Tárnoki székek üléseiről vezetett jegyzőkönyvek találhatók ebben az állagban. Jegyzőkönyvek: 1744-1835-ig terjednek. Az 1801-dik évtől mutatóval egybekötve. A jegyzőkönyvek 1744-ben kezdődnek, ez a könyv azonban tartalmazza az 1551-től az 1618-dik évig tartó jegyzőkönyvek tartalmi kivonatát is. Mutatók csak az 1801-dik évtől állnak a kutató segítségére. Ezek részben betűrendben tartalmazzák az érdekelt felek neveit, részben lajstromok, vagyis az ügyek sorrendjében tartalmazzák a fenti adatokat.
Birtok változásokról vezetett jegyzőkönyvek (adás-vétel, csere). Kizárólag a Győr városi házakról, telkekről és földekről rendelkező nyilvántartások. A köteteken belül az ügyek sorszámozva találhatók. A névmutató a kötet lapszámára, esetleg az ügyszámra utal. 1839-tõl a jegyzőkönyveket nyomtatvány íveken vezetik, melyek rovatai tartalmazzák a birtokátírási díjakat is. Az 1829-es és az 1830-as évekből származó két füzet is ilyen nyomtatott íveken szerepel. Ezeknek a szövege azonban megtalálható a 11-dik kötetben is. 1830-tól 1844-ig van egy kötet névmutató-sorozat is. Ennek adatai azonban csak a 14-dik kötethez 1839-1844, és az 1829 valamint az 1830-dik évi füzetekhez használhatók. Valószínű, hogy 1829-ben megkezdték a nyomtatott íveken való jegyzőkönyvvezetést, ehhez készült a mutatókönyv, később azonban az 1831-tõl 1838-ig terjedő éveket két kötetbe átírták, ezért az eredeti oldal és ügyszámozás megváltozott, s így ehhez a két kötethez ez a mutató nem használható. Ezekhez a kötetekhez tehát új mutatókat kötöttek hozzá. Az 1839-tõl 1844-dik évig terjedő kötetekhez a "Sorozat"-on kívül nincs más mutató.
Királyi végzések, döntések másolatai a várost vagy a város lakóit érintő ügyekben. Jegyzőkönyvek névmutatóval ellátottak: 1744-1845. A bejegyzések az egyes kötetekben sorszámmal ellátottak, az időrend azonban még az egyes köteteken belül sem következetes. Ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy az iratokat akkor adták le másolásra, amikor azokra már nem volt szükség.
Győr város törvényszéke üléseiről vezetett jegyzőkönyvek és a hozzájuk tartozó iratok és segédkönyvek tartoznak ebbe az iratsorozatba. Az anyag főképpen polgári pereket tartalmaz, bár kezdetben a bűnügyekről nem vezettek külön jegyzőkönyveket. Jegyzőkönyvek: 1760-1850-ig terjednek. Iktató: 1836 és 1857. Névmutató a jegyzőkönyvekhez: 1795-1812 és 1833-1842. 1843-1850-ig egybekötve a jegyzőkönyvekkel. Iratok: (polgári perek) 1600-1849. Névmutató az iratokhoz (Processus civiles): 1600-1849. Iratok: (Proccesus in Prothocollis reperibilis) XVII. sz. egy doboz. A győri püspöki, abdai és magyaróvári vámok ügyében vitt perek irományai: 1823-1825-ig egy dobozban találhatók. A győri püspökségtől 1846-ban megváltott vámok iratai, hozzákötve: acta ad excessus teloniales pertinentia: 1782-1825-ig egy doboz. A jegyzőkönyvekben az egyes ügyek évenként újrakezdődő sorszámozással jelölve. A névmutatók a jegyzőkönyv lapszámára és a bejegyzések számára utalnak. 1794-ig és 1813-tól 1832-ig nincsenek mutatók. Az iratokat időrendbe szedték és folytatólagos sorszámozással látták el. Az iratok jelenleg 1-4964-ig futó sorszámmal vannak ellátva. Névmutatójuk csak az irat számára utal. A jegyzőkönyv és az ügyirat közötti összefüggés sehol nincs feltüntetve. A Processus in Proth. rep. sorozat iratai 1-43-ig sorszámozva.
Győr város törvényszékén bűnfenyítő ügyekben vezetett jegyzőkönyvek és bűnfenyítő ügyekben keletkezett iratok tartoznak 1720-1850-ig. A jegyzőkönyvhöz mutató nincsen. Az iratok 1-297-ig terjedő sorszámozással vannak ellátva és egy doboz található 1825-1841 évjelzéssel ellátva. Ez utóbbi forrás együttes iratai nincsenek bevezetve a névmutatóba. A többi doboz irataihoz névmutató készült, amely az ügyben érdekelt felek neveit, az irat keletkezési évét és számát mutatja. A mutatóba fel nem vett fenyítő ügyek, és a „Missiles in criminalibus" feliratú iratdoboz iratai részben időrendben találhatók, részben rendezetlenek. Ezekhez mutató nincs.
Folyamodások, megkeresések, kérvények a városhoz közigazgatási ügyekben. Az iratanyag az iktató (tanácsi jegyzőkönyv) folyószámának sorrendjében találhatók
A közgyám a város választott tisztviselőjeként ellenőrizte a magángyámok tevékenységét, számadásait. A közgyám kezelte a kisebb árvavagyonokat, emellett az árvák nyilvántartását és az árvapénztári kimutatásokat vezette, valamint a közgyámi számadásokat elkészítette.
