A gyűjteményes fond döntő többségét Tragor Ignác, Vác helytörténetírója, a Váci Múzeum Egyesület titkára, majd elnöke gyűjtötte össze. Az egyrészt irattári eredetű iratanyagot a Tragor Ignác (korábban Vak Bottyán) Múzeum őrizte, s innét került vissza levéltári őrizetbe dr. Lakatos Ernő, a Pest Megyei Levéltár akkori igazgatójának kérésére az 1960-as években. Az iratanyag gyűjtés, ajándékozás és vásárlás útján bővült az utóbbi évtizedekben.

1. irat Tolak Petrovics József szabadulólevele 1848,
2. irat A Váci Magyar Tímár Céh, a Váci Szíjgyártó Céh és a Váci Tabakos Céh temetkezési egyezsége, 1870.
   (A Váci Magyar Tímár Céh viaszpecsétjével.)

1. irat Céhszabályzat 1754
2. kötet Céh-taggá fogadások jegyzőkönyve, 1728–1899
3. kötet Tanonclajstrom 1731–1838
4. kötet Tanonclajstrom folytatása 1838–1881
5. füzet Felszabadított tanoncok jegyzéke, 1791–1848
6. kötet Számadási könyv 1782–1849
7. irat Steiser János (Johann) mesterlevele 1861.
8. irat Borovatz Pál (Pavel)szabadulólevele, 1815 (Csak iratpótló!)
9. irat Straub József szabadulólevele, 1828
10. irat Lidermayer József szabadulólevele, 1858
11. irat Sikrist Adam szabadulólevele, 1872
12. irat Liptay József községi bizonyítványa, 1761
13. irat Burján Samu püspöki uradalmi jószágkormányzó válasza Drexler Márton királyi céhbiztos levelére, 1782
14. csomó Határozatok, kérvények 1805–1843
15. csomó Számlák 1809, 1862

1. kötet Tanonclajstrom 1858–1868
2. kötet Felszabadult tanoncok jegyzéke, 1843–1873
3. kötet Számadási könyv 1804–1878
4. kötet Adóskönyv 1804–1873
5. irat Roshinski János szabadulólevele 1860
6. irat Paradeisser Mihály eltiltása új ruhák készítésétől 1755
7. csomó Keresztlevelek 1738–1828, A-Z

1. kötet Céhjegyzőkönyv 1777–1852
2. kötet Mesterek nyilvántartása 1772–1869
3. kötet Halász János vándorkönyve 1860.

1. kötet Céhjegyzőkönyv 1855–1888 (1873. március 2-tól Váci Mészáros Ipartársulat)
2. kötet Tanonclajstrom 1763–1855
3. kötet Pénztárkönyv 1783–1854
4. kötet Számadási könyv 1856–1884
5. csomó Vegyes céhiratok 1855–1873
6. kötet Pauer Lajos vándorkönyve 1844
7. irat Ámon József szabadulólevele 1833
8. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1844–1878, A–Z
9. csomó Keresztlevelek 1855–1867, A–T
10. csomó Iskolai bizonyítványok 1857–1870, A–Z
11. csomó Iparengedélyek 1857–1867, D–S
12. csomó Céhgyűléseken befizetett pénzek nyilvántartása 1844, 1873
13. csomó Számadás fogalmazványa 1859–1864
14. csomó Nyugták 1846–1881,
15. csomó Az ipartársulat megszűnésére vonatkozó iratok
    1889–1899 Befizetett összegek
    visszaigénylése
16. irat A városi kórház javára adakozók névsora
    1869 Nyomtatvány,
    töredék

1. kötet A céh „szabadalmas levelének” másolata (céhszabályzat) 1844, (I. Ferdinánd)
2. irat Durai János szabadulólevele 1861,
3. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1857–1871, G–S
4. csomó Keresztlevelek 1858–1878, B–V
5. csomó Iskolai és hitoktatási bizonyítványok 1853–1871, A–V
6. csomó Levelezés, kérvények, határozatok 1785–1867,
7. irat Szerződés az irgalmas rendi kórházzal 1857
8. csomó Fizetési felszólítások 1858
9. csomó Nyugták 1809–1874.

A Minisztertanács 1948-ban határozta el a koalíciós pártok egyetértésével, hogy az országgyűlés elé terjesztik az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot, Ortutay Gyula miniszter javaslatára. Az országgyűlés 1948. június 16-án elfogadta a XXXIII. törvényt, amely elrendelte az egyházi iskolák államosítását, és kialakított egy egységes közoktatási koncepciót a 8 osztályos általános iskolára épülő 4 osztályos középiskoláról. Ekkor került sor június 10-én a Kegyesrendi Gimnázium államosítására.
A tanévben az intézménynek 330 beiratkozott diákja volt.
1949 augusztusában Szerdahelyi János megbízott igazgatót azonnali hatállyal felmentették és áthelyezték. A gimnázium vezetésével Hadnagy Tibort bízták meg, aki 1945-től a Kommunista Párt helyi vezetője, hosszú időn keresztül a Nemzeti Bizottság tagja is volt. Az igazgatóhelyettes Kerekes Sándor lett.
1952-ben a régi, eredeti épületet felsőbb utasításra át kellett adni a technikum szervezéséhez. A gimnázium tovább működhetett – de épület nélkül. A tér szemközti oldalán ekkor szüntették meg a szemináriumot, a papképzést. Az épületet állami igazgatás alá vonták, felmerült, hogy a kórház továbbfejlesztésére használják. A tanácselnök segítségével végül a másik ötlet mellett döntöttek. Ide költöztették az épület nélkül maradt gimnáziumot.
A tanév végén az épületben átalakítások kezdődtek. Ezzel lehetővé tették a tanévkezdést.
1964/65-ben kereskedelmi szakközépiskolai osztály nyílt a gimnázium épületében: élelmiszer és ruházati elárusító tagozattal. Később a külön épületbe költöző kereskedelmi szakközépiskola és kollégium a gimnázium gazdálkodási körébe tartozott. Az iskola épülete egyre zsúfoltabbá vált. A tanulók létszáma meghaladta a 900 főt. A város hatalmas vonzáskörzetéhez tartozott az akkori váci és szobi járás, sőt a gödöllői és a rétsági járás jelentős része is. Az egyetlen gimnázium nem tudta már befogadni az egyre több jelentkezőt. Kiszel János és Arany István, a Városi Tanács vezetői felvetették egy második gimnázium építésének gondolatát. A Városi Tanács 15/1962. TÜ. sz. határozatában vállalta a terület előkészítését.
A Pest Megyei Tanács támogatásával 1963-ban elkezdődött az építkezés a Géza király téren. Az 1966-67-es tanév közepén átvett épületbe 8 osztály költözött.

1967. július 1-jével kezdte meg önálló működését a Géza Király Téri Gimnázium és Szakközépiskola (jogutódja a mai Selye János Egészségügyi Szakközépiskola).
      Az iskola 1989-ben ünnepelte alapításának 275. évfordulóját. Vác Város Tanácsa a gimnázium tantestületének és diákjainak kérése alapján a 72/1989-es határozatában a Sztáron Sándor Gimnázium elnevezést megszüntette. A város gimnáziuma felvette a Váci Madách Imre Gimnázium nevet.