5 találat látható

Iratképző
Kultúra

Radnóti Miklós Írókör

  • Szervezet/testület
  • 1957, 1967 - 1969

A művelődési házban1957. november 23-án megalakult a Mathejka (Matheika) Matejka János Irodalmi Kör, Tihanyi Ernő vezetésével. Ez 1964-ben szűnt meg. 1967-ben Móricz Valéria újra megszervezte a kört, mely a pártházban, a Szakmaközi Bizottság (SZMT) keretein belül működött. A kör formális vezetője Gádorosi Ferenc volt, de valójában Gyombolai Mártoné volt a vezető szerep. Nevük kezdetben csak Irodalmi Kör volt, Radnóti Miklós nevét csak később vették fel. A régi írókör tagjai mellett fiatalok is csatlakoztak.
A két generáció nem értette meg egymást, rendszeresek voltak a nézeteltérések; így az idősebbek – Gyombolai kivételével – fokozatosan elmaradtak. 1968 augusztusában el kellett hagyniuk a pártházat, és a Fegyveres Erők Klubjába (FEK) költöztek. Ekkortól Gyombolai mellett a fiatal, lázadó szellemiségű Szádovszky András vált a kör szellemi vezetőjévé. Több helyen (pl. Nagymaroson, Erdőkertesen, Nyíregyházán, Mátészalkán) tartottak felolvasóesteket, és különböző ünnepségekre is készítettek irodalmi műsorokat. 1969-ben megszervezték a Fiatal Amatőr Írók Országos Fesztiválját, mérsékelt sikerrel. Ennek apropóján az Ifjúsági Magazinban is megjelent egy válogatás a kör tagjainak verseiből.
Az akkori hatalom nem nézte jó szemmel működésüket, így megfelelő támogatás és megjelenési lehetőség híján a kör működése lassan elhalt. Tagjai 1967-től (Mészáros Emma közlése szerint):
Az idősebb generáció: Gádorosi Ferenc, Gyombolai Márton, Maróth Géza, Mészáros Gyula, Móricz Valéria.
A fiatalabb generáció: Bálint András (Göd), Branizsa Annamária, Burgermeister János (B. Vári János néven alkotott), Csankó Lajos, Dániel Kornél, Hekli János (Nógrádi János néven alkotott, fiatalon öngyilkos lett), Iglói Sarolta, Kocsis György, Péter Pál, Péter Péter, Szádovszky András (Sződliget), Székelyhidi Ferenc (Fényi Ferenc néven alkotott), Varga Ambrus Zoltán.

Madách Televízió

  • Szervezet/testület

A váci Madách Imre Művelődési Központ közszolgálati televízióműsora.

Vác Város Televízió Kht.

  • Szervezet/testület
  • 2000 - 2006

Alapítva: 2000. 11. 27.
Végelszámolás kezdete: 2005.07.07.
Végelszámolás befejezése: 2006.02.23.

"Lánczos Kornél - Szekfű Gyula Ösztöndíj" Alapítvány

  • Szervezet/testület
  • 1993 -

A "Lánczos Kornél - Szekfű Gyula Ösztöndíj"-at Székesfehérvár Megyei-jogú Város Önkormányzatának képviselő testülete alapította 1993-ban, Lánczos Kornél születésének centenáriumi eseményeihez kapcsolódva, arra a már korábban is tapasztalt igényre (talán csak apropót várva) igyekezvén választ adni, hogy városunk szellemi életének megpezsdítéséhez, gyorsabb, mozgásba hozásához, élénkítéséhez (anyagi erejéhez mérten) a helyi önkormányzat is hozzájáruljon. Mivel Lánczos Kornél, Székesfehérvár nagy szülötte, természettudós volt, mellé, mint a "humán" alkotó tevékenység megtestesítőjének, önként kínálkozott városunk másik nagyhírű személyiségének, Szekfű Gyula történésznek a neve, jelezvén, hogy az alapítvány valójában mindenfajta (tudományos, művészeti, stb.) igényes alkotó tevékenységet, kiemelkedő szellemi teljesítményt támogatni, felkutatni, segíteni kíván. Csupán annyi "lokálpatrióta" megkötés kapcsolódik az ösztöndíj-adományozás feltételeihez, hogy vagy az alkotó legyen fejér-megyei, székesfehérvári, vagy a pályaműnek legyenek fejér-megyei, fehérvári vonatkozásai.

Gombkötő Gábor

  • Személy
  • 1935 - 2004

Születési adatok: 1935. január 25., Szombathely
Halálozási adatok: 2004. október 26., Budapest
Szülei: Gombkötő Gábor, Hídvéghy Gabriella.
A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán végzett (1956), az ELTE BTK magyar szakos tanári–bolgár szakos filológus okl. szerzett (1960).
A Komárom megyei Dolgozók Lapja munkatársa, kulturális rovatvezetője (1959–1982), főszerkesztője (1982–1990), a 24 Óra c. napilap alapító főszerkesztője (1990–1995). Az Axel-Springer Magyarország Kiadó munkatársa (1995-től). Számos népszerű riportkönyvet írt, novellái különböző antológiákban és folyóiratokban jelentek meg. A Kádár-rendszer egyik jelentős vidéki újságírója volt, aki több mint harminc éven át dolgozott a Dolgozók Lapjánál, ahol kulturális rovatvezetőként és az irodalmi melléklet szerkesztőjeként egy vidéki irodalmi műhelyt kívánt kialakítani. Elképzelési alapján valósult meg az Új Forrás c. irodalmi magazin (jóllehet a folyóirat szerkesztőjének nem őt, hanem a politikailag megbízhatóbb Payer Istvánt, a Komárom Megyei Tanács művelődési osztályának egyik munkatársát nevezték ki). Helytörténészként Komárom megye nagyobb városai és elsősorban Tatabánya történetével, a helyi nagyobb gyárak, vállalatok és üzemek történetével foglalkozott. Néhány írása Gábor István néven jelent meg. Az Új Forrás szerkesztőbizottságának alapító tagja (1967-től)
Elismerések: Munka Érdemrend (arany, 1986). A Komárom Megyei Tanács Irodalmi Nívódíja (1975), MÚOSZ Aranytoll (2003).