Fejér Megyei Bíróság

Original Digitális objektum not accessible

Azonosítási adatcsoport

Entitás típusa

Szervezet/testület

Kitüntetett névalak

Fejér Megyei Bíróság

Párhuzamos névformák

Egyéb szabvány szerinti névalak(ok)

  • Székesfehérvári Törvényszék (2012-től)

Más névformák

A szervezetek/testületek egyedi azonosítói

Leírási adatcsoport

Létezés időköre

1872 -

Története

Amikor Székesfehérvárott, 1872-ben ténylegesen megindult a bíróságok működése, a megyeháza közelében lévő, úgynevezett Lanschmann-ház szolgált e célra, míg az új épület elkészült. 1884-ben döntöttek arról, hogy törvényházat és börtönt kell építeni. A Wanger Gyula tervezte épület helyszínét illetően több elképzelés volt, az alapkövet végül a város egyik legszebb terén, a Zichy liget sarkán rakták le.
Az „igazság palotája” 1902-0906 között épült fel, helyet kapott benne a bíróságon kívül a megyei főügyészség, valamint a fogház.
A törvényház épülete viszont egyre szűkösebbé vált: 1993-ban kezdődött meg a rekonstrukció, amely végül hét év múlva, 1999-ben fejeződött be, és amely kismértékű bővítéssel is együtt járt, továbbá megszépült az egyemeletes épület eklektikus stílusú homlokzata is. A hat jón oszloppal tagolt középrizalit párkányra visszakerült a törvényház felirat, a kőbábos párkány fölé emelkedő, íves tetőzet szép kivitelű kovácsoltvas díszei megújultak.

Helyek

Székesfehérvár Dózsa György út 1.

Jogi helyzete

  1. január 1-jétől a Legfelsőbb Bíróság helyébe a Kúria, a megyei bíróságok, illetve a fővárosi helyébe pedig a törvényszékek léptek, az iratképző neve Székesfehérvári Törvényszék.

Funkció, foglalkozás, tevékenység

Feladatkör, hatáskör

Szervezeti felépítés/geneológia

Általános kontextus

Hazánkban a megyei szintű igazságszolgáltatás igen messzire nyúlik vissza, az I. István által alapított királyi vármegyék időszakára, amit később felváltottak a nemesi vármegyék, ahol a bíráskodás a törvényszékeken (sedes judiciaria = sedria) folyt.
A dualista korszakban az ítélkező fórum megtartotta az elnevezését, az elsőfokú igazságszolgáltatás az 1871. évi XXXI. törvénycikk alapján – a járásbíróságok mellett – a törvényszékek feladata volt, amelyek számát az 1871. évi XXXII. törvénycikk százkettőben állapította meg.
Az ítélkező fórum névváltoztatása 1949. augusztus 20-án történt meg, a népköztársasági alkotmányt becikkelyező jogszabály, az 1949. évi XX. törvény már megyei bíróságokról szólt.
Az 1950. évi 7. tvr. felhatalmazása alapján sor került több megyei bíróság megszüntetésére és felállítására, míg a 177.000/1950. (XII. 10.) IM rendelet egyesítette a budapesti törvényszéket és a budapesti büntető törvényszéket, az új fórum elnevezése budapesti megyei bíróság lett. Szintén ez a jogszabály nevezte át a pestvidéki törvényszéket pest megyei bírósággá, illetve mellékletében felsorolta a megyei bíróságokat amelyek elnevezése a székhelyre való utalással történt (pl. budapesti, győri, székesfehérvári megyei bíróság).
A 21/1983. (XII. 28.) NET határozat elrendelte, hogy a bíróságok elnevezései – a fővárosi bíróság kivételével – a megye nevéhez igazodjanak.
Majd 2012. január 1-jétől a Legfelsőbb Bíróság helyébe a Kúria, a megyei bíróságok, illetve a fővárosi helyébe pedig a törvényszékek léptek, majd 2013. január 1-jétől a városi és a fővárosi kerületi bíróságok neve járásbíróságra változott.

Kapcsolatok adatcsoport

Kapcsolódási pontok adatcsoport

Téma kapcsolódási pontok

Hely kapcsolódási pontok

Elfoglaltságok

Ellenőrző adatcsoport

Iratképző azonosítója

Intézmény azonosítója

Felhasznált szabályok és/vagy előírások

Állapot

A leírás részletezettségi szintje

A leírás készítésének, felülvizsgálatának és törlésének ideje

Nyelv(ek)

Írásrendszer(ek)

Források

Karbantartási figyelmeztetések

  • Vágólap

  • Exportálás

  • EAC

Kapcsolódó témák

Kapcsolódó helyek