Showing 371 results

Geauthoriseerde beschrijving

Árpád-házi Boldog Margit (Szent Margit) Leánygimnázium

  • Instelling
  • 1876 -

Az intézmény jogelődei és elnevezései:

Községi polgári leányiskola (1876 - 1905)
Községi felsőbb leányiskola (1905 - 1916)
Felső leányiskola (1916 - 1917)
Leánygimnázium (1917 - 1921)
Árpád-házi Boldog Margit Községi Leánygimnázium (1921 - 1927)
Árpád-házi Boldog Margit Községi Leánylíceum (1927 - 1932)
Árpád-házi Boldog Margit Leánygimnázium (1932 - 1942)
Árpád-házi Szent Margit Leánygimnázium (1942 - 1948)
Állami Leánygimnázium (1948 - 1954)
Állami Teleki Blanka Leánygimnázium (1951 - 1963)
Teleki Blanka Gimnázium (1963 - 2005), Sziget Utcai Általános Iskola (1980 - 2005)
Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola (2005 -) https://www.telekiblanka.hu/

Székesfehérvár T.H.J. Város Felsőbb Leányiskolája

  • 1905 -

1905-ben új iskola nyílt. Matskássy Rózsa polgári iskolai igazgató és dr. Saára Gyula városi bizottsági tag reális számítással nyerték meg az érdekelteket arról, hogy a polgári iskolának felső leányiskolává való alakítása nem jár a város anyagi megterhelésével, a haszon pedig, amely a szülőkre háramlik, megbecsülhetetlen értékű. A sok tárgyalás sikerrel járt, és felsőbb leányiskola megszületett.

Polgári Leányiskola

  • Instelling
  • 1876 -

A polgári leányiskola első osztályát 1876-ban a belvárosi elemi leányiskola egyik szobájában helyezték el, a második tanévben a város háromszázötven forintért kibérelte az ágostai hitvallású evangélikus hitközség házának két helyiségét. A két tanteremhez tartozó lakást Nemessényi Adél polgári iskolai tanítónő kapta azzal a feltétellel, hogy az iskola helyiségének tisztántartását ellátja. A harmadik évben az iskola két osztálya átköltözött az elemi leányiskola mellett lévő Lőrincz-féle házba, az első osztály visszakerült az elemi iskola épületébe, majd a következő évben az első két évfolyam került itt elhelyezésre. Az iskola hosszú időn keresztül működött két tető alatt a városi leányiskolában és a szomszédos érházban. 1890-ben a tanulók nagy létszámára való tekintettel már csak a 4. osztály és a tanári szoba maradt meg a bérházban.
(forrás: Leányiskolai értesítő, 1925. 9–10.)
A növendékek számának folyamatos emelkedése egyre inkább érezhetővé tette egy nagyobb és a polgári leányiskola igényeinek megfelelő tanhelyiség hiányát. A létszám már messze túlnőtte a tantermeket. Az olyan tárgyakhoz, mint az ének, melyeken osztályok egyesítésére került sor, még inkább a vizsgákhoz és iskolai ünnepélyekhez nem rendelkezett megfelelő helyiséggel. Az osztályok csak 1892-ben kerülhettek egy fedél alá az állami reáliskola megüresedett épületében. Az iskola meglehetősen mostoha körülmények között
működött, a tanári könyvtárat a tanári szobában, az ifjúsági könyveket az osztálytermekben, a rajzeszközöket egy előszobában tárolták, csupán a tornaszereknek és a fizikaszertárnak volt külön helyisége. A helyzet csak akkor javult valamelyest, amikor az intézményt 1905-ben felsőbb leányiskolává szervezték át. A régi díszteremből két további osztálytermet alakítottak ki az ötödik és hatodik osztály számára, új helyiségbe került az igazgatói iroda, valamint a tanári és az ifjúsági könyvtár. Ez a beosztás egészen a leánygimnázium megszervezéséig fennmaradt. Hiányzott a torna-, rajz-, kézimunka-, fizikai előadó- és díszterem. 160 cm széles folyosója és 10 m hosszú és 9 m széles udvara meglehetősen szűknek, alacsony belmagasságú termei tanításra alkalmatlannak bizonyultak. Nagyobb szabású ünnepségeik megtartásához a Szent István termet kapták meg a városi hatóságtól, de kisebb házi ünnepségeket nem tarthattak. Felszerelésüket nagyrészt a szertárak szűk volta miatt kénytelenek voltak elraktározni, nyirkos, dohos helyiségekben tárolni. 1913-ban az igazgató felkérte Lityán Viktória tanárnőt egy a tarthatatlan állapotokat hűen tükröző jegyzőkönyv elkészítésére, melyet a helyi lapok szerkesztőségének és a városi bizottsági tagoknak is elküldtek. Küldöttség útján megkeresték gróf Széchenyi Viktor főispánt, dr. Saára Gyula polgármestert és dr. Kerekes Lajos polgármester helyettest,
hogy helyzetükre egy új, modern iskolaépület felállításával találjanak megoldást.
(forrás:Leányiskolai értesítő, 1913. 17–18.)
1918-tól kezdve az új osztályok miatt az épület folyamatos bővítésre, átalakításra szorult. 1918-ban az iskolafenntartó az épülethez az elemi iskola egy termét csatolta, 1919-ben az épület északnyugati emeleti sarkán lévő gazdasági iroda három termét egy közfal átvágásával toldották az iskolához. Az átjárás a tanulóknak meglehetősen nehézkes volt. Kárpáti Kelemen tankerületi főigazgató felszólítására az iskolafenntartó városvezetésnek más megoldást kellett keresnie. 1920-ban a délkeleti szárnyon fekvő elemi leányiskola négy terme került átadásra. Nehezítette a helyzetet, hogy az épületből kihelyezett elemi leányiskolának délutánonként át kellett engedni a termeket. Az előző évi toldást a szertárak számára tartották fenn, mivel zegzugos beosztásuk és a főépületrészekkel való bonyolult összeköttetésük miatt osztálytermeknek alkalmatlanok voltak. A szemléltető és kísérleti eszközöket lépcsőkön, boltozatokon, sikátorokon keresztül kellett a tanároknak átszállítani. Az eddigi kis udvart egy belső épületszárny két emeleti és két földszinti helyiség lebontásával nagyobbították meg, valamint az elemi leányiskola udvarával történő összekapcsolással biztosítottak nagyobbmozgásteret az ifjúságnak az óraközi mozgásra. Az udvar szerény méretű megnagyobbításával ezáltal két kisebb termet vesztettek. A szer- és könyvtárhelyiségeknek szánt termek közül kettőt mégis osztályteremnek használtak fel, így került egy terembe a természetrajzi, vegytani, ásványtani szertár, az ifjúsági és segélyegyleti könyvtár. 1921-ben kifogyván a termekből az új osztályt egy használaton kívül lévő földszinti helyiségbe utalták. Az átalakítás további lehetőségei azonban megszűntek. Az iskolának sem rajz-, sem ének-, sem tornaterme nem volt. (forrás: Leányiskolai értesítő, 1920. 8-9.)
Habár a minisztérium a leánygimnázium létrehozásával kötelezte a várost egy új iskolaépület megépítésére, az intézkedés sokáig nem foganatosult. Hiába sürgette Kárpáti Kelemen tankerületi főigazgató, majd utóda dr. Vass Bertalan is az építkezés azonnali megkezdését, a város évről évre elodázta az ügyet. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 36.701/1922 és 0.779/1923 rendeletei is az új épület 1924. szeptember 1-re való felállítását, addig is a hiányok ideiglenes intézkedésekkel való megszüntetését követelték. A fordulat az 1928/29-es tanévben következett be.21 A több mint egy évtizedig halogatott építkezés alig két év alatt, 1930 novembere és 1932 októbere között lezajlott. Az osztályok végül 1932. október 22-én foglalhatták el az impozáns új épületet. Hivatalos átadására november 19-én került sor. Az ünnepséget a város polgármestere, dr. Csitáry G. Emil nyitotta meg, melyet dr. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter és Maron István igazgató beszéde követett.

Gábor József Általános Iskola

  • Instelling
  • 1948 -

1953-ig Váci Állami Általános Fiúiskola, 1965-ig Ilona Utcai Általános Iskola. Gábor József halála után egy évvel Vácon az Ilona utcát és az ott található iskolát Gábor Józsefről nevezték el, Gábor József Utcai Általános Iskola, majd 1975-től: Gábor József Általános Iskola. Az iskola 1991 után a Földváry Károly Általános Iskola nevet vette fel.

Hámán Kató Általános Iskola, Vác

  • Instelling
  • 1948 - 1989

Elődiskola: 1906-1948 – Váci Római Katolikus Polgári Leányiskola
Államosítás után: 1948-1989 – Hámán Kató Állami Általános Iskola
Jogutód a rendszerváltás következtében ismét egyházi fennhatóság alá visszakerülő intézmény: 1991/92-től 2014/2015-ig – Karolina Katolikus Általános Iskola.
Egyházi fennhatóság alatt többcélú intézménnyé válás, 2015. szeptember 1-től napjainkig Karolina Katolikus Általános Iskola, Székesegyházi Kórusiskola és Alapfokú Művészeti Iskola.

Ezredéves Általános Iskola

  • Instelling
  • 1899 -

Ezredéves Községi Általános Iskola: az 1899. szeptember 1-től működő Ezredéves Községi Népiskola jogutódja. Az 1945/46-os tanévben 353, az 1946/47-esben 332, a következő, 1947/48-asban 304 tanulója volt az iskolának. Az igazgatói feladatokat Várhegyi István tanító, az igazgatóhelyettesi munkát Molnár Antal községi tanító látta el. Az iskola tantestületének tagjai: Illés Béláné, Zavaros Margit, Világosi Károlyné, Geiszt Júlia, Bartha József, Szegvári Rábai Rózsa tanító, Pokornyiné Csabai Erzsébet polgári iskolai tanár.
(Forrás: Surányi István: Alapfokú (általános iskolai) oktatás Székesfehérváron 1945-1948 között.)
Az Ezredéves iskola tanulólétszáma az 1995/96-os tanévben 146 fő volt. Az alsó tagozat 4 osztályában 65 fő (osztályátlag: 16,25), a felső tagozaton pedig 81 fő (osztályátlag: 20,25) tanult. Az iskola pedagógusainak száma 13 volt. Az 1996/97-es tanévben az 1. osztályba 14 gyermek iratkozott be. A várható tanulólétszám csökkenése és az előirt (24 fő) létszámhatár alatti osztályok miatt célszerűvé vált az intézmény megszüntetése. Körzethatár módosításával az iskola tanulóit a Herman Ottó és az Ybl Miklós Általános Iskolában helyezték el.
A felszabadult épület lehetőséget biztosított az Ezredéves Képességfejlesztő Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola elhelyezésére. Az iskola célja, hogy az innen kikerülő gyermekek mind jobban be tudjanak illeszkedni a társadalomba, képességeiknek és készségeiknek megfelelő hasznos munkát tudjanak végezni, és megtalálják örömüket a mindennapi élet forgatagában. A gyermekek nevelését, fejlesztését 24 gyógypedagógus, 9 gyermekfelügyelő és 26 gazdasági és technikai dolgozó segíti.
Az intézmény rendelkezik a speciális oktatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel, a gyakorlati munkához szükséges műhelyekkel, tankonyhával. Minden tanuló napközi otthonos ellátásban részesül. A délutáni időszakban hat szakkör működik. Iskolai ünnepségeket, kulturális bemutatókat, múzeum- és színházlátogatásokat, úszásoktatást és sportversenyeket szerveznek. (2009.)
Forrás: Surányi István: Alsó fokú oktatás Székesfehérváron (1990-2000)

Kisteleki utcai Óvoda

  • Instelling
  • 1955 - 2000

Az 1955 őszén megnyílott óvoda akkoriban még csak 75 kisgyereket tudott fogadni, az 1968-ban lezajlott átalakítás után 100 gyerek járhatott az óvodába, 1980-ban 160 gyermeknek biztosította a napközbeni felügyeletet, oktatást, nevelést.
2000-ben az önkormányzat a Kisteleki utcai óvodát átadta az Aranyeső Alapítványnak.

Karolina római katolikus kereskedelmi Leányközépiskola

  • Instelling
  • 1937 - 1948

Az iskola jogelődje, a kétéves női kereskedelmi szaktanfolyam az 1934/35-ös tanévtől kezdve nyújtott továbbtanulási lehetőséget a helyi és környékbeli polgári leányiskolában végzett tanulóknak. Alapvető kereskedelmi, számviteli, gép- és gyorsírói szakképesítést adott a végzős növendékeknek.
Az 1937/38-ban létrehozott felsőkereskedelmi iskola egyházi kezelésben működött a „Karolina” Római Katolikus Polgári Leányiskola, a kétéves Női Kereskedelmi Szaktanfolyam és a Nőipariskola mellett.
Fenntartója az Irgalmasnővérek rendje volt. Az iskolát a 46.148/1937. sz. VKM. rendelettel alapították. A polgári leányiskola épületében kezdték az oktatást, majd a Szt Miklós tér 1. sz. épületet alakították át részére, mely otthona lett. Udvara 348 m²; tornaterme 143 m²; szertárainak értéke: 4234 pengő, 20 írógépének értéke: 5500 pengő. 1941: az 5 tanterem 4 osztályában 148 tanulót oktattak. Igazgató: Simoncsics Alajos

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola, Vác

  • Instelling
  • 1955 -

Az Iskola alapításának éve: 1955. Ekkor a Belkereskedelmi Minisztérium kezdeményezésére a Pest megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya határozatot hozott a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskola létrehozására. Az oktatás 33 fővel (kereskedelmi) kezdődött, általános iskolák bérelt termében, délutáni oktatással. 1955-1969-ig megbízott igazgató és 22 óraadó tanár látta el a feladatot. 1969-ben főhivatású igazgatóként nevezték ki a megbízott igazgatót. 1971-ben került sor az első főhivatású szakoktató és pedagógus alkalmazására. 1975 szeptemberétől az iskola önálló épületet kapott, melyben korábban egy általános iskola működött. Ettől az időponttól a beiskolázható tanulók illetve a főállományú pedagógusok száma folyamatosan nőtt. A növekvő tanulólétszám, a szakmai profil változása szükségessé tette egy nagyobb épület birtokbavételét. Így 1986/87. tanévtől az intézmény megkapta a Közgazdasági Iskola két épületrészét (a Közgazdasági iskola új épületet kapott), ami ugyan javított a gondokon, de a színvonalas oktatás tárgyi feltételeit csak részben biztosította. Ettől az időponttól 3 épületben folyt az oktatás. A testnevelés és sportfoglalkozások céljára fűtetlen, statikailag kifogásolt 1500 m2-es volt lovarda épület és egy 90m2-es sportszoba állt rendelkezésre. A gyakorlati képzés tárgyi feltételei sem javultak.
A 2003/2004-es tanév nagy áttörést jelentett az iskola életében. A szérűskerti oktatási centrumban egy korszerű, új épületet vettek birtokba. Az iskolaavatón az iskola egykori alapítótanárának nevét vette fel az intézmény, s ekkortól viseli a Bernáth Kálmán Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola nevet.
A 2012/2013-as tanév újabb nagy fordulatot hozott az intézmény életében, az iskola egyházi kezelésbe került. Ettől a tanévtől kezdve a város helyett a Vác-Felsővárosi Református Egyházközség lett az iskola új fenntartója, míg a neve Bernáth Kálmán Református Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolára változott.

Ferenc József Nőnevelő Intézet

  • Instelling
  • 1864 - 1948

Ferenc József Nőnevelő Intézet, Székesfehérvár, 1864 -1948. június 16.: a Szatmári Irgalmas Nővérek iskolái közé tartozott. Királyhegyi Farkas Ferenc nagyprépost alapítványából a nővérek 1864-ben elemi népiskolát nyitottak. 1893: kezdték meg a tanítást a 4 osztályos polgári iskolában. 1921: 3 évfolyamos nőipariskolát, 1930: gyakorló elemi iskolával egybekapcsolt tanítónőképzőt létesítettek. 1946: megszervezték a Dolgozók Tanítóképző Intézetét. 1948-ban államosították.

Radnóti Miklós Írókör

  • Instelling
  • 1957, 1967 - 1969

A művelődési házban1957. november 23-án megalakult a Mathejka (Matheika) Matejka János Irodalmi Kör, Tihanyi Ernő vezetésével. Ez 1964-ben szűnt meg. 1967-ben Móricz Valéria újra megszervezte a kört, mely a pártházban, a Szakmaközi Bizottság (SZMT) keretein belül működött. A kör formális vezetője Gádorosi Ferenc volt, de valójában Gyombolai Mártoné volt a vezető szerep. Nevük kezdetben csak Irodalmi Kör volt, Radnóti Miklós nevét csak később vették fel. A régi írókör tagjai mellett fiatalok is csatlakoztak.
A két generáció nem értette meg egymást, rendszeresek voltak a nézeteltérések; így az idősebbek – Gyombolai kivételével – fokozatosan elmaradtak. 1968 augusztusában el kellett hagyniuk a pártházat, és a Fegyveres Erők Klubjába (FEK) költöztek. Ekkortól Gyombolai mellett a fiatal, lázadó szellemiségű Szádovszky András vált a kör szellemi vezetőjévé. Több helyen (pl. Nagymaroson, Erdőkertesen, Nyíregyházán, Mátészalkán) tartottak felolvasóesteket, és különböző ünnepségekre is készítettek irodalmi műsorokat. 1969-ben megszervezték a Fiatal Amatőr Írók Országos Fesztiválját, mérsékelt sikerrel. Ennek apropóján az Ifjúsági Magazinban is megjelent egy válogatás a kör tagjainak verseiből.
Az akkori hatalom nem nézte jó szemmel működésüket, így megfelelő támogatás és megjelenési lehetőség híján a kör működése lassan elhalt. Tagjai 1967-től (Mészáros Emma közlése szerint):
Az idősebb generáció: Gádorosi Ferenc, Gyombolai Márton, Maróth Géza, Mészáros Gyula, Móricz Valéria.
A fiatalabb generáció: Bálint András (Göd), Branizsa Annamária, Burgermeister János (B. Vári János néven alkotott), Csankó Lajos, Dániel Kornél, Hekli János (Nógrádi János néven alkotott, fiatalon öngyilkos lett), Iglói Sarolta, Kocsis György, Péter Pál, Péter Péter, Szádovszky András (Sződliget), Székelyhidi Ferenc (Fényi Ferenc néven alkotott), Varga Ambrus Zoltán.

Somogyi János

  • Persoon
  • 1912 -

Felsőgallán született, 1912. december 13-án, Somogyi Mihály bányamunkás fiaként. Édesanyja Pintér Mária. 15 éves korától dolgozott a bányavállalat különböző telephelyein.1935-ben besorozták katonának, sorkatonai szolgálata letöltése után a X. aknában kapott munkát. Megházasodott , egy kislánya lett. 1942. március 5-én vonult be katonai szolgálatra.Naplóját egy frontszolgálati szabadsága alatt hagyta otthon, így maradt fenn. A Don környékén 1943. január 15-én esett hadifogságba, további sorsa ismeretlen.

Váci Kegyes Tanítórendi Gimnázium Sportkör Evezős Szakosztálya

  • Instelling
  • 1938 - 1944

1938-ban a VSE Evezős Osztálya különböző nehézségek miatt csónakházát eladni kényszerült; a gimnáziumnak a Rendfőnök úr és a VKM. nagyarányú segítségével és a város jóindulatú támogatásával sikerült a csónakházat megszerezni egész csónakállományával és felszerelésével; együtt. Most már megvolt a lehetőség, hogy a VSE által megteremtett, sikerekben gazdag víziéletet a gimnázium újra feltámassza.
Négy tanár vállalkozott rá, hogy a diák-evezést a legszélesebb alapokon megszervezi: vitéz Erdélyi János, a Sportkör vezető tanára, Szemenyei László és Kolos István, a vízicserkészek vezetői és Váry Gábor, az intézet fiatal, buzgó új testnevelési tanára,! volt versenyevezős. Megalakult a Sportkör Evezős Szakosztálya,
A jó szervezettség, a gyönyörű csónakház és a hatalmas csónakállomány — 24 db. — vonzóereje csakhamar 87 működő tagot hívott a szakosztályba.
A csónakház megszerzése óriási fejlődést jelentett: előző .évben 32 tagja volt az Evezős Szakosztálynak, 1200 km-t tettek -meg; a folyó tanévben június 17-ig 87 tag (köztük 16 versenyevezős) összesen 10,204 km-t evezett.

Resultaten 61 tot 80 van 371