Fejér Megyei Bíróság

Original Objeto digital not accessible

Zona de identificação

tipo de entidade

Pessoa coletiva

Forma autorizada do nome

Fejér Megyei Bíróság

Forma(s) paralela(s) de nome

Forma normalizada do nome de acordo com outras regras

  • Székesfehérvári Törvényszék (2012-től)

Outra(s) forma(s) de nome

identificadores para entidades coletivas

área de descrição

Datas de existência

1872 -

Histórico

Amikor Székesfehérvárott, 1872-ben ténylegesen megindult a bíróságok működése, a megyeháza közelében lévő, úgynevezett Lanschmann-ház szolgált e célra, míg az új épület elkészült. 1884-ben döntöttek arról, hogy törvényházat és börtönt kell építeni. A Wanger Gyula tervezte épület helyszínét illetően több elképzelés volt, az alapkövet végül a város egyik legszebb terén, a Zichy liget sarkán rakták le.
Az „igazság palotája” 1902-0906 között épült fel, helyet kapott benne a bíróságon kívül a megyei főügyészség, valamint a fogház.
A törvényház épülete viszont egyre szűkösebbé vált: 1993-ban kezdődött meg a rekonstrukció, amely végül hét év múlva, 1999-ben fejeződött be, és amely kismértékű bővítéssel is együtt járt, továbbá megszépült az egyemeletes épület eklektikus stílusú homlokzata is. A hat jón oszloppal tagolt középrizalit párkányra visszakerült a törvényház felirat, a kőbábos párkány fölé emelkedő, íves tetőzet szép kivitelű kovácsoltvas díszei megújultak.

Locais

Székesfehérvár Dózsa György út 1.

Estado Legal

  1. január 1-jétől a Legfelsőbb Bíróság helyébe a Kúria, a megyei bíróságok, illetve a fővárosi helyébe pedig a törvényszékek léptek, az iratképző neve Székesfehérvári Törvényszék.

funções, ocupações e atividades

Mandatos/Fontes de autoridade

Estruturas internas/genealogia

Contexto geral

Hazánkban a megyei szintű igazságszolgáltatás igen messzire nyúlik vissza, az I. István által alapított királyi vármegyék időszakára, amit később felváltottak a nemesi vármegyék, ahol a bíráskodás a törvényszékeken (sedes judiciaria = sedria) folyt.
A dualista korszakban az ítélkező fórum megtartotta az elnevezését, az elsőfokú igazságszolgáltatás az 1871. évi XXXI. törvénycikk alapján – a járásbíróságok mellett – a törvényszékek feladata volt, amelyek számát az 1871. évi XXXII. törvénycikk százkettőben állapította meg.
Az ítélkező fórum névváltoztatása 1949. augusztus 20-án történt meg, a népköztársasági alkotmányt becikkelyező jogszabály, az 1949. évi XX. törvény már megyei bíróságokról szólt.
Az 1950. évi 7. tvr. felhatalmazása alapján sor került több megyei bíróság megszüntetésére és felállítására, míg a 177.000/1950. (XII. 10.) IM rendelet egyesítette a budapesti törvényszéket és a budapesti büntető törvényszéket, az új fórum elnevezése budapesti megyei bíróság lett. Szintén ez a jogszabály nevezte át a pestvidéki törvényszéket pest megyei bírósággá, illetve mellékletében felsorolta a megyei bíróságokat amelyek elnevezése a székhelyre való utalással történt (pl. budapesti, győri, székesfehérvári megyei bíróság).
A 21/1983. (XII. 28.) NET határozat elrendelte, hogy a bíróságok elnevezései – a fővárosi bíróság kivételével – a megye nevéhez igazodjanak.
Majd 2012. január 1-jétől a Legfelsőbb Bíróság helyébe a Kúria, a megyei bíróságok, illetve a fővárosi helyébe pedig a törvényszékek léptek, majd 2013. január 1-jétől a városi és a fővárosi kerületi bíróságok neve járásbíróságra változott.

Área de relacionamento

Área de pontos de acesso

Pontos de acesso - Assuntos

Pontos de acesso - Locais

Ocupações

Zona do controlo

Identificador de autoridade arquivística de documentos

Identificador da instituição

Regras ou convenções utilizadas

Estatuto

Nível de detalhe

Datas de criação, revisão ou eliminação

Línguas e escritas

Script(s)

Fontes

Notas de manutenção

  • Área de transferência

  • Exportar

  • EAC

Assuntos relacionados

Locais relacionados