371 találat látható

Iratképző

Fénysugár Fejér Megyei Mentálhigiénés Betegek Egyesülete

  • Szervezet/testület

Az egyesület 1998. februárban alakult 10 fővel, bírósági bejegyzése ugyanezen év szeptemberében történt. Az egyesület tagsága kizárólag a pszichiátria felhasználója illetve volt felhasználója. Az egyesület célja, hogy a pszichiátriai betegségben szenvedők érdekeit képviselje, tájékoztassa a sorstársaikat érintő jogi és más őket érdeklő kérdésekben, véleményt nyilvánítson, javaslatokat tegyen az őket érintő kérdésekben.
Elnöke Karácsony Erika

Tóvárosi Községi Elemi Népiskola

  • Szervezet/testület
  • 1834 -

Az 1834-ben létesített városi elemi iskola 1873-ig kettő osztályos iskolaként működött. 1878-ban és 1890-ben egy-egy tanteremmel bővítették az iskolát, ami lehetővé tette az első három évfolyam (alsó tagozatos tanulók) azonos évfolyamú (homogén) osztályban történő oktatását. A negyedik, ötödik és hatodik évfolyamos tanulókat (felső évfolyam) összevont osztályba osztották be. 1906-ban az iskolát egy újabb tanteremmel bővítették. Ezzel lehetővé vált az önálló évfolyamú osztályok (I-IV. osztályok) további bővítése. 1916-tól az iskola már 6 tanteremmel rendelkezett. Az 1916/17-es tanév kezdetén az elsős osztályok száma eggyel növekedett, az V. és VI. évfolyam továbbra is összevont osztályként működött.

Alsógalla község

  • Szervezet/testület
  • 1251 -

A középkori oklevelekben először 1251-ben bukkan fel Galla neve. A török hódoltságot követő elnéptelenedés után, a 18. században kapott lendületet a fejlődés. Az új földbirtokos, gróf Eszterházy József főispán 1733. februárjában fogott neki az elnéptelenedett terület betelepítéséhez. Elzászból, Würzburgból és Bambergből jöttek német telepesek, akik hat évi adómentességet és szabad költözködési jogot kaptak. Kezük munkája alatt hamar termőre fordult a talaj, a település takaros kis faluvá fejlődött. 1851-re kiterjedése elérte a 2800 holdat, lakosságszáma pedig a 700 főt. A község élén a falu által választott bíró állt, akinek munkáját képviselőtestület segítette.
Újabb változást a bányászat megjelenése okozott, a MÁK Rt. ugyanis, az Eszterházy uradalomtól megvásárolta a szénkitermelés jogát. Alsógalla képviselőtestülete 1896. decemberében adta bérbe a határában lévő földeket a MÁK Rt-nek. A bányászkodás új betelepülőket hozott az egész Monarchia területéről, az 1920-as évektől a falu a vasút felé kezdett terjeszkedni. Alsógalla kisközségből nagyközség lett. Ebben az időszakban új községháza, plébánia és iskola épült.
A második világháborút követően a várossá válás a fejlődés és a városi élettel járó előnyök mellett több negatívumot is hozott. Alsógalla elvesztette falusias jellegét, a halottak az óvárosi temetőbe kerültek áttelepítésre, az iskolák megszűntek, a községháza helyett kirendeltség lett, sok iparos és kereskedő volt kénytelen visszaadni vállalkozását. A rendszerváltást követően indult újra az egyesületi élet, amely a hagyományok továbbvitelét és ápolását állítja középpontba.
Ma Alsógalla, Tatabánya legkisebb történelmi városrésze, mintegy 3000 fős lakossággal.

Püspök-Vác Mezőváros

  • Szervezet/testület

A török fennhatóság alól Vác 1686-ban szabadult fel végleg, ekkorra épületállománya teljesen romokban hevert, állandó lakossága nem volt, földjei parlagon. Az újjáépítő munkát azonnal megkezdték, de hadi események (Rákóczi szabadságharc), valamint természeti katasztrófák évtizedekig hátráltatták azt. Az 1731-es tűzvészt követően - melyben az akkor 229 belvárosi házból 198 leégett - kezdődtek meg a nagy püspöki építkezések. A XVIII. század második felére, az 1770-es évekre alakult ki a zömmel középkori alapokra épített barokk város.
A város újranépesülése részben a püspökök szervezett telepítő munkájának, részben spontán beköltözéseknek köszönhető. Az újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul kitűző püspök-földesurak különböző kedvezményekkel - ingyenes házhely, építőanyag, adókedvezmények - igyekeztek idecsalogatni a kizárólag katolikus telepeseket. A betelepülők zöme - a visszatelepülő magyarok mellett - német nyelvterületről érkezett, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek. Ez a heterogén eredetű lakosság a XVIII. század végére vált öntudatos váci polgárrá. Fejlődésnek indult a mezőgazdaság - különösen a szőlőtermesztés - és a kézművesipar is.
A korra jellemző vallási békétlenség a városszerkezet alakulására is hatással volt. A török idők alatt protestáns hitre áttért lakosságot igyekeztek visszatéríteni a katolikus vallásra. A püspöki székvárosban 1712-ben Kollonich püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását. A reformátusok ezért a várostól északra fekvő területre költöztek, ahol Kisvác néven jobbágyfalut alapítottak, ami külön élt és működött 1769-ig.
Sajátos újabb kettősség a korabeli város felosztása a Püspökség és a Káptalan birtokjoga szerint. Megegyezés alapján a Káptalan - mint önálló testület - Vác földesúri jövedelmeinek 1/8 részét kapta volna, de perre került sor, mivel a püspöki uradalom nem fizette ezeket a jövedelmeket. A per a város tényleges felosztásával fejeződött be, a Káptalan az elmaradt összeg fejében megkapta a város és határa 1/8-ad részét. Ettől kezdve Káptalan-Vác külön közigazgatási egységet alkotott, külön tanáccsal, pecséttel, önálló céhszervezetekkel. Vác ikerváros lett, s a két mezőváros - Káptalan-Vác és Püspök-Vác - csak a közös ügyeket tárgyalva alkotott közös bizottságot.

Püspök-Vác Mezőváros Árvabizottmánya

  • Szervezet/testület
  • 1856 - 1861

Püspökvác Mezőváros Árvabizottmányának felállítását 1856. január 4-én hagyta helyben a Budai Cs. Kir. Helytartósági Osztály, működését 1856. május elsejétől kezdte meg.
Püspökvác Város Árvabizottmánya még ugyanabban az évben átvette a volt káptalanváci közgyámság ügyeit is. Feladata volt a kiskorú hátrahagyásával elhunytak hagyatékának árvapénztári elhelyezése, számvizsgálata, az örökségeknek a kiskorúak érdekében történő biztosítása és „gyümölcsöző” módon történő kihelyezése is. Ezen felül a kiskorúak részére gyám kinevezése, ill. a kiskorúakat érintő komolyabb ügyek (pl. házassági engedély megadása, nagykorúsítás, árvatári pénztárból való kifizetések) elbírálása volt.
Hivatali létszáma: négy fizetett ülnök (jogtudó tag, számtudó tag, pénztárnok, ellenőr), négy nem fizetett ülnök, két fizetett írnok, egy napidíjas írnok. (Elnöki 1/1858. sz.) A hivatali személyzet nem főállásban, hanem rendes tisztségük mellett dolgozott a bizottmányban.
Ügyrendje: Az irodai hivatalnokok, a pénztárnok, valamint az ellenőr naponta megjelent a hivatalban, és megszabott hivatali órákat tartottak. Ugyanez vonatkozott a jog- és számtudó ülnökökre is (I. 4/1857. sz.)
Az 1857. augusztus 25-én kelt Cs. K. Pesti Kerületi Főtörvényszék leirata szerint a Váci Városi és Járási Árvabizottmányokat egyesíteni kell, amit a két bizottmány közös ülése október 9-én elhalasztani kért, míg az árvavagyonokat teljesen fel nem derítik és biztosításukról nem gondoskodnak. (4/1857. sz.)

  1. február 6-án kelt a szolgabírói hivatal utasítása, miszerint a Pest-Pilis megyei hatóság 1860. január 21-i leirata előírja, hogy f. hó végéig a Vác Városi és a Vác Járás Községi Árvabizottmányok egyesítése történjék meg. (II. 8/1860) Az egyesítés után, 1860. március 1-jétől a Vácon ülésező árvabizottmány Váci Járási Árvabizottmány néven a járás összes településén élő árvák felett rendelkezett. (Elnöki 2/1860. sz.) A fond tartalmazza ennek a szervnek az iratait is.
  2. január 9-én az újraegyesült Pest-Pilis-Solt megye közgyűlése elhatározta, hogy gondoskodik a szolgabírói hivatal s egyúttal az árvabizottmány működéséről is. Ez az átadás 1861. január 24-ére volt kitűzve. (135/1861. sz.)

Püspökvác mezőváros közgyámja

  • Szervezet/testület
  • 1852 - 1856

1852 és 1856 májusa között működött Püspökvácon Vadass Pál mint közgyám. A közgyámság munkáját a Budai Cs. K. Helytartósági Osztály 1856. január 4-i jóváhagyása alapján Püspökvác város árvabizottmánya folytatta 1856. május 1-től.
A közgyám feladata a kiskorúak örökségének kezelése, a kiskorú érdekében történő biztosítása és kamatra történő kihelyezése volt. Erre utasítást a szolgabírói hivataltól kapott, de a kihelyezés nem minden esetben volt sikeres: a vagyonnak az árvabizottmányhoz történt áttétele után Vadass Pál ellen bírói eljárást indítottak, vagyonát zárolták, mivel az általa kezelt vagyonban hiányt fedeztek fel. A közgyám 1855-ben, majd az átadás után, 1856 augusztusában készítette el az általa kezelt vagyonok számadását, de még évek múltán is többször meg kellett jelennie az árvabizottmány előtt, hogy számot adjon egyes vagyonokról.

Káptalan-Vác Mezőváros Közgyámja

  • Szervezet/testület
  • 1809 - 1857

A közgyám a város választott tisztviselőjeként ellenőrizte a magángyámok tevékenységét, számadásait. A közgyám kezelte a kisebb árvavagyonokat, emellett az árvák nyilvántartását és az árvapénztári kimutatásokat vezette, valamint a közgyámi számadásokat elkészítette.
Póder (később Medrey) Istvánt 1809-ben nevezték ki a Káptalanvác városi közgyámi tisztségre. Azonban Póder az árvák vagyonával kapcsolatos könyvelést nem vezette megfelelően, és az 1839. év elején kiderült, hogy a kezelése alatt lévő gyámi pénztárban jelentős, 12851 forintnyi hiány mutatkozik. Ezután hosszas pereskedés kezdődött. A Pest Megyei Törvényszék a váci idősebb alapítású káptalant, illetve a káptalanváci városi tanácsot kötelezte a hiány kipótlására. Ez ellen mind a káptalan, mind a tanács fellebbezett, azonban a Pesti Kerületi Cs. Kir. Ideiglenes Főtörvényszék az elsőfokú ítéletet helyben hagyta. A városi tanács Póder István váci házát lefoglalta, és a károsultak egy részét annak árából fizette ki. 1857-ben a káptalanváci közgyámi pénztárat letétbe helyezték Püspökvác Város Árvabizottmányánál. Ekkor újra kivizsgálták a pénztári hiányokat, elkészítették a hiányzó, vagy
pontatlanul vezetett könyvelések és számadások „kiigazított” példányait, és felkeresték a még nem kártalanított károsultakat, hogy kifizessék nekik a gyámi letétbe helyezett pénzeiket.

Magyar Selyemipari Vállalat Váci Bélésszövőgyára

  • 1935 - 1991

Magyar Bélés- és Szövetárugyár Rt. néven alapította 1935-ben Vácott egy Neumann és Zimmermann nevű német cég a későbbi Váci Bélésszövetgyár elődjét. Az alapító cég külföldön már akkor 7 gyárat mondhatott magáénak. A váci üzemben az induláskor 48 szövőgép működött és 52 alkalmazott dolgozott, négy évvel később a géppark már megkétszereződött. Belföldi megrendelésre gyártottak különböző ruhabélés-szöveteket. A II. világháború kitörése után a hadiszállítások mennyisége erősen megnövekedett, ami további gépberuházásokra ösztönözte a tulajdonosokat.
A háború után a gyárat mint volt német tulajdont, az Elhagyott Javak Kormánybiztossága vette kezelésbe, de az eredeti német tulajdonosoknak sikerült „kiigényelniük” és 1945 novemberétől 8 hónapig tovább működtették. Ekkor szovjet kezelésbe került, majd 1952-ben visszaadták a magyar államnak. Termékei továbbra is a bélésszövetek maradtak. Ezt a profilját a Magyar Selyemipar Vállalathoz csatolása után is megtartotta.
A Magyar Selyemipar Vállalat (rövidített nevén: MSV, a vállalatot külföldön DUNASILK néven ismerték) 1955. január 1-jével alakult hét selyemszövödéből, két selyemcérnázógyárból, valamint egy selyemkikészítő gyárból. Ezzel az akkori magyarországi selyemipar egészét egy szervezetbe tömörítették. Ebben az évben a selyemipar a magyar textilipar termelési értékének 4,1%-át állította elő és összesen mintegy 3-4 ezer embernek adott munkát.
Az újonnan alakult nagyvállalat a következő korábbi gyárakat foglalta magában:
Adria Selyemszövőgyár,
Duna Cérnázógyár,
Hungária Jacquardszövőgyár,
Mohácsi Szövőgyár,
Pipacs Szövőgyár,
Selyemkikészítőgyár,
Soproni Szövőgyár,
Szentgotthárdi Szövőgyár,
Tolnai Fonógyár,
Váci Bélésszövetgyár.
A vállalat ebben a formájában lényegében 1991-ben bekövetkezett felszámolásáig állt fenn. Ezt követőleg felbomlott és a nagyvállalatot alkotó egyes gyárak ismét önállóak lettek vagy megszűntek.

Pamutfonóipari Vállalat Váci Finompamutfonó és Cérnázógyára

  • Szervezet/testület
  • 1938 - 1989

1932-ben a Salzmann and Co. svájci cég Budapesten a XIII. ker., Klapka u. 11. sz. alatt rendezte be első üzemét Magyarországon. 1938-ban épült fel a váci üzem, amely a fonalgyártás teljes vertikumát felölelte. A telket a város adta térítés nélkül. Az államosítás után a Finompamutfonó és Cérnázógyár (FICE) váci gyárába telepítették a budapesti üzemet is. 1963-ban a gyárat a Pamutfonóipari Vállalathoz csatolták. A Pamutfonóipari Vállalat 1989-ben jogutód nélkül megszűnt, a váci gyárat a Mestermunka Kft (Masterpiece Ltd.) vette át.

Turul Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár

  • Szervezet/testület
  • 1996 - 1999

A városi önkormányzat a Polgármesteri Hivatalban és a város intézményeiben dolgozók részére önkéntes nyugdíjpénztárt hozott létre 1996-ban, amely 1999-ben megszűnt.

Váci Árpád Fejedelem Általános iskola

  • Szervezet/testület
  • 1948 -

Az új iskola építése 1965-ben elkezdődött ezzel egy időben a Köztársaság út 69. alatti épületet a városszerte ismert “Kőkapu iskolát” 1,5 millió forintért felújították. A nyolc tantermes iskola 1968-ban készült el és 1968/69-es tanév már az új épületben kezdődött. A költözködés jórészt a tanulók segítségével gyalogosan, kézi erővel, de igazán jó hangulatban zajlott. A felnőttek és gyerekek lelkes örömmel hordták át a rájuk bízott felszerelést. 1968. szeptember 18-án bensőséges ünnepség keretében vették birtokba az új épületet. Az alsó tagozat továbbra is a Köztársaság úti épületben maradt. Vácon elsőnek itt vezették be az egyműszakos, váltás nélküli tanítást. A jobb adottságok az iskola szakmai fejlődésére, tanítás színvonalának, hatékonyságának emelésére is kedvező hatással voltak. A tanulók helyben történő étkeztetése lehetővé tette a napközi bővítését. Nőtt a gyermekek száma, lehetőség nyílt a délutáni foglalkozások szakmai színvonalának emelésére. A szakköröket irányító tanárok lelkes munkájának köszönhetően sok érdeklődő tanuló sajátított el a követelményeket meghaladó ismereteket.
1980-ban egy korszak zárult le az iskola életében: nyugdíjba ment Zsebesi István igazgató, aki 25 éves eredményes igazgató munkásságáért Arany János-díjat kapott.
Az 1983-ban került az iskola élére Dóra Zoltán, akit lelkesedéssel és szeretettel vártunk, azóta ő vezeti iskolánkat. Ekkor indultak az angol tagozatos osztályok. Majd informatika tagozattal is bővültek.

41-60 találat a 371 találat közül