Azonosítási adatcsoport
Entitás típusa
Szervezet/testület
Kitüntetett névalak
Győr tvhj. város Árvaszéke
Párhuzamos névformák
Egyéb szabvány szerinti névalak(ok)
Más névformák
A szervezetek/testületek egyedi azonosítói
Leírási adatcsoport
Létezés időköre
1872 - 1950
Története
A megyék és a törvényhatósági jogú városok árvaszékei 1872. január 1-én kezdték meg működésüket. A munkájukat szabályozó rendelkezések azonban még öt évet késtek, mig 1877-ben a 20. tc. végre pontosan meghatározta az árvaszék szervezetét, amely a törvényhatósági bizottságnak alárendelt önkormányzati szerv volt.
Az árvaszékek 1950 nyarától a szerveződő városi tanácsok igazgatási osztályaiba olvadtak, helyüket a gyámhatóságok vették át.
Helyek
Győr
Jogi helyzete
A törvényhatósági bizottságnak alárendelt önkormányzati szerv.
Funkció, foglalkozás, tevékenység
Az árvaszéki ügykörök:
1/ Hagyatéki ügyek
2/ Szerződések jóváhagyása
3/ Gyámi számadások
4/ Holttányilvánítási ügyek
5/ Tartási ügyek
6/ Házasságon kivüli gyermek atyasága
7/ Atyai hatalomtól megfosztás
8/ Elhagyatottsági ügyek
9/ Örökbefogadási ügyek
10/ Kiskorúak bűnügyei
11/ Gondnokság alá helyezés
12/ Kölcsön ügyek
13/ Kiskorúak házasságkötési ügyei
14/ Nagykorúsitási ügyek
Feladatkör, hatáskör
A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről 1877. évi XX. tc.
A belügyminiszter 1877. évi 4-7046.sz. rendeletével szabályozta az árvaszékek ügyrendjét.
Az 1894. évi 16. tc. arról rendelkezik, hogy haláleset esetén hivatalból meg kell inditani az örökösödési eljárást akkor, ha az örökösök között kiskorú vagy gondnokolt van.
Az 1877. évi 20. tc. alapján a belügyminiszter 1902. évi 128 000.sz. rendeletével adta közre az árvaszékek ügyviteli szabályzatát.
Az 1902. évi 55.200., 128.000. és 129.000. B. M. rendeletek az árvaszékek ügyviteléről, ill. a közgyámok jogairól és kötelességeiről rendelkeztek.
A második világháború után az 1030/1945. M. E. sz. rendelet értelmében az árvaszékek feladatköre nem változott.
Az árvaszékek 1950 nyarától a szerveződő városi tanácsok igazgatási osztályaiba olvadtak, helyüket a gyámhatóságok vették át.
Szervezeti felépítés/geneológia
Minden árvaszék egy elnökből, megyei árvaszék esetén elnökhelyettesből, legalább két ülnökből és a jegyzőből állt. A megyék és a thj. városok árvaszékének elnökét a közgyűlés választotta, a rendezett tanácsú városok árvaszékének elnöke a polgármester volt. A törvényhatóságok és a rendezett tanácsú városok ügyészei az árvaszéknek hivatalból tagjai voltak, de szavazati joguk nem volt. A városok árvaszékeinél legalább egy ülnöknek jogvégzett embernek kell lennie. A törvényhatóságok és városok képviselőtestületei saját tagjaikból annyi képviselőt választhattak, ahány árvaszéki ülnök volt és a képviselők szavazati joggal részt vehettek az árvaszék ülésein.
Az árvaszék érvényes határozatot testületileg hozhatott, ahol az elnökön kivül két rendes ülnök, vagy egy rendes ülnök és egy szavazati joggal biró jegyző foglalt helyet. Az árvaszék az illetékessége alá tartozó ügyekben önállóan működött, más hatóságokkal közvetlenül érintkezett. A határozatokat, felterjesztéseket, a levelezést az elnök irta alá, az egyéb kiadványokat a jegyző. Az árvaszék határozatai ellen a közigazgatási bizottsághoz, végső fokon a belügyminiszterhez lehetett fellebbezni.