1916-tól Váci Római Katolikus Kereskedelmi Szaktanfolyam működött a Karolina Római Katolikus Polgári Leányiskolában.
Az iskola körbélyegzőjén 1937-es évszám szerepel, ez az iskola alapítási éve.

Az iskolát 1955 augusztusában alapította a Pest Megyei Tanács V. B. Kereskedelmi Osztálya. A tanítás a Báthori Utcai Általános Iskolában bérelt tantermekben kezdődött meg egy
osztállyal, délutáni műszakban. Szakmai csoportok: élelmiszer-, iparcikk-, és ruházati eladó.
1969-ben az iskola átkerült az Árpád Úti Általános Iskolába, ahol 12 osztállyal, 350 fővel
folytatódott az oktatás.

1975. szeptember 1-jétől önálló épületet kapott az iskola a Gábor József utcában (jelenleg
      Ilona utca), bevezették a délelőtti tanítási rendet, majd 1987-ben a volt közgazdasági iskola
      épületében kapott helyet a szakmunkásképzés (jelenleg Szent Miklós tér). 1987-ben beiskolázás az alábbi szakmákban történt: élelmiszer eladó, háztartási felszerelés eladó, kozmetikai- és vegyicikk eladó, kultúrcikk eladó, ruházati eladó, vegyesbolti eladó, műszaki eladó,
      cukrász, felszolgáló, szakács.
      Az iskola neve 1955-től Pest Megyei Tanács 2. sz. Kereskedelmi Tanulóiskolája, 1966-tól
      Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola, 1987-től Kereskedelmi Szakközépiskola és Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola
      A fenntartó az iskola megalakulástól 1978-ig a Pest Megyei Tanács V. B., 1978 szeptemberétől a Vác Városi Tanács V. B.
      Az iskola gazdaságilag a 204. sz. Kilián György Ipari Szakmunkásképző Intézethez tartozott, 1988. január 1-től az intézmény önálló gazdasági jogkörrel bír.
      1982-ben kihelyezett tagozatot indítottak Érden, 1988-ban pedig Szentendrén.

A város helyi irányításának szerve a képviselő-testület volt, amelynek élén a polgármester állt. A város képviselő-testületének közgyűlési jegyzőkönyve a megyei város életének legfontosabb kérdéseivel foglalkozott, a város alakuló közgyűlésétől a tanácsrendszer kialakításáig.

A városi tanács, amelynek vezetője a polgármester volt, a városi törvényhatóságok végrehajtó közege, egyben önálló közigazgatási hatóság mindazokban az ügyekben, amelyek illetékességébe tartoztak. Intézte a város gazdasági ügyeit, kezelte a város pénzügyi alapjait, előkészítette a napirendeket a közgyűlés előtti tárgyalásra, végrehajtotta a közgyűlés döntéseit. A polgármester mellett a tanács tagjai voltak: főjegyző, tanácsnokok, tiszti főügyész.

A gyűjtemény a Polgármesteri Hivatal működése során keletkezett iratokat tartalmazza. Ide tartoznak a polgármester személyes intézkedést igénylő ügyei, a hivatal működésének tárgyi és személyi feltételeit dokumentáló iratok (alkalmazotti létszám, személyi nyilvántartó lapok, bérek stb.)
Külön kiemeljük az alábbi fontos témákat, úgymint az 1948. október 10-i díszközgyűlés elé terjesztendő polgármesteri beszámoló anyagát, kitelepítések névjegyzékeit, orosz katonasírok kimutatását, az 1949. évi országgyűlési képviselő-választások előkészítési anyagait. A dobolási könyv a város területén közhírré teendő magánhirdetések, illetve a hivatal által fontosnak tartott rendeletek.

A közgyám felügyelt a zár alá vett hagyatékokra, javaslatot tett gondnok vagy gyám kirendelésére, közreműködött a leltározásnál, helyettesitette a gyámot vagy a gondnokot amig az működését meg nem kezdte, nyilvántartotta a községbeli gyamoltakat és gondnokoltakat, felügyelt a községben lévő gyámok és gondnokok eljárására, mulasztás esetén az elöljáróságnak vagy a gyámhatóságnak jelentést tett.

A megyei városban az elsőfokú gyámhatóság feladatait az Árvaszék gyakorolta, amelynek elnöke a polgármester volt. Tagjai: két ülnök, tiszti ügyész, egy számvevő, egy jegyző és a közgyám.

Az 1. dobozban található iratok főképpen különböző letétekkel kapcsolatosak.

A Számvevőség a Polgármesteri Hivatal és az általa működtetett intézmények pénz- és vagyonkezelési munkájának ellenőrzésére hivatott intézmény. A töredékesen fennmaradt iratok sorából kiemelendők a városi vállalatok ellenőrzési jegyzőkönyvei.

Feladata a város bevételét jelentő adók és egyéb jövedelemforrások (helypénzek, vásári és piaci jövedelmek, házbérletek, vízdíjak, vigalmi adók, fogyasztási adók stb.) kezelése.