Pessoa coletiva

Városi Zeneiskola

1913 -

Dr. Schlamadinger Jenő ügyvéd, vármegyei tiszti főügyész kezdeményezésére gyűjtést kezdeményeztek. A megrendezett hangversenyek jövedelméből 16 000 korona gyűlt össze. Ebből létesült a Zeneiskola a Petőfi utca 1. számú ház emeletén, amely 1913. szeptember 1-én nyitotta meg kapuit.
Az intézmény 107 növendékkel kezdte meg működését zongora, hegedű és magánének szakon, élére Hermann László hegedű- és orgonaművészt, zeneszerzőt, okleveles középiskolai énektanárt nevezte ki az Egyesület.
A következő években szépen fejlődő iskola 1920-ban súlyos anyagi helyzetbe került: a pénzügyi gondokkal küszködő Zenekedvelők Egyesületétől a Városi Tanács ideiglenesen átvette az intézmény finanszírozását. 1923-ra azonban kiderült, hogy e testület számára is túlzottan nagy megterhelést jelent a Zeneiskola fenntartása, ezért indítványozták visszaadását az Egye­sületnek, mely megszűntnek nyilvánította a 10 éves jubileumát éppen csak megért intézményt. A Zeneiskola tanárai azonban megállapodtak abban, hogy az 1923/24-es tanévben nagyon mérsékelt tandíjak mel­lett ki-ki a saját lakásán foglalkozik növendékeivel a helyzet jobbra fordulásáig.
A város közönségének egyre intenzívebb sürgetésére azután az 1924 júli­usában tartott városi közgyűlés megszavazta a Zeneiskola újbóli beindítását, s felajánlotta a „Városi Zeneiskola” cím használatát az intézménynek.
Fricsay Richárd, karmesteri pályafutása 40. évfordulóját köszöntő székesfehérvári díszhangverseny (1926. január 17.) alkalmával felajánlást tett a Zeneiskola végleges elhelyezésének támogatására. Segítségével és a város anyagi áldozatával az intézmény így költözhetett 1933-ban a Jókai utcai épületébe, mely több mint fél évszázadig maradt otthona.
1946 májusában a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium elhatározta, hogy Székesfehér­váron konzervatóriumot hoz létre. Élére Farkas Ferencet, a neves zeneszerzőt nevezték ki.
A kezdeményezés sajnos nem volt hosszú életű: 1950. szeptember elején a kormány megszüntette a Székesfehérvári Állami Zenekonzervatóriumot és helyette Állami Zeneiskolát léte­sített.

Székesfehérvár, Jókai u. 3.
A földszinten az épület egyetlen dísze a széles, kerékvetős, kőkeretes, vállpárkányos, kosáríves kapu, melynek zárókövében a városi címer látható. Az itt található ablakok keretezés nélküliek. Az emeleti homlokzatot az enyhe kiülésű lizénák osztják vertikálisan. Az egyenes záródású, könyöklőpárkányos ablakok alatt lesarkított, négyszöges tábladísz ad a nyílástengelyeknek hangsúlyt. Ebben a házban működött az Állami Zeneiskola, amelyben több száz hallgató szerzett az idők folyamán magas fokú zenei műveltséget.
Az egyetlen, csehboltozatos kapualjában két emléktábla van. A jobbra lévő szövege a következő: „Ezen intézet dr. Schlamadinger Jenő, a székesfehérvári zenekedvelők egyesülete elnökének kezdeményezésére, és a város társadalmának áldozatkészségéből 1913. szeptember 1-jén kezdte meg működését.” A balra lévő emléktáblán ez áll: „Ezt az épületet Fricsay Richárd honvéd zeneügyi igazgató, a székesfehérvári zenekedvelők egyesülete kiváló karmesterének alapítványából 1932. júniusában alakították át zeneiskolává.