Az iskolát 1955 augusztusában alapította a Pest Megyei Tanács V. B. Kereskedelmi Osztálya. A tanítás a Báthori Utcai Általános Iskolában bérelt tantermekben kezdődött meg egy
osztállyal, délutáni műszakban. Szakmai csoportok: élelmiszer-, iparcikk-, és ruházati eladó.
1969-ben az iskola átkerült az Árpád Úti Általános Iskolába, ahol 12 osztállyal, 350 fővel
folytatódott az oktatás.

1975. szeptember 1-jétől önálló épületet kapott az iskola a Gábor József utcában (jelenleg
      Ilona utca), bevezették a délelőtti tanítási rendet, majd 1987-ben a volt közgazdasági iskola
      épületében kapott helyet a szakmunkásképzés (jelenleg Szent Miklós tér). 1987-ben beiskolázás az alábbi szakmákban történt: élelmiszer eladó, háztartási felszerelés eladó, kozmetikai- és vegyicikk eladó, kultúrcikk eladó, ruházati eladó, vegyesbolti eladó, műszaki eladó,
      cukrász, felszolgáló, szakács.
      Az iskola neve 1955-től Pest Megyei Tanács 2. sz. Kereskedelmi Tanulóiskolája, 1966-tól
      Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola, 1987-től Kereskedelmi Szakközépiskola és Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola
      A fenntartó az iskola megalakulástól 1978-ig a Pest Megyei Tanács V. B., 1978 szeptemberétől a Vác Városi Tanács V. B.
      Az iskola gazdaságilag a 204. sz. Kilián György Ipari Szakmunkásképző Intézethez tartozott, 1988. január 1-től az intézmény önálló gazdasági jogkörrel bír.
      1982-ben kihelyezett tagozatot indítottak Érden, 1988-ban pedig Szentendrén.

Az iratokon különböző irattári számok találhatóak. A levéltári rendezésnél a – vélhetően – legutolsó irattári rendezéskor, piros ceruzával felvezetett számokat vették alapul. Egy szám alá több esetben is számos melléklet tartozik.

1. kötet 1850 – 1851 Megyei adókivetési könyv

Benne: Szakáll Gyula tanár iratainak gyűjteménye.

A váci irgalmas rendházat gr. Migazzi Kristóf bécsi hercegérsek és helyettes váci püspök alapította. Ő telepítette az irgalmasokat a városba 1763-ban. Bőkezű jótevője volt a Rendnek. 1764-ben a Rend és kórház céljára alkalmas telket is ajándékozott.
Eleinte a kórház gyógyszertárral nem rendelkezett. Az később kezdte meg működését. Ez a bécsi alapítású, és a székesfővároshoz közeli intézmény, az egyik legjobban működő egyházi gyógyító intézményként számon tartott kórház volt. Szükségleteinek jelentős részét a jól menő patika (amelyet vásárlás útján vett birtokba a Rend, 1808-ban), a hozzá számított borjövedelem (Egerrel ellentétben), a perselypénz, misealapítványok és magánalapítványok biztosították.
1950-ben az ország területén működő szerzetesrendeket feloszlatták. Az 1950. július 2-n kelt 25/1950. sz. törvényerejű rendelet a gyógyszertárak állami tulajdonba vételét rendelte el. Az 1950. szeptember 7-n kelt 34/1950. számú rendelettel pedig az összes női és férfi szerzetesrend működési engedélyét felfüggesztették. A szerzeteseknek el kellett hagyniuk rendházaikat, és a szerzetben folytatott munkakörüket elvesztették.

A váci Hámán Kató Állami Általános Iskola (előtt 1906-1948 – Váci Római Katolikus Polgári Leányiskola ) 1948–1990 között működött, majd jogutód nélkül megszűnt. Az iskola irattári anyagát a Karolina Katolikus Iskola őrizte, mely 1990-ben kapta vissza régi épületét.

A Váci Úttörő Technikai Állomás 1954-ben jött létre az Ilona utca 3. szám alatti volt villaépületben.
Célja a váci fiatalok politechnikai képzésének segítése volt, melynek érdekében különféle technikai
szakköröket indítottak. Hajós Alfréd nevét 1958-ban vette fel az intézmény. Szakkörei közül kiemelkedett az országban elsőként létrejött Búvár Kund Víziúttörő Csapat (1965-től Glóbus Dunai Flottilla),
mely nagyszabású vízitúrákat szervezett. 1966 és 1971 között működött a nagyvilág iránt érdeklődő
gyermekeket tömörítő Glóbus Club. Tagjai kiterjedt kapcsolatokat építettek ki más országok úttörőivel. Az úttörőház gondot fordított az úttörővezetők képzésére is. 1977-ben a régi művelődési ház épületébe (ma Dr. Csányi László krt. 58.) költöztek, csak a vízi úttörők bázisa maradt a Duna-parti épületben. Az úttörőház működtette a városháza pincéjében 1988 júniusától a középiskolások szabadidejének kulturált eltöltését célzó Diáktanyát. A hely elsősorban „ifjúsági presszóként” üzemelt, azonban
tudományos ismeretterjesztő előadásoknak, koncerteknek, diszkóknak is helyet adott. 1989-től az úttörőház a Hajós Alfréd Ifjúsági Centrum nevet vette fel. 1991. március 1-jén összevonták a Madách Imre
Művelődési Központtal.

1. doboz
   Okmánytár
   Adás-vételi szerződés 1947
   Alapszabály 1947
   Gyártörténet é. n.
   Tervek
   Ipari üzemi részletterv 1951
   Éves terv 1980
   Általános vizsgálat 1947
   Mérleg, IV. negyedév és éves 1947
   Mérleg, IV. negyedév és éves 1948
   Mérleg, IV. negyedév és éves 1949. jan. 1.
   Mérleg, III–IV. negyedév és éves 1949
   Alapmérleg 1950. jan. 1.
   Mérleg, I., III–IV. negyedév és éves 1950
2. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1951, 1952
3. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1953
4. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1954
5. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1955
   Mérleg, I–III. negyedév 1956
6. doboz
   Mérleg, IV. negyedév és éves 1956
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1957, 1958
7. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1959, 1960
8. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1966
9. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1968, 1970, 1971, 1972, 1973, 1974
10. doboz
    Vállalati belső információ (havi) 1969, 1970, 1971, 1972,
11. doboz
    Vállalati belső információ (havi) 1973, 1974, 1975
12. doboz
    Vállalati belső információ (havi) 1976, 1977, 1978
    Anyagellátási beszámolójelentés I–III. n. év 1965
    Anyagellátási beszámolójelentés I–IV. n. é. és éves 1966
    Anyagellátási beszámolójelentés I–IV. n. é. és éves 1967
    Anyagellátási beszámolójelentés IV. n. év 1968
13. doboz
    Éves iparstatisztikai beszámolójelentés 1951, 1979, 1980
    Termelési jelentések 1953, 1955, 1966
    Egyéb statisztikai jelentések 1955, 1965–1967