Vác város polgármesteri hivatala elsőfokú iparhatóságként is működött: intézte az iparengedélyek, iparigazolványok, kereskedői engedélyek kiadásával és bevonásával, telephelyek engedélyezésével, a tanoncokkal stb. kapcsolatos ügyeket, valamint a városban dolgozó alkalmazottak nyilvántartását.
A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. törvénycikkben az országgyűlés meghatározta a községi bíráskodás gyakorlásának módját. Ez a városokban külön erre a feladatra kijelölt tisztviselő feladata volt. Hatáskörébe tartoztak az 50 forintnál kisebb pénzbeli és természetbeni követelések, becsületsértési ügyek, valamint a bérleményekkel, haszonbérrel kapcsolatos, telekhatárkiigazítási és vásári ügyek.
A Vác Városi Tanács, illetve Vác Város Polgármesteri Hivatala irattárában két sorozatot alakítottak ki az I. és a II. világháborús hadigondozottak (honvédek, fegyőrök, csendőrök, polgári személyek), valamint békeidőszakban megsérült (fegyveres szervezethez tartozó) személyek aktáiból. A sorozatok kialakításának szempontja az lehetett, hogy a gondozottak mennyi ideig kapták az ellátást.
A Vác városi kihágási iratok jelentős része az idők során selejtezve lett; mintaként az 1891. évi iparkihágási, az 1924. évi általános kihágási és az 1946–1947. évi vasúti pótdíjakkal kapcsolatos iratok kerültek megőrzésre. Az iratokon kívül tíz nyilvántartási könyv is rendelkezésre áll. Ezekből rálátást nyerhetünk az adott korszakok tipikus kihágási ügyeire és azok elintézésének módjára.
A Kodak Ltd. közép- és kelet-európai piacát ellátó váci fotópapír-üzemet 1913-ban kezdték el építeni, azonban az építkezés az I. világháború miatt éveken át szünetelt. A gyárat végül 1922. március 19-én adták át. Első vezetői William Levis Henderson gazdasági igazgató, Ranzenberger János műszaki igazgató és Fred Lutty fotópapír-gyártási igazgató voltak. 1939-ben az angol vezetőség eltávozott, a gyár irányítását dr. Polster Alfréd műszaki igazgató és dr. Polják János kereskedelmi igazgató vette át. A gyár berendezését 1944 novemberében a németek elszállították. Az üzem területét 1944. december 5-én bombatámadás érte. A Kodak Ltd. 1946-ban megkezdte a gyár felszámolását: az üzemet – a megkerült és visszaszállított berendezésekkel együtt – 1947. július 23-án eladta a Magyar Általános Hitelbanknak. A bank megalapította a Forte Fotokémiai Ipar Rt-t, amely folytatta a termelést a gyárban.
