A török fennhatóság alól Vác 1686-ban szabadult fel végleg, ekkorra épületállománya teljesen romokban hevert, állandó lakossága nem volt, földjei parlagon. Az újjáépítő munkát azonnal megkezdték, de hadi események (Rákóczi szabadságharc), valamint természeti katasztrófák évtizedekig hátráltatták azt. Az 1731-es tűzvészt követően - melyben az akkor 229 belvárosi házból 198 leégett - kezdődtek meg a nagy püspöki építkezések. A XVIII. század második felére, az 1770-es évekre alakult ki a zömmel középkori alapokra épített barokk város.
A város újranépesülése részben a püspökök szervezett telepítő munkájának, részben spontán beköltözéseknek köszönhető. Az újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul kitűző püspök-földesurak különböző kedvezményekkel - ingyenes házhely, építőanyag, adókedvezmények - igyekeztek idecsalogatni a kizárólag katolikus telepeseket. A betelepülők zöme - a visszatelepülő magyarok mellett - német nyelvterületről érkezett, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek. Ez a heterogén eredetű lakosság a XVIII. század végére vált öntudatos váci polgárrá. Fejlődésnek indult a mezőgazdaság - különösen a szőlőtermesztés - és a kézművesipar is.
A korra jellemző vallási békétlenség a városszerkezet alakulására is hatással volt. A török idők alatt protestáns hitre áttért lakosságot igyekeztek visszatéríteni a katolikus vallásra. A püspöki székvárosban 1712-ben Kollonich püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását. A reformátusok ezért a várostól északra fekvő területre költöztek, ahol Kisvác néven jobbágyfalut alapítottak, ami külön élt és működött 1769-ig.
Sajátos újabb kettősség a korabeli város felosztása a Püspökség és a Káptalan birtokjoga szerint. Megegyezés alapján a Káptalan - mint önálló testület - Vác földesúri jövedelmeinek 1/8 részét kapta volna, de perre került sor, mivel a püspöki uradalom nem fizette ezeket a jövedelmeket. A per a város tényleges felosztásával fejeződött be, a Káptalan az elmaradt összeg fejében megkapta a város és határa 1/8-ad részét. Ettől kezdve Káptalan-Vác külön közigazgatási egységet alkotott, külön tanáccsal, pecséttel, önálló céhszervezetekkel. Vác ikerváros lett, s a két mezőváros - Káptalan-Vác és Püspök-Vác - csak a közös ügyeket tárgyalva alkotott közös bizottságot.

1. doboz
   Mérleg, III–IV. n. év és éves 1952
   Mérleg, II. n. év 1953
   Termelési jelentések (havi) 1953

A közgyám a város választott tisztviselőjeként ellenőrizte a magángyámok tevékenységét, számadásait. A közgyám kezelte a kisebb árvavagyonokat, emellett az árvák nyilvántartását és az árvapénztári kimutatásokat vezette, valamint a közgyámi számadásokat elkészítette.

Püspökvác és Káptalanvác 1742. évi megosztása előtti iratanyaga nem választották le, hanem
Püspökvác mv. fondjába rendezték.

A gyűjteményes fondot Vác Város Levéltára hozta létre a Duna menti országokra, Magyarországra, Pest megyére, Vác városára és Pest megyei településekre vonatkozó térképekből. Az iratanyag vegyes keletkezésű. Egy részüket különböző szervektől gyűjtöttük, más részüket a levéltári fondokból emeltük ki. Többségében vannak benne a Vác városával kapcsolatos, ezen belül is
a Vác által megrendelt, a várost valamely műszaki szempontból ábrázoló térképek.

1. doboz
   Mérlegbeszámoló, III–IV. negyedév és éves 1952
   Mérlegbeszámoló, I–IV. negyedév és éves 1953
   Mérlegbeszámoló, IV. negyedév és éves 1954
   Mérlegbeszámoló, I–IV. negyedév és éves 1955 + szöveges jelentés
   Mérlegbeszámoló, I–IV. negyedév és éves 1956
   Mérlegbeszámoló, I–II., IV. negyedév és éves 1957 + szöveges jelentés
   Mérlegbeszámoló, I–IV. negyedév és éves 1958
   Mérlegbeszámoló, I–IV. negyedév és éves 1959
   Mérlegbeszámoló, IV. negyedév és éves 1961
   Termelési jelentések 1953, 1955
   Termelési és létszámjelentés 1955
   Termelési normajelentés 1955
   Munkaügyi jelentés 1955
   Műszaki Gazdasági Mutatószámok jelentése 1955
   Minőségi jelentés 1954
   Levelezés 1955

1. doboz
   Mérleg, IV. n év és éves 1953
   Mérleg, III–IV. n. év és éves 1954
   Mérleg, I–IV. n év és éves 1955
   Mérleg, I–IV. n év és éves 1956
   Mérleg, I–IV. n év és éves 1957
   Mérleg, I–IV. n év és éves 1958
2. doboz
   Mérleg, I–IV. n év és éves 1959
   Számszerű mérleg, I–III. n évi 1959
3. doboz
   Mérleg, I–IV. n év és éves 1960
   Mérleg, I–IV. n év és éves 1961
4. doboz
   Mérleg, II–IV. n év és éves 1962
   Havi termelési jelentések 1953

A Kodak Ltd. közép- és kelet-európai piacát ellátó váci fotópapír-üzemet 1913-ban kezdték el építeni, azonban az építkezés az I. világháború miatt éveken át szünetelt. A gyárat végül 1922. március 19-én adták át. Első vezetői William Levis Henderson gazdasági igazgató, Ranzenberger János műszaki igazgató és Fred Lutty fotópapír-gyártási igazgató voltak. 1939-ben az angol vezetőség eltávozott, a gyár irányítását dr. Polster Alfréd műszaki igazgató és dr. Polják János kereskedelmi igazgató vette át.
A gyár berendezését 1944 novemberében a németek elszállították. Az üzem területét 1944. december 5-én bombatámadás érte. A Kodak Ltd. 1946-ban megkezdte a gyár felszámolását: az üzemet – a megkerült és visszaszállított berendezésekkel együtt – 1947. július 23-án eladta a Magyar Általános Hitelbanknak. A bank megalapította a Forte Fotokémiai Ipar Rt-t, amely folytatta a termelést a gyárban.