Az iktatott iratok közül a 1945 előttiek a városi közigazgatási iktatószámokat viselik. A számvevőségen ezeket nem iktatószámaik, hanem tárgyuk szerint rendezték. Ezen iratok nagy része különböző városi ingatnanok (pl. üzletek, földek), illetve jogok (vámszedés, kavicskotrás) haszonbérbe adásával kapcsolatosak. 1945-től kezdve a számvevőségen külön iktatást végeztek, ekkortól az iratok iktatószámaik (sorszámaik) szerint vannak rendezve. A főnöki iratokat 1945 és 1947 között külön iktatták. 1949 novemberétől kezdve az iratok rendszámok alapján vannak iktatva. Külön csoportot alkotnak a költségvetési előirányzatok, a zárszámadások és a város által felvett kölcsönök ügyei.
Az iratanyag legnagyobb részét a marhalevél-nyilvántartások teszik ki. Az iktatott és külön kezelt iratokból képet kaphatunk a II. világháború utáni korszak állategészségügyéről.
A Közellátási Iroda fő feladata a II. világháború utáni szűkös években az élelmiszerek begyűjtése és újraelosztása volt. A polgármesteri hivatal keretein belül működött, tevékenységét a Közellátásügyi Minisztériumtól és az Észak-Pestvármegyei és Budapesti Közellátási Felügyelőségtől kapott utasítások szerint végezte. Ezen utasítások – sajnos hiányosan – az állagban megtalálhatóak.
Vác Város Képviselő-testülete a vonatkozó jogszabályok és az önkormányzat szervezési szabályrendelete alapján létesített különféle állandó és ad hoc jellegű bizottságokat. Ezek iratanyaga rendkívül hiányosan maradt fenn. A bizottsági iratok egy részét önállóan, de minden irattári struktúrát nélkülözően kezelték. A tiszti értekezlet jegyzőkönyveit a 7729/1943., az egyesített Pénzügyi és Gazdasági Bizottság jegyzőkönyveinek egy részét a 7728/1943., míg a Termelési Bizottság jegyzőkönyveinek egy részét a 461/1949. polgm. hivatali iktatószám alatt gyűjtötték össze. Ezeket innét a rendezés során kiemeltük, egyesítettük a sorozatokat és a jelen gyűjtőállagba soroltuk be. Nem bizottsági iratanyag is került az állagba, a tiszti értekezleti jegyzőkönyvek, de jellege és csekély terjedelme miatt szintén ide soroltuk be. Hasonló funkcióval, még a tanácsrendszer előtt működött 1950-ben az ún. Operatív Bizottság, melynek jegyzőkönyvei a V. 91-a Vác Város Képviselő-testületének iratai fond 75. raktári egységében találhatók. A Termelési Bizottság működése némiképpen eltért a többi bizottság működésétől, és önállóan iktatott.
A városi tanács, amelynek vezetője a polgármester volt, a városi törvényhatóságok végrehajtó közege, egyben önálló közigazgatási hatóság mindazokban az ügyekben, amelyek illetékességébe tartoztak. Intézte a város gazdasági ügyeit, kezelte a város pénzügyi alapjait, előkészítette a napirendeket a közgyűlés előtti tárgyalásra, végrehajtotta a közgyűlés döntéseit. A polgármester mellett a tanács tagjai voltak: főjegyző, tanácsnokok, tiszti főügyész.
A megyei városban az elsőfokú gyámhatóság feladatait az Árvaszék gyakorolta, amelynek elnöke a polgármester volt. Tagjai: két ülnök, tiszti ügyész, egy számvevő, egy jegyző és a közgyám.
Az iskola 1854. december 12-én mint kétosztályú községi alreáltanoda alakult még. 1859-ben teljes réáltanodává épült ki, 1871—73.-ban megnyílt a IV., V. és VI. osztály is, és ezzel teljes főreáltanodává lett. 1883-ban Trefort Ágoston, akkori miniszter átveszi az állami iskolái keretébe és nyolcosztályos főreáliskolává fejleszti. 1894-ben költözött a mai épületébe. 1920-ban felvette a m. kir. áll. Ybl Miklós-reáliskola nevet. 1934-től gimnáziummá alakult.
Székesfehérvári Magyar Királyi Állami Ybl Miklós Gimnázium
M. kir. Szent István Középfokú Gazdasági Tanintézet és Mezőgazdasági Szaktanácsadó Állomás 1938 - 1945 Magyar Állami Mezőgazdasági Középiskola 1945 - 1949 Mezőgazdasági Technikum 1950 - 1961
M. kir. Szent István Középfokú Gazdasági Tanintézet és Mezőgazdasági Szaktanácsadó Állomás
A város testületi képviseleti szerve a képviselő-testület volt. Tagjainak felét választották, másik felét pedig a virilisek, vagyis a legtöbb adót fizetők alkották. A választott tagok mandátuma kezdetben hat, majd három évre szólt, a virilisek névjegyzékét évente állították össze. A képviselő-testület általában évente négy rendes közgyűlést, valamint szükség szerint rendkívüli üléseket tartott. A képviselőtestületet döntései előkészítésében, illetve tevékenységében bizottságai segítették. Egyes bizottságok csupán egy, mások három évre kaptak megbízást a képviselő-testülettől. A közgyűlések jegyzőkönyvei az 1918. év kivételével megmaradtak, így a város történetének kiváló forrásai. A határozatok között éppúgy szerepelnek a költségvetések, középítkezések és a gyárak letelepedésével kapcsolatos ügyek, mint a város lakóinak illetőségi ügyei.
Vác város polgármesterének katonai iratai főként a katonának állt, illetve besorozott váciak, valamint Vácon tartózkodók (fegyencek, erdélyi menekültek) lajstromait, jegyzékeit tartalmazza. A hadviselésre kötelezett embereket a város írta össze. Ehhez először is kikérték az anyakönyvi hivatalból a városban született, katonaköteles korú férfiak adatait. Ehhez hozzáadták a nem Vácott született, de itt élő állításköteleseket. A lajstrom összeállítását általában a főjegyző, kihirdetését az aljegyző végezte. A katonai sorozóbizottságok sorra felkerestek minden várost illetve sorozójárást, majd a helyi hatóságok által összeállított lajstrom alapján megvizsgálták a sorozásra behívott férfiakat, és döntöttek arról, hogy kiket kell besorozni, és kik a részben vagy teljesen alkalmatlanok.
A gyűjteményes fondban helyeztük el az eredetileg is külön kezelt szabályrendeleteket, és ezt egészítettük ki a különféle irategyüttesekből kiemelt szabályrendeletekkel, néhány rendelettel és szabályzattal.
