- HU VLKI IV-1108-i
- állag
- 1866
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
2 eredmények digitális objektummal/tartalommal Digitális objektummal rendelkező találatok
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Árvaügyi választmányi ülés jegyzőkönyvei
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A b) állagban adóbevallási ívek találhatók adótípusonként, szintén városrészenként. Az íveken szerepel az adózó neve és foglalkozása.
Székesfehérvár város Telekhivatalának iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A fond jelentős részét alkotja az 1849. X. 20-i pátensen alapuló telekkönyvi kivonatok sorozata. Szerepel az anyagban a birtokosok névjegyzéke 1851–1860, az 1851. évi telekösszeírások anyaga, valamint az 1868–1883 közötti évekből származó teleknyilvántartási birtokkivonatok.
Székesfehérvár város Számvevői Hivatalának iratai (Házipénztári főkönyvek és főnaplók)
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A hivatal az önkormányzat vagyonával, s annak változásaival foglalkozó szakhivatal. A hivatal fontosságát mutatja, hogy 1848 júliusában Székesfehérvár város tanácsa kinyilvánította, hogy a számvevőre minden bizottságban szükség van, így tagja is lett azoknak. A hivatal új szabályozását a fond utolsó évében kezdeményezték. Ekkor a város közgyűlése bizottságot küldött ki a
számvevői gyakorlat ellenőrzésére. Az 1872. évi szervezési szabályrendelet 58. §-a rendelkezik ugyan a számvevőségről, de különös változtatást nem hoz, fenntartja az egyes pénztárak önállóságát.
A fondban házipénztári iratok, házipénztári számadási okmányok találhatóak, évrendben elhelyezve. Utóbbiakban viszonylag sok név található. A nyugtákból kiderül sok fehérvári polgár foglalkozása. Kimutatásokat találhatunk a városi kifizetésekről, amelyekben az egyes foglalkozási csoportok tagjaira lelhetünk adatokat, elsősorban a nagyobb jelentőségű, város által megrendelt munkálatok esetében vannak érdemleges adatok.
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A Székesfehérvári városilag Kiküldött Bíróság iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A szabadságharc leverése után az államszervezeti változtatásokkal a törvénykezés felépítése is átalakult. A Ferenc József által 1849. november 3-án jóváhagyott nyílt parancs szerinti eleinte ideiglenes igazságügyi átszervezést némi módosítással 1854-ben véglegesítették, s e rendszer szerint működtették 1861-ig.
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Főispánjának iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A főispán a két törvényhatósági területre – Fejér megye és Székesfehérvár szkv. – nyerte kinevezését. A polgári közigazgatás több mint 70 esztendeje alatt (1872–1944) Székesfehérvár város élén csak egy ízben (1939–1943) állott külön főispán. A főispáni hivatal
iratai tehát a kapitalista kori Fejér vármegye és Székesfehérvár történetére vonatkozó legfontosabb adatokat egy irategyüttesben tartalmazzák – FML IV. B. 401. –, de 1939–1943 között városi viszonylatban külön főispáni iratok vannak. A főispáni iratok 1942-ig teljesek, az 1943–1944. évben keletkezettek hiányoznak. E fondban találjuk az 1919. évi főispán kormánybiztos iratait is.
A főispán egyik különleges hatásköréhez tartozott a kormánybiztosi teendők ellátása. Az 1918. nov. 22-én a polgári demokratikus kormány által kinevezett főispán még közös a két törvényhatóságra nézve. A főispán kormánybiztos nem kezelte külön a két törvényhatóság anyagát. A megyei kormánybiztos február 15-én, a városi 18-án kezdte meg működését. Ezek után megyei és városi kormánybiztos-főispán iratairól beszélünk.
Adatok találhatók a közigazgatásra, a közbiztonságra, a gazdasági és társadalmi viszonyokra nézve. A b), c) és d) állag iratai a fentebb már említett 1939–43 közötti korszakban keletkeztek. A b) állagban csupán egy segédkönyv – iktató – található, a
hozzá tartozó iratok nélkül. A c) állag általános iratokat tartalmaz, eredeti segédkönyvei közül az iktatók maradtak meg. A d) állag az Országmozgósítási kormánybiztosi iratokat foglalja magában. Eredeti segédkönyvei nem maradtak meg.
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A b) állagban csupán egy segédkönyv – iktató – található, a hozzá tartozó iratok nélkül.
Országmozgósítási kormánybiztos iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Költségvetési Bizottság iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Temetőrendező Szakosztály iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár