Szervezet/testület

Református Elemi Népiskola

A református egyház az 1570-es évektől működtetett alsó fokú iskolát, ami 1595-ben már jó nevű iskolája volt a hitközségnek. Az 1579-es váci csata során azonban megsemmisült az iskola, és újraindítását Bocskai István 1605-ös váci látogatása tette lehetővé, aki külön stallumot biztosított a működtetéséhez. A református diákok e középfokú kollégiumban tanulhattak, melynek egyik rektora Veresmarty István volt. Az iskolában valószínűleg tanítottak latin grammatikát és retorikát, a matematika alapelemeit, történelmet, földrajzot, ami később kiegészülhetett a filozófia és a teológia tanításával. Az iskola a Debreceni Kollégium partikulájaként működött. Az iskola nem volt hosszú életű. 1620-ban, amikor Vác visszakerült az oszmán uralom alá, megszűnt, tanárai Nagykőrösre, Ceglédre és Kecskemétre költöztek.
Az oszmán uralom után csak sokára oldódott meg a református gyermekek taníttatása. 1712 és 1724 között működött ugyan elemi iskola, de ezt a megyei közgyűlés bezáratta, és a református hitű gyerekek ezt követően olyan iskolába jártak, ahol katolikus tanítómester oktatta őket. Csak 1776-ban fogadhattak segédtanítót a katolikus ludi magister mellé, aki egy bérelt házban tanított. 1787- ben felállították az „elegyes", vegyes - katolikus és református - normális oskolát, és ellátták a legszükségesebb felszereléssel: padokkal, íróasztalokkal, táblákkal, fogasokkal és téntatartókkal. 1802-ben az egyházközség megvette a katolikus iskolaépületet. A lelkészlak mellett épült fel 1867-ben az új, ma is álló iskolaépület.
1948-ban államosították és a volt Felsővárosi róm. kat. Elemi Népiskolával közös igazgatás alá helyezték.

Vác, Takács Ádám u. 5.

1948-ban államosították és a volt Felsővárosi róm. kat. Elemi Népiskolával közös igazgatás alá helyezték.