- HU TMJVL XVII-0001
- Fonds
- 1945–1949
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
Győr város főispán- kormánybiztosának iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győri Állami Révai Miklós Főreáliskola iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győri m. kir. Állami Révai Miklós Főreáliskola
R.k. Tanítóképző Intézet iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Katolikus Tanitóképző, Győr
Győr város felekezeti anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Az egyházi anyakönyvek másodpéldányainak törvényhatósági levéltárba juttatását az 1827. évi 23. tc. rendelte el. Ennek értelmében a felekezeteknél vezetett anyakönyvek egyik hitelesített példányát át kellett adni a vármegyének. A levéltárak 1828–1895 közötti időszakból őrzik ezeket a dokumentumokat. Az 1895 utáni állami anyakönyvek másodpéldányai hasonlóképpen megtalálhatók a levéltárakban.
Győr Város Tanácsa V.B. Kereskedelmi Osztály iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Tanácsának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
A török fennhatóság alól Vác 1686-ban szabadult fel végleg, ekkorra épületállománya teljesen romokban hevert, állandó lakossága nem volt, földjei parlagon. Az újjáépítő munkát azonnal megkezdték, de hadi események (Rákóczi szabadságharc), valamint természeti katasztrófák évtizedekig hátráltatták azt. Az 1731-es tűzvészt követően - melyben az akkor 229 belvárosi házból 198 leégett - kezdődtek meg a nagy püspöki építkezések. A XVIII. század második felére, az 1770-es évekre alakult ki a zömmel középkori alapokra épített barokk város.
A város újranépesülése részben a püspökök szervezett telepítő munkájának, részben spontán beköltözéseknek köszönhető. Az újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul kitűző püspök-földesurak különböző kedvezményekkel - ingyenes házhely, építőanyag, adókedvezmények - igyekeztek idecsalogatni a kizárólag katolikus telepeseket. A betelepülők zöme - a visszatelepülő magyarok mellett - német nyelvterületről érkezett, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek. Ez a heterogén eredetű lakosság a XVIII. század végére vált öntudatos váci polgárrá. Fejlődésnek indult a mezőgazdaság - különösen a szőlőtermesztés - és a kézművesipar is.
A korra jellemző vallási békétlenség a városszerkezet alakulására is hatással volt. A török idők alatt protestáns hitre áttért lakosságot igyekeztek visszatéríteni a katolikus vallásra. A püspöki székvárosban 1712-ben Kollonich püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását. A reformátusok ezért a várostól északra fekvő területre költöztek, ahol Kisvác néven jobbágyfalut alapítottak, ami külön élt és működött 1769-ig.
Sajátos újabb kettősség a korabeli város felosztása a Püspökség és a Káptalan birtokjoga szerint. Megegyezés alapján a Káptalan - mint önálló testület - Vác földesúri jövedelmeinek 1/8 részét kapta volna, de perre került sor, mivel a püspöki uradalom nem fizette ezeket a jövedelmeket. A per a város tényleges felosztásával fejeződött be, a Káptalan az elmaradt összeg fejében megkapta a város és határa 1/8-ad részét. Ettől kezdve Káptalan-Vác külön közigazgatási egységet alkotott, külön tanáccsal, pecséttel, önálló céhszervezetekkel. Vác ikerváros lett, s a két mezőváros - Káptalan-Vác és Püspök-Vác - csak a közös ügyeket tárgyalva alkotott közös bizottságot.
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros közgyámjának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
A közgyám a város választott tisztviselőjeként ellenőrizte a magángyámok tevékenységét, számadásait. A közgyám kezelte a kisebb árvavagyonokat, emellett az árvák nyilvántartását és az árvapénztári kimutatásokat vezette, valamint a közgyámi számadásokat elkészítette.
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác mezőváros főbírájának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Egybekötve Vác Város Árvaszékének 1871–1879. évi levelezések könyvével.
Lásd: V.94-b állag 414. kötet 1–23. folio
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros Adószedői Hivatalának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Vác mezőváros közgyámjának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
A közgyám felügyelt a zár alá vett hagyatékokra, javaslatot tett gondnok vagy gyám kirendelésére, közreműködött a leltározásnál, helyettesitette a gyámot vagy a gondnokot amig az működését meg nem kezdte, nyilvántartotta a községbeli gyamoltakat és gondnokoltakat, felügyelt a községben lévő gyámok és gondnokok eljárására, mulasztás esetén az elöljáróságnak vagy a gyámhatóságnak jelentést tett.
Vác Város Mérnöki Hivatalának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Vác város állatorvosának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Az iratanyag legnagyobb részét a marhalevél-nyilvántartások teszik ki. Az iktatott és külön kezelt iratokból képet kaphatunk a II. világháború utáni korszak állategészségügyéről.
Kegyes Tanítórend Váci Gimnáziumának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Kegyes Tanítórend Váci Gimnáziuma
Fait partie de Vác Város Levéltára
Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet
Vác-Alsóvárosi R. K. Elemi Népiskola iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Váci Ev. Elemi Népiskola iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Evangélikus Elemi Népiskola
Fait partie de Vác Város Levéltára
Szent Imre Római Katolikus Elemi Iskola
Váci Ref. Elemi Népiskola iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Református Elemi Népiskola
Fait partie de Vác Város Levéltára
Benne: Szakáll Gyula tanár iratainak gyűjteménye.
Isteni Megváltó Leányai r. k. magyar-német Magán Elemi Iskola (1934-1946)