- HU VVL XV-0012
- Fonds
- 1940–2011
Part of Vác Város Levéltára
168 results with digital objects Show results with digital objects
Part of Vác Város Levéltára
"Lánczos Kornél - Szekfű Gyula Ösztöndíj" Alapítvány
Váci várostörténeti iratok levéltári gyűjteménye
Part of Vác Város Levéltára
A gyűjteményes fond döntő többségét Tragor Ignác, Vác helytörténetírója, a Váci Múzeum Egyesület titkára, majd elnöke gyűjtötte össze. Az egyrészt irattári eredetű iratanyagot a Tragor Ignác (korábban Vak Bottyán) Múzeum őrizte, s innét került vissza levéltári őrizetbe dr. Lakatos Ernő, a Pest Megyei Levéltár akkori igazgatójának kérésére az 1960-as években. Az iratanyag gyűjtés, ajándékozás és vásárlás útján bővült az utóbbi évtizedekben.
Halász István munkásőr parancsnok iratai
Pecsétnyomók és bélyegzők levéltári gyűjteménye
Part of Vác Város Levéltára
Római katolikus anyakönyvek másodpéldányainak gyűjteménye
1./
Matricula: 1851
Matricula: 1853 32-67. ssz.
Matricula: 1854 68-98. ssz.
Matricula: 1855 99-131. ssz.
Matricula: 1856 132-159. ssz.
Matricula: 1857 160-195. ssz.
Matricula: 1858 196-227. ssz.
Matricula: 228-287. ssz.
Matricula: 1861 288-319. ssz. Házassági: 53-61. Halotti: 210-237.
Matricula: 1862 320-352. ssz. Házassági: 62-68. Halotti: 238-270.
Matricula: 1863 353-382. ssz. Házassági: 69-81. Halotti: 271-296.
Matricula: 1864 383-423. ssz.
Matricula: 1865 424-453. ssz. Házassági: 85-87.
Matricula: 1866 454-476. ssz.
Matricula: 1867 477-512. ssz.
Matricula: 1868 513-540. ssz.
Matricula: 1869 541-563. ssz. (ettől az évtől magyar nyelven)
Anyakönyv: 1870 564-598. ssz.
Anyakönyv: 1871 599-629. ssz.
Anyakönyv: 1872 630-661. ssz.
Anyakönyv: 1873 662-694. ssz.
Anyakönyv: 1874 695-720. ssz.
Anyakönyv: 1875 721-752. ssz.
Anyakönyv: 1876 753-785. ssz.
Anyakönyv: 1877 786-808. ssz.
Anyakönyv: 1878 809-837. ssz.
Anyakönyv: 1879 1-31. ssz.
Anyakönyv: 1880 32-49. ssz.
Anyakönyv: 1881 51-82. ssz.
Anyakönyv: 1882 83-120. ssz.
2 Születési anyakönyvek 1859-1860
Anyakönyv: 1883 121-147. ssz.
Anyakönyv: 1884 148-170. ssz.
Anyakönyv: 1885 171-208. ssz.
Anyakönyv: 1886 1-33. ssz.
Anyakönyv: 1887 1-27. ssz.
Anyakönyv: 1888 1-34. ssz.
Anyakönyv: 1889 1-28. ssz.
Anyakönyv: 1890 1-36. ssz.
Anyakönyv: 1891 1-36. ssz.
Anyakönyv: 1892 1-25. ssz.
Anyakönyv: 1893 1-33. ssz.
Anyakönyv: 1894 1-34. ssz.
Anyakönyv: 1895 1-24. ssz.
2./ Házassági anyakönyvek
Anyakönyv: 1851 1-8. ssz.
Anyakönyv: 1853 16-20. ssz.
Anyakönyv: 1855 22-23. ssz.
Anyakönyv: 1856 24-26. ssz.
Anyakönyv: 1857 27-36. ssz.
Anyakönyv: 1858 37-40. ssz.
Anyakönyv: 1864 82-84. ssz.
Anyakönyv: 1866 88-97. ssz.
Anyakönyv: 1867 98-104. ssz.
Anyakönyv: 1868 105-120. ssz.
Anyakönyv: 1869 121-126. ssz.
Anyakönyv: 1870 127-133. ssz.
Anyakönyv: 1871 134-138. ssz.
Anyakönyv: 1872 139-146. ssz.
Anyakönyv: 1873 147-152. ssz.
Anyakönyv: 1874 153-156. ssz.
Anyakönyv: 1875 157-162. ssz.
Anyakönyv: 1876 163-169. ssz.
Anyakönyv: 1877 170-176. ssz.
Anyakönyv: 1878 177-179. ssz.
Anyakönyv: 1879 180-182. ssz.
Anyakönyv: 1880 183-184. ssz.
Anyakönyv: 1881 185-187. ssz.
Anyakönyv: 1882 188-196. ssz.
Anyakönyv: 1883 197-202. ssz.3
Anyakönyv: 1884 203-209. ssz.
Anyakönyv: 1885 210-219. ssz.
Anyakönyv: 1886 220. ssz.
Anyakönyv: 1887 1-7. ssz.
Anyakönyv: 1888 1-6. ssz.
Anyakönyv: 1889 1-4. ssz.
Anyakönyv: 1890 1-10. ssz.
Anyakönyv: 1891 1-6. ssz.
Anyakönyv: 1892 1-5. ssz.
Anyakönyv: 1893 1-4. ssz.
Anyakönyv: 1894 1-8. ssz.
Anyakönyv: 1895 1. ssz.
3./ Halotti anyakönyvek
Anyakönyv: 1851 1-15. ssz.
Anyakönyv: 1853 24-42. ssz.
Anyakönyv: 1854 43-68. ssz.
Anyakönyv: 1855 69-95. ssz.
Anyakönyv: 1856 96-113. ssz.
Anyakönyv: 1857 114-138. ssz.
Anyakönyv: 1858 139-162. ssz.
Anyakönyv: 1864 297-318. ssz.
Anyakönyv: 1865 319-349. ssz.
Anyakönyv: 1866 350-388. ssz.
Anyakönyv: 1867 389-407. ssz.
Anyakönyv: 1868 408-429. ssz.
Anyakönyv: 1869 430-458. ssz.
Anyakönyv: 1870 459-488. ssz.
Anyakönyv: 1871 489-510. ssz.
Anyakönyv: 1872 511-542. ssz.
Anyakönyv: 1873 543-566. ssz.
Anyakönyv: 1874 567-590. ssz.
Anyakönyv: 1875 591-618. ssz.
Anyakönyv: 1876 619-645. ssz.
Anyakönyv: 1877 646-675. ssz.
Anyakönyv: 1878 676-694. ssz.
Anyakönyv: 1879 695-721. ssz.
Anyakönyv: 1880 722-744. ssz.
Anyakönyv: 1881 745-766. ssz.
Anyakönyv: 1882 767-785. ssz.4
Anyakönyv: 1883 786-799. ssz.
Anyakönyv: 1884 800-831. ssz.
Anyakönyv: 1885 832-849. ssz.
Anyakönyv: 1886 1-28. ssz.
Anyakönyv: 1887 1-23. ssz.
Anyakönyv: 1888 1-18. ssz.
Anyakönyv: 1889 1-20. ssz.
Anyakönyv: 1890 1-43. ssz.
Anyakönyv: 1891 1-30. ssz.
Anyakönyv: 1892 1-24. ssz.
Anyakönyv: 1893 1-19. ssz.
Anyakönyv: 1894 1-34 ssz.
Anyakönyv: 1895 1-21. ssz.
a.) Évkönyvek kéziratai, 1984-1988
b.) Levelezés,1983-1992
c.) Vegyes iratok, 1983-1999
Gáll István Kollégium
Képviselő-testületi jegyzőkönyvek
Vegyes, iktatatlan, szórvány iratok Iktatott iratok
Villanyvilágítási Bizottság jegyzőkönyvei
Iktatókönyv
Mutatókönyv
Alsógalla község
Győr város hegyközségének iratai
Part of Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győr Város Hegyközsége
Part of Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Rendszerváltás iratainak gyűjteménye
Part of Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Sagittarius Mérnöki, Vállalkozási és Szolgáltató Kft.
Part of Vác Város Levéltára
A gyűjteményes fondot Vác Város Levéltára hozta létre a Duna menti országokra, Magyarországra, Pest megyére, Vác városára és Pest megyei településekre vonatkozó térképekből. Az iratanyag vegyes keletkezésű. Egy részüket különböző szervektől gyűjtöttük, más részüket a levéltári fondokból emeltük ki. Többségében vannak benne a Vác városával kapcsolatos, ezen belül is
a Vác által megrendelt, a várost valamely műszaki szempontból ábrázoló térképek.
Székesfehérvár város Tanácsának iratai
Székesfehérvár 1688. május l9-én szabadult fel a török megszállás alól, de a város 15 évig nem nyerte vissza szabad királyi városi rangját, hanem az udvari kamarától függő kamarai adminisztráció igazgatása alá került. Első bírája nem választott, hanem kinevezett tisztviselő volt. 1692-től kétévenként történt a magisztrátus megújítása – ugyanazt a személyt nemegyszer, néhány éven belül újra bíróvá választották – arra azonban, hogy ugyanaz a bíró 6-8 évig egyfolytában helyén maradjon, csak 1754 után tudunk példákat. A szenátorok száma 1692-től általában 12, hat a magyarok, hat a németek részéről.
A töröktől visszafoglalt városba 1689–90-ben indult meg a németek nagyobb arányú beköltözése.
Az osztrák tartományokból, valamint különböző német területekről – Bajor, Hessen-Nassau, Lotharingia, Szilézia – érkeztek betelepülők. A betelepítés/betelepülés elsősorban a 17. sz. végétől az 1820-as évekig volt nagyobb mértékű, a 18. század második felében már kevésbé jelentős.
Székesfehérváron a német polgárság asszimilációja a 18. század vége óta folyamatosan zajlott. Fényes Elek 1830-ban még kétezer főre becsülte a fehérvári német lakosság lélekszámát. Ez a város összlakosságának kb. 10%-a volt akkor. Az asszimilációs folyamat a 19. sz. közepére befejeződött. Ezt gyorsította, hogy a betelepülő németek római katolikusok voltak. Az 1703. évi privilégium-levéllel kapta vissza Székesfehérvár régi kiváltságait, ettől kezdve az egész polgárság részt vett a bíró és a tanács megválasztásában, majd ezt a szerepet 1726 után a választott község vette át. A városi kormányzatnak, mint önkormányzati szervnek szabályalkotási, igazgatási és jogszolgáltatási jogköre volt a város területén. Ezt elsősorban testületi szervei útján gyakorolta.
Legfontosabb, mindhárom feladatkört ellátó testülete a belső tanács, a magisztrátus volt, élén a bíróval. A külső tanács – élén a szószólóval – szintén 12 tanácsosból állt, a belső tanács tanácsadó szerveként működött, és elsősorban a városi kormányzat szabályalkotó tevékenységében vett részt, de szerepe volt az adó kivetésében és behajtásában, a kamarási számadások felülvizsgálatában, egyes gazdasági ágak felügyeletében és a tanácsi utasítások végrehajtásában. A tanács sokrétű
igazgatási és jogszolgáltatási feladatkörének ellátását a már említett testületi szervek alárendeltségében működő egyedi szervek segítették, azaz a város tisztviselői és alkalmazottai, és az 1720 után egyre gyakrabban jelentkező városi bizottságok. 1787-ben lép hivatalába a város első polgármestere.
A városi tanács igazgatási és bíráskodási hatásköre a város minden polgárára és lakójára kiterjedt, kivéve a nemeseket, akik városi házaik után csak a királyi adót tartoztak fizetni, – a városi adó és közmunka nem terhelte őket – és bíráskodás szempontjából a megyei törvényszék joghatósága alá tartoztak. A tanács határozatai ellen a város lakosai közvetlenül a királyhoz, ill. az országos főhatóságokhoz fellebbezhettek, így örökösödési és jelentősebb adóssági pereikben a személynöki székhez. Házassági és büntetőügyekben fellebbezést csak az 1791. évi XLIII. tc. enged meg nekik, de már a királyi táblához. A városi privilégiumlevelek a szkv.-sok számára biztosítják az igazgatási jogkör mellett az önálló bíráskodás jogát is. A töröktől felszabadult Székesfehérvár
tanácsülési jegyzőkönyvei két évtizeden keresztül sokkal több perrel és bűnüggyel foglalkoztak, mint a közigazgatás körébe eső intézkedéssel. A városi törvényszék ülésein ugyanaz a városbíró elnökölt, és ugyanazok a szenátorok bíráskodtak, akik a tanácsülések testületét alkották. A 17. századi jegyzőkönyvekben a törvényszék elnevezés még nem szerepel, bűnügyekben is a
tanácsülés ítélkezik. A közigazgatási és igazságszolgáltatási iratanyagot acta politica et iuridica néven együtt kezelték 1787-ig. (A pertesteket külön sorozatokba rendezetten találjuk a törvényszék iratainál.)
A szabad királyi városok II. József halála után nem nyerték vissza széles körű önkormányzatukat, egyre inkább a Helytartótanács és a Magyar Kamara irányítása alá kerültek. A kormányszékek utasításainak végrehajtásáról, a városi önkormányzat pontosabb ellenőrzéséről a királyi biztosokon keresztül gondoskodott az udvar. Így jogkörük – 18. századi elődeikhez viszonyítva – a 19. sz. első
évtizedeiben egyre sokoldalúbbá vált, és a városok életének minden területén egyre inkább beleszóltak az ügyekbe.
Az anyag tartalmazza a királyi biztosi ülések jegyzőkönyveit (1840–1845), a Helytartótanács leiratait, a királyi biztos és a városi tanács levelezését, a városi tisztviselőknek a királyi biztoshoz írt leveleit. A királyi biztosi ülések jegyzőkönyveiben számos, a város polgáraira vonatkozó adat található, így a városnak hitelt nyújtók névsora is. Különösen érdekes források a város
polgárainak a királyi biztoshoz írt folyamodványai. Az iratanyag latin, német és magyar nyelvű.
Vác Város Önkormányzatának iratai
Part of Vác Város Levéltára
Vác Város Önkormányzata
Vác városi céhiratok levéltári gyűjteménye
Part of Vác Város Levéltára
Váci céhek
Dr. Kristóf Béla polgármester iratai
Part of Vác Város Levéltára
Kristóf Béla, dr.