Állami anyakönyvek másodpéldányai
- HU TMJVL XXXIII-0001
- Fonds
- 1895–2014
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
310 résultats avec objets numériques Afficher les résultats avec des objets numériques
Állami anyakönyvek másodpéldányai
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
Dr. Bajtay András egészségügyi államtitkár iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Bajtay András Tibor
Felmayer István és Fiai Rt. iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Felmayer István és Fiai Rt.
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A székesfehérvári Munkás-, Katona- és Földművestanács Intéző Bizottságának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Vác városi céhiratok levéltári gyűjteménye
Fait partie de Vác Város Levéltára
Váci céhek
Az Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt. iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt.
A váci ipari szövetkezetek iratainak levéltári gyűjteménye
Fait partie de Vác Város Levéltára
Győri Tanács Tervező Vállalat Tervtára
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győri Tanácsi Tervező Vállalat
Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Alapítvány Kuratóriuma
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Alapítvány
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
Tatabányai Szénbányák Vállalat és elődszervezeteinek helytörténeti gyűjteménye
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
Tatabányai Szénbányák Vállalat
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának iratai
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
A Székesfehérvári Törvényszék iratai (Sárkeresztes tagosítási pere)
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A Magyar Szocialista Munkáspárt Székesfehérvári városi Bizottságának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
MSZMP Székesfehérvár Városi Bizottsága
Püspökvác Mezőváros Tanácsának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
A török fennhatóság alól Vác 1686-ban szabadult fel végleg, ekkorra épületállománya teljesen romokban hevert, állandó lakossága nem volt, földjei parlagon. Az újjáépítő munkát azonnal megkezdték, de hadi események (Rákóczi szabadságharc), valamint természeti katasztrófák évtizedekig hátráltatták azt. Az 1731-es tűzvészt követően - melyben az akkor 229 belvárosi házból 198 leégett - kezdődtek meg a nagy püspöki építkezések. A XVIII. század második felére, az 1770-es évekre alakult ki a zömmel középkori alapokra épített barokk város.
A város újranépesülése részben a püspökök szervezett telepítő munkájának, részben spontán beköltözéseknek köszönhető. Az újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul kitűző püspök-földesurak különböző kedvezményekkel - ingyenes házhely, építőanyag, adókedvezmények - igyekeztek idecsalogatni a kizárólag katolikus telepeseket. A betelepülők zöme - a visszatelepülő magyarok mellett - német nyelvterületről érkezett, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek. Ez a heterogén eredetű lakosság a XVIII. század végére vált öntudatos váci polgárrá. Fejlődésnek indult a mezőgazdaság - különösen a szőlőtermesztés - és a kézművesipar is.
A korra jellemző vallási békétlenség a városszerkezet alakulására is hatással volt. A török idők alatt protestáns hitre áttért lakosságot igyekeztek visszatéríteni a katolikus vallásra. A püspöki székvárosban 1712-ben Kollonich püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását. A reformátusok ezért a várostól északra fekvő területre költöztek, ahol Kisvác néven jobbágyfalut alapítottak, ami külön élt és működött 1769-ig.
Sajátos újabb kettősség a korabeli város felosztása a Püspökség és a Káptalan birtokjoga szerint. Megegyezés alapján a Káptalan - mint önálló testület - Vác földesúri jövedelmeinek 1/8 részét kapta volna, de perre került sor, mivel a püspöki uradalom nem fizette ezeket a jövedelmeket. A per a város tényleges felosztásával fejeződött be, a Káptalan az elmaradt összeg fejében megkapta a város és határa 1/8-ad részét. Ettől kezdve Káptalan-Vác külön közigazgatási egységet alkotott, külön tanáccsal, pecséttel, önálló céhszervezetekkel. Vác ikerváros lett, s a két mezőváros - Káptalan-Vác és Püspök-Vác - csak a közös ügyeket tárgyalva alkotott közös bizottságot.
Püspök-Vác Mezőváros
Az Alumínium és Horganyfeldolgozó Vállalat, Vác iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Alumínium és Horganyfeldolgozó Vállalat
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
a.) Bizonyítványok, igazolványok 1943-1948
b.) Kéziratok 1985-2005
c.) Fényképek 1925-1943
d.) Képeslapok 1915-1980
A Hazafias Népfront 13. (Székesfehérvár) Kerületi Bizottságának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Lakásügyi Bizottságának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár