Győr város törvényszékén bűnfenyítő ügyekben vezetett jegyzőkönyvek és bűnfenyítő ügyekben keletkezett iratok tartoznak 1720-1850-ig. A jegyzőkönyvhöz mutató nincsen. Az iratok 1-297-ig terjedő sorszámozással vannak ellátva és egy doboz található 1825-1841 évjelzéssel ellátva. Ez utóbbi forrás együttes iratai nincsenek bevezetve a névmutatóba. A többi doboz irataihoz névmutató készült, amely az ügyben érdekelt felek neveit, az irat keletkezési évét és számát mutatja. A mutatóba fel nem vett fenyítő ügyek, és a „Missiles in criminalibus" feliratú iratdoboz iratai részben időrendben találhatók, részben rendezetlenek. Ezekhez mutató nincs.
Folyamodások, megkeresések, kérvények a városhoz közigazgatási ügyekben. Az iratanyag az iktató (tanácsi jegyzőkönyv) folyószámának sorrendjében találhatók
A M. Kir. Helytartótanács Győr városához intézett leiratai közigazgatási ügyekben a sorozatba sorolták be 1850-tõl 1853-ig a fehérvári polgári kerület főispánjának, majd Győr megyefőnökének a városhoz intézett átiratait tartalmazza. Iratok: 1714- 1848, illetve 1853-ig, névmutatók: 1714-1853 terjednek.
A város hatóságához más hivataloktól különböző ügyekben érkezett megkereső levelek. Iratok: 1743-1847. Névmutató: 1758. A Litterae Missiles több (egymással időben párhuzamos) sorozatból áll. Ezek közül az első levéltár rendezéskor keletkezett mesterséges gyűjteményt kell kiemelni, melyhez névmutató is készítettek 1758-ban.
Magánosok végrendeleteiből alkotott gyűjtemény: Az iratok időrendben 1-től 1600-ig terjedő sorszámmal vannak ellátva. Az anyaghoz betűrendes névmutató készült, amely az irat keletkezési évére, számára és régi elhelyezésére utal. Az 1850. utáni anyagot már nem sorszámozták a forrásokhoz, hanem betűrendbe szedték.
A vásári bíró, majd később a rendőrkapitány által megállapított piaci árakról vezetett jegyzékek: 1743-1847-ig terjedően. Egyes árjegyzék táblázatok időrendben találhatók.
A város által kötött szerződésekre és kezdeményezett perekre, továbbá határjárásokra, kiváltságokra, kegyúri jogokra stb., vonatkozó iratok. Az iratok az időrendi sorrendnek megfelelően 1-tõl 4991-ig terjedő sorszám szerint rendezettek. A név- és tárgymutató az irat keletkezési évére és számára utal. Ténylegesen az állag és mutatója tartalmazza az 1849-1854 közötti időszakot.
A város tanácsához érkezett megkereséseknek, leiratoknak, leveleknek megválaszolt fogalmazásai különböző tárgyakban. Az iratok évenkénti újrakezdődő sorszámozás szerint rendezettek. Az 1743-tól 1752-ig keletkezett iratok egy csomóban vannak csoportosítva folyamatos sorszámozással. A név- és tárgymutatók évenként betűrendben készültek, amelyek tartalmazzák az érintett nevét, az irat keltét és számát.
A kötetekben a bejegyzések általában időrendben találhatók meg. Az egyes személyekre vonatkozó bejegyzések többnyire a következő adatokat tartalmazzák: sorszám, név, az úti levél kiadásának kelte, hová kíván utazni és kinek a jótállására adták ki az útlevelet.
Fellebezett vagy hosszú ideig elhúzódó perek füzetekbe másolt másodpéldányai, amelyek a perre vonatkozó összes adatokat együtt tartalmazzák. Egy-egy füzet legtöbbször egy per anyagát tartalmazza.
Kötelezvények, adóslevelek betáblázási jegyzőkönyvei. A bejegyzések évenként újrakezdődő sorszámozással vannak ellátva. A kötetek elején vagy a végén névmutató van, mely az érdekelt személyek neveit tartalmazza betűrendben és a kötet oldal- és ügyszámára utal.
Napóleon által 1809-ben a demarkációs vonalon belül esett határ hadisarcának felosztásáról és elszámolásáról vezetett jegyzõkönyvek. A kifosztott városiak és vidékiek panaszlevelei a francia katonák zsarolásai miatt és egyéb, a francia itt tartózkodására vonatkozó iratok.. Az Acta Gallicana sorozat iratcsomói vegyes tartalmúak, mégis általában az 1. 2. számú csomó a francia hadvezérek által a városi bizottsághoz írt levelek, a 4. és 7-12. csomókban a hadisarc iratai, az 5., 6. csomókban pedig a polgárok panaszlevelei találhatók. Ezeket követik az un. elszámolási kötetek.
Győri polgárok névsorát tartalmazó kimutatások és az úgynevezett új polgárok bejegyzései. A név mellett jelezve van a lefizetett illeték mennyisége is. Az első kötethez külön névmutató található, a második kötethez a névmutató hozzá van kötve.