1. kötet Céhjegyzőkönyv 1777–1852
2. kötet Mesterek nyilvántartása 1772–1869
3. kötet Halász János vándorkönyve 1860.

1. kötet Tanonclajstrom 1858–1868
2. kötet Felszabadult tanoncok jegyzéke, 1843–1873
3. kötet Számadási könyv 1804–1878
4. kötet Adóskönyv 1804–1873
5. irat Roshinski János szabadulólevele 1860
6. irat Paradeisser Mihály eltiltása új ruhák készítésétől 1755
7. csomó Keresztlevelek 1738–1828, A-Z

1. irat Céhszabályzat 1754
2. kötet Céh-taggá fogadások jegyzőkönyve, 1728–1899
3. kötet Tanonclajstrom 1731–1838
4. kötet Tanonclajstrom folytatása 1838–1881
5. füzet Felszabadított tanoncok jegyzéke, 1791–1848
6. kötet Számadási könyv 1782–1849
7. irat Steiser János (Johann) mesterlevele 1861.
8. irat Borovatz Pál (Pavel)szabadulólevele, 1815 (Csak iratpótló!)
9. irat Straub József szabadulólevele, 1828
10. irat Lidermayer József szabadulólevele, 1858
11. irat Sikrist Adam szabadulólevele, 1872
12. irat Liptay József községi bizonyítványa, 1761
13. irat Burján Samu püspöki uradalmi jószágkormányzó válasza Drexler Márton királyi céhbiztos levelére, 1782
14. csomó Határozatok, kérvények 1805–1843
15. csomó Számlák 1809, 1862

1. irat Tolak Petrovics József szabadulólevele 1848,
2. irat A Váci Magyar Tímár Céh, a Váci Szíjgyártó Céh és a Váci Tabakos Céh temetkezési egyezsége, 1870.
   (A Váci Magyar Tímár Céh viaszpecsétjével.)

A gyűjteményes fond döntő többségét Tragor Ignác, Vác helytörténetírója, a Váci Múzeum Egyesület titkára, majd elnöke gyűjtötte össze. Az egyrészt irattári eredetű iratanyagot a Tragor Ignác (korábban Vak Bottyán) Múzeum őrizte, s innét került vissza levéltári őrizetbe dr. Lakatos Ernő, a Pest Megyei Levéltár akkori igazgatójának kérésére az 1960-as években. Az iratanyag gyűjtés, ajándékozás és vásárlás útján bővült az utóbbi évtizedekben.

1. kötet Beslén Márton gombkötő vándorkönyve, 1830
2. kötet Meiszner Alajos festőlegény vándorkönyve, 1850
3. kötet Győrfi János betűnyomó segéd vándorkönyve, 1850
4. kötet Skemál Ferenc takácssegéd vándorkönyve, 1857
5. kötet Koller József sütősegéd vándorkönyve, 1862
6. kötet Fischer János lakatossegéd, vándorkönyve 1862

A család váci ágára vonatkozó adatok – az átadott iratanyag alapján – a 19. század elejéig vezethetők vissza. A család Vácott a Tabán utcában, majd a Liszt Ferenc (rakpart) sétány 15. sz. házban lakott. Emerich Lajos váci rendőrkapitányként működött a 19. század utolsó harmadában. Vehovszky László (1897–1955) kereskedelmi tengerésztisztként kezdte pályáját, majd 1939–1940-ben a haditengerészetnél szolgált. Emerich László (1879–1933) MÁV-főtisztviselőként többféle beosztásban dolgozott.
Vehovszky Erzsébet (1920–2005) – akit az Emerich család örökbe is fogadott, és ekkortól viselte a Vehovszky–Emerich családnevet – rendkívül tehetséges tanulóként a budapesti Baár–Madas Református Gimnáziumban tanult tovább, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett német szakon. Dr. Lőrincze Lajos nyelvészprofesszorral kötött házasságot.