi és zeneszerzői diplomát szerzett.
Néhány éves tanítás után meghívták Vácra, ahol a püspöki székesegyház karnagya lett. 1915-től Vácon tanított, ahol 1934-ben megalakította az első államilag engedélyezett zeneiskolát. 1946-ban egyházzenei igazgatóvá nevezték ki. Közel 80 éves koráig otthonában is képezte magántanítványait.
Tanulmányaival párhuzamosan komoly zeneművei jelentek meg a Rózsavölgyi, Bárd, Klökner Zeneműkiadónál. Első miséjét előadatták a budapesti bazilikában, ahol művét hallva meghívták a Nemzeti Zenedébe tanárnak. Életműve a 105 Opus, zongora-, énekkari- és tíz kötet orgonamű. Béke miséjét a regensburgi Coppenrath Zeneműkiadó adta ki 1934-ben. Egyik legnagyobb koncertműve a B A C H Fantázia J. S. Bach neve felett, mely Brüsszelben jelent meg a Schott cégnél.
Fait partie de Vác Város Levéltára
Forgó (eredeti nevén Vogel) Mihály (1910–1985) nagymarosi sváb családból származó vízvezetékszerelő és bádogmester és felesége, Oravecz Etelka (1900–1981) 1923-ban Nagymaroson házasodott össze, és tíz gyermekük született, köztük Forgó László (1928), aki a családi iratokat a levéltárnak ajándékozta.
Forgó Mihály Cserni István bádogosmesternél tanulta ki a szakmát, és tett 1918-ban segédvizsgát.
1918-ban besorozták, de a frontra már nem vitték ki. Hazatérte után egykori mestere özvegyénél, majd 1923-tól önállóan gyakorolta a mesterséget. Műhelye Vácott a Petróczy u. 3., önállósodása után a Dr. Csányi L. krt. és Kossuth u. sarkán levő épületben volt. Szakmai és politikai szervezetek munkájában is részt vett. 1944. július 2. és1948. május 23. között a Vác és Vidéke Ipartestület elnöke, egyúttal a Quell Rudolf Otthon alapítvány kezelője. 1945-től a Váci Nemzeti Bizottság FKGP által delegált tagja,
1948-ban az SZDP tagja. Ez utóbbiból fia miatt zárták ki, aki részt vett egy diákösszesküvésben. Felesége számtalan kitüntetést kapott a tíz gyermek felnevelése miatt.
Forgó László 1948-ban mint egy diákösszesküvés résztvevőjét (Sáry Gáborral, Karácsonyi Kis Gáborral együtt) egy év börtönbüntetésre ítélt a Fővárosi Népbíróság dr. Jankó Péter által vezetett tanácsa.
1956-ban az Észak-Pest Megyei Tatarozó és Építő Vállalat munkástanácsának tagja. 1990-ben a KDNP váci szervezetének alapító tagja volt. 2003-ban kitüntették a Szabad Magyarországért Érdemkereszttel.
Fait partie de Vác Város Levéltára
Lukásovits család