a.) Évkönyvek kéziratai, 1984-1988
b.) Levelezés,1983-1992
c.) Vegyes iratok, 1983-1999

A városi tanács, amelynek vezetője a polgármester volt, a városi törvényhatóságok végrehajtó közege, egyben önálló közigazgatási hatóság mindazokban az ügyekben, amelyek illetékességébe tartoztak. Intézte a város gazdasági ügyeit, kezelte a város pénzügyi alapjait, előkészítette a napirendeket a közgyűlés előtti tárgyalásra, végrehajtotta a közgyűlés döntéseit. A polgármester mellett a tanács tagjai voltak: főjegyző, tanácsnokok, tiszti főügyész.

A megyei városban az elsőfokú gyámhatóság feladatait az Árvaszék gyakorolta, amelynek elnöke a polgármester volt. Tagjai: két ülnök, tiszti ügyész, egy számvevő, egy jegyző és a közgyám.

A város helyi irányításának szerve a képviselő-testület volt, amelynek élén a polgármester állt. A város képviselő-testületének közgyűlési jegyzőkönyve a megyei város életének legfontosabb kérdéseivel foglalkozott, a város alakuló közgyűlésétől a tanácsrendszer kialakításáig.

Az Építési és Közmunkaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó hivatal feladata volt a város területén élő munkanélküliek munkába állítása, közmunkák szervezése.

A négy községből várossá egyesített Tatabánya város igazgatási feladatainak jobb ellátása érdekében - a polgármester javaslatára - a várost négy kerületre osztották, amelyek bizonyos igazgatási és szervezési feladatokat láttak el (lakásügyek, anyakönyvi igazgatási feladatok, közérdekű tájékoztatás, sorozások, választások szervezése stb.) I. kerület: Alsógalla, Tatabánya; - II. kerület: Bánhida; III. kerület: Felsőgalla, VI-os telep, Mésztelep; - IV. kerület: VII-VIII-as telep, 25, 26 ház.
Az irategyüttes a III. kerületi kirendeltség töredék iratait tartalmazza.

Képviselő-testületi jegyzőkönyvek
Vegyes, iktatatlan, szórvány iratok Iktatott iratok
Villanyvilágítási Bizottság jegyzőkönyvei
Iktatókönyv
Mutatókönyv

Közgyűlési mutató főkönyv
Közgyűlési jegyzőkönyv
Vegyes, iktatatlan, szórvány iratok
Iktatott iratok
Hadisegély és egyéb naplók
Adófőkönyvek
Iktatókönyv (közigazgatási)
Mutatókönyv (közigazgatási)
Közellátási iktató

A gyűjtemény a Polgármesteri Hivatal működése során keletkezett iratokat tartalmazza. Ide tartoznak a polgármester személyes intézkedést igénylő ügyei, a hivatal működésének tárgyi és személyi feltételeit dokumentáló iratok (alkalmazotti létszám, személyi nyilvántartó lapok, bérek stb.)
Külön kiemeljük az alábbi fontos témákat, úgymint az 1948. október 10-i díszközgyűlés elé terjesztendő polgármesteri beszámoló anyagát, kitelepítések névjegyzékeit, orosz katonasírok kimutatását, az 1949. évi országgyűlési képviselő-választások előkészítési anyagait. A dobolási könyv a város területén közhírré teendő magánhirdetések, illetve a hivatal által fontosnak tartott rendeletek.

Feladata a város bevételét jelentő adók és egyéb jövedelemforrások (helypénzek, vásári és piaci jövedelmek, házbérletek, vízdíjak, vigalmi adók, fogyasztási adók stb.) kezelése.

A háborús károk helyreállítására a kormány közmunkaügyi felügyelőségek létrehozását rendelte el, amelyet 1946-ban állami hivatalokká minősítettek, a helyi feladatok ellátásában azonban a polgármester utasításai alapján kellett tevékenykedniük.

A rendőri büntetőbíró saját hatáskörben járt el a különféle kihágások (árdrágítás, közbiztonság elleni vétség, engedély nélküli árusítás, kontárkodás, beszolgáltatási kötelezettség elmulasztásta stb.) ügyében.

A szociális titkár feladata volt a városra háruló szociálpolitikai feladatok ellátása, úgymint: szociális munkaterv készítése és felterjesztése a megyei szociális felügyelőnek; rászoruló családok gondozása; a városi szociális intézmények működésének segítése; szociális akciók szervezése; hadifoglyok, hadigondozottak ügyeinek intézése.