Azonosítási adatcsoport
Entitás típusa
Szervezet/testület
Kitüntetett névalak
Fejér Megyei Bíróság
Párhuzamos névformák
Egyéb szabvány szerinti névalak(ok)
- Székesfehérvári Törvényszék (2012-től)
Más névformák
A szervezetek/testületek egyedi azonosítói
Leírási adatcsoport
Létezés időköre
1872 -
Története
Amikor Székesfehérvárott, 1872-ben ténylegesen megindult a bíróságok működése, a megyeháza közelében lévő, úgynevezett Lanschmann-ház szolgált e célra, míg az új épület elkészült. 1884-ben döntöttek arról, hogy törvényházat és börtönt kell építeni. A Wanger Gyula tervezte épület helyszínét illetően több elképzelés volt, az alapkövet végül a város egyik legszebb terén, a Zichy liget sarkán rakták le.
Az „igazság palotája” 1902-0906 között épült fel, helyet kapott benne a bíróságon kívül a megyei főügyészség, valamint a fogház.
A törvényház épülete viszont egyre szűkösebbé vált: 1993-ban kezdődött meg a rekonstrukció, amely végül hét év múlva, 1999-ben fejeződött be, és amely kismértékű bővítéssel is együtt járt, továbbá megszépült az egyemeletes épület eklektikus stílusú homlokzata is. A hat jón oszloppal tagolt középrizalit párkányra visszakerült a törvényház felirat, a kőbábos párkány fölé emelkedő, íves tetőzet szép kivitelű kovácsoltvas díszei megújultak.
Helyek
Székesfehérvár Dózsa György út 1.
Jogi helyzete
- január 1-jétől a Legfelsőbb Bíróság helyébe a Kúria, a megyei bíróságok, illetve a fővárosi helyébe pedig a törvényszékek léptek, az iratképző neve Székesfehérvári Törvényszék.
Funkció, foglalkozás, tevékenység
Feladatkör, hatáskör
Szervezeti felépítés/geneológia
Általános kontextus
Hazánkban a megyei szintű igazságszolgáltatás igen messzire nyúlik vissza, az I. István által alapított királyi vármegyék időszakára, amit később felváltottak a nemesi vármegyék, ahol a bíráskodás a törvényszékeken (sedes judiciaria = sedria) folyt.
A dualista korszakban az ítélkező fórum megtartotta az elnevezését, az elsőfokú igazságszolgáltatás az 1871. évi XXXI. törvénycikk alapján – a járásbíróságok mellett – a törvényszékek feladata volt, amelyek számát az 1871. évi XXXII. törvénycikk százkettőben állapította meg.
Az ítélkező fórum névváltoztatása 1949. augusztus 20-án történt meg, a népköztársasági alkotmányt becikkelyező jogszabály, az 1949. évi XX. törvény már megyei bíróságokról szólt.
Az 1950. évi 7. tvr. felhatalmazása alapján sor került több megyei bíróság megszüntetésére és felállítására, míg a 177.000/1950. (XII. 10.) IM rendelet egyesítette a budapesti törvényszéket és a budapesti büntető törvényszéket, az új fórum elnevezése budapesti megyei bíróság lett. Szintén ez a jogszabály nevezte át a pestvidéki törvényszéket pest megyei bírósággá, illetve mellékletében felsorolta a megyei bíróságokat amelyek elnevezése a székhelyre való utalással történt (pl. budapesti, győri, székesfehérvári megyei bíróság).
A 21/1983. (XII. 28.) NET határozat elrendelte, hogy a bíróságok elnevezései – a fővárosi bíróság kivételével – a megye nevéhez igazodjanak.
Majd 2012. január 1-jétől a Legfelsőbb Bíróság helyébe a Kúria, a megyei bíróságok, illetve a fővárosi helyébe pedig a törvényszékek léptek, majd 2013. január 1-jétől a városi és a fővárosi kerületi bíróságok neve járásbíróságra változott.
Kapcsolatok adatcsoport
Kapcsolódási pontok adatcsoport
Téma kapcsolódási pontok
Hely kapcsolódási pontok
Elfoglaltságok
Ellenőrző adatcsoport
Iratképző azonosítója
Intézmény azonosítója
Felhasznált szabályok és/vagy előírások
Állapot
A leírás részletezettségi szintje
A leírás készítésének, felülvizsgálatának és törlésének ideje
Nyelv(ek)
Írásrendszer(ek)
Források
Karbantartási figyelmeztetések
Digitális objektum metadata
Hozzáférés
Fájlnév
Szekesfehervar-zichy-ligeti-reszlet-a-torveny-hazzal.jpg
Szélesség
Hosszúság
Média típus
Kép