Showing 302 results

Archivistische beschrijving
Tekst
Advanced search options
Print preview Hierarchy View:

302 results with digital objects Show results with digital objects

Győr Szabad Királyi város tanácsának iratai, levelezés (litterae missiles)

A város hatóságához más hivataloktól különböző ügyekben érkezett megkereső levelek. Iratok: 1743-1847. Névmutató: 1758. A Litterae Missiles több (egymással időben párhuzamos) sorozatból áll. Ezek közül az első levéltár rendezéskor keletkezett mesterséges gyűjteményt kell kiemelni, melyhez névmutató is készítettek 1758-ban.

Győr város törvényszékének iratai, polgári perek iratai

Győr város törvényszéke üléseiről vezetett jegyzőkönyvek és a hozzájuk tartozó iratok és segédkönyvek tartoznak ebbe az iratsorozatba. Az anyag főképpen polgári pereket tartalmaz, bár kezdetben a bűnügyekről nem vezettek külön jegyzőkönyveket. Jegyzőkönyvek: 1760-1850-ig terjednek. Iktató: 1836 és 1857. Névmutató a jegyzőkönyvekhez: 1795-1812 és 1833-1842. 1843-1850-ig egybekötve a jegyzőkönyvekkel. Iratok: (polgári perek) 1600-1849. Névmutató az iratokhoz (Processus civiles): 1600-1849. Iratok: (Proccesus in Prothocollis reperibilis) XVII. sz. egy doboz. A győri püspöki, abdai és magyaróvári vámok ügyében vitt perek irományai: 1823-1825-ig egy dobozban találhatók. A győri püspökségtől 1846-ban megváltott vámok iratai, hozzákötve:
acta ad excessus teloniales pertinentia: 1782-1825-ig egy doboz. A jegyzőkönyvekben az egyes ügyek évenként újrakezdődő sorszámozással jelölve. A névmutatók a jegyzőkönyv lapszámára és a bejegyzések számára utalnak. 1794-ig és 1813-tól 1832-ig nincsenek mutatók. Az iratokat időrendbe szedték és folytatólagos sorszámozással látták el. Az iratok jelenleg 1-4964-ig futó sorszámmal vannak ellátva. Névmutatójuk csak az irat számára utal. A jegyzőkönyv és az ügyirat közötti összefüggés sehol nincs feltüntetve. A Processus in Proth. rep. sorozat iratai 1-43-ig sorszámozva.

Győr város törvényszékének iratai, büntetőperek iratai

Győr város törvényszékén bűnfenyítő ügyekben vezetett jegyzőkönyvek és bűnfenyítő ügyekben keletkezett iratok tartoznak 1720-1850-ig.
A jegyzőkönyvhöz mutató nincsen. Az iratok 1-297-ig terjedő sorszámozással vannak ellátva és egy doboz található 1825-1841 évjelzéssel ellátva. Ez utóbbi forrás együttes iratai nincsenek bevezetve a névmutatóba. A többi doboz irataihoz névmutató készült, amely az ügyben érdekelt felek neveit, az irat keletkezési évét és számát mutatja. A mutatóba fel nem vett fenyítő ügyek, és a „Missiles in criminalibus" feliratú iratdoboz iratai részben időrendben találhatók, részben rendezetlenek. Ezekhez mutató nincs.

Vác város polgármestere, műszaki ügyosztály iratai

A polgármesteri hivatal műszaki osztálya ügykörénél fogva – amelyet a városrendezés, városfejlesztés, a köz- és magánépítkezések, út- és járdaépítés, csatornázás és köztisztaság alakított – alapvetően a döntések végrehajtását intézte, de szakismeretei révén tanácsadóként az egyes műszaki ügyekben történt döntéshozatalt is befolyásolhatta, különösen abban az esetben, ha azok testületi szervek elé kerültek.

Vác város polgármestere, Közellátási Iroda iratai

A Közellátási Iroda fő feladata a II. világháború utáni szűkös években az élelmiszerek begyűjtése és újraelosztása volt. A polgármesteri hivatal keretein belül működött, tevékenységét a Közellátásügyi Minisztériumtól és az Észak-Pestvármegyei és Budapesti Közellátási Felügyelőségtől kapott utasítások szerint végezte. Ezen utasítások – sajnos hiányosan – az állagban megtalálhatóak.

Vác Város Árvaszékének iratai, iratok

Az árvaszék 1878 előtti, valamint 1878. és 1879. évi levelezése (tartalmi kivonata) a 414. raktári egységszám alatti levelezések könyvében található.
1878-tól 1902-ig visszacsatolós iktatást végeztek. 1903–1949 között előrecsatolós iktatási rendszert alkalmaztak. Minden ügyirat külön irattári számot kapott, mely három részből állt: az ügyirat típusát jelölő római számból (I. felsőbb rendeletek, II. hivatalból kezdeményezett ügyek, III. más árvaszékektől átvett ügyek), egy sorszámból és az ügyben történt első iktatás évszámából. Az iratokat évenként az irattári számok sorrendjében helyezték el az irattárban. A több éven át tartó ügyek aktái az ügyben történt első iktatás événél találhatóak. (Ezt a rendet megtartottuk az iratok rendezése során.)
1950-ben a közigazgatási rendszámos iratkezelést alkalmazták.

Vác város rendőrkapitányának iratai

Vác város rendőrkapitányának iratai hiányosan maradtak ránk: csak az 1913. és 1916. évi büntetőügyi, és az 1915–1919. évi (az 1919. évből csak néhány ügyirat) közigazgatási ügyiratok, illetve négy iktatókönyv található meg a levéltárban. A büntetőügyi iratok jellemző irattípusai a kiadott, illetve más rendőrkapitányságoktól érkezett körözvények, illetve a helyi kihágási ügyek. A közigazgatási iratok közt igen sok az első világháborús internált személyekkel kapcsolatos ügy (internáltak foglalkoztatása, szökött internáltak körözése, hazatérés engedélyezése stb.). Ezen kívül jellemzőek a cselédigazolványkiadási ügyek, lakossági panaszok kivizsgálása és országos vásárok hirdetményei.

Vác város Rendőrkapitánya

Váci Madách Imre (1951-ig Váci Állami, 1989-ig Sztáron Sándor) Gimnázium iratai

A Minisztertanács 1948-ban határozta el a koalíciós pártok egyetértésével, hogy az országgyűlés elé terjesztik az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot, Ortutay Gyula miniszter javaslatára. Az országgyűlés 1948. június 16-án elfogadta a XXXIII. törvényt, amely elrendelte az egyházi iskolák államosítását, és kialakított egy egységes közoktatási koncepciót a 8 osztályos általános iskolára épülő 4 osztályos középiskoláról. Ekkor került sor június 10-én a Kegyesrendi Gimnázium államosítására.
A tanévben az intézménynek 330 beiratkozott diákja volt.
1949 augusztusában Szerdahelyi János megbízott igazgatót azonnali hatállyal felmentették és áthelyezték. A gimnázium vezetésével Hadnagy Tibort bízták meg, aki 1945-től a Kommunista Párt helyi vezetője, hosszú időn keresztül a Nemzeti Bizottság tagja is volt. Az igazgatóhelyettes Kerekes Sándor lett.
1952-ben a régi, eredeti épületet felsőbb utasításra át kellett adni a technikum szervezéséhez. A gimnázium tovább működhetett – de épület nélkül. A tér szemközti oldalán ekkor szüntették meg a szemináriumot, a papképzést. Az épületet állami igazgatás alá vonták, felmerült, hogy a kórház továbbfejlesztésére használják. A tanácselnök segítségével végül a másik ötlet mellett döntöttek. Ide költöztették az épület nélkül maradt gimnáziumot.
A tanév végén az épületben átalakítások kezdődtek. Ezzel lehetővé tették a tanévkezdést.
1964/65-ben kereskedelmi szakközépiskolai osztály nyílt a gimnázium épületében: élelmiszer és ruházati elárusító tagozattal. Később a külön épületbe költöző kereskedelmi szakközépiskola és kollégium a gimnázium gazdálkodási körébe tartozott. Az iskola épülete egyre zsúfoltabbá vált. A tanulók létszáma meghaladta a 900 főt. A város hatalmas vonzáskörzetéhez tartozott az akkori váci és szobi járás, sőt a gödöllői és a rétsági járás jelentős része is. Az egyetlen gimnázium nem tudta már befogadni az egyre több jelentkezőt. Kiszel János és Arany István, a Városi Tanács vezetői felvetették egy második gimnázium építésének gondolatát. A Városi Tanács 15/1962. TÜ. sz. határozatában vállalta a terület előkészítését.
A Pest Megyei Tanács támogatásával 1963-ban elkezdődött az építkezés a Géza király téren. Az 1966-67-es tanév közepén átvett épületbe 8 osztály költözött.

  1. július 1-jével kezdte meg önálló működését a Géza Király Téri Gimnázium és Szakközépiskola (jogutódja a mai Selye János Egészségügyi Szakközépiskola).
    Az iskola 1989-ben ünnepelte alapításának 275. évfordulóját. Vác Város Tanácsa a gimnázium tantestületének és diákjainak kérése alapján a 72/1989-es határozatában a Sztáron Sándor Gimnázium elnevezést megszüntette. A város gimnáziuma felvette a Váci Madách Imre Gimnázium nevet.

Váci Sztáron Sándor Gimnázium

Resultaten 1 tot 20 van 302