1. kötet A céh „szabadalmas levelének” másolata (céhszabályzat) 1844, (I. Ferdinánd)
2. irat Durai János szabadulólevele 1861,
3. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1857–1871, G–S
4. csomó Keresztlevelek 1858–1878, B–V
5. csomó Iskolai és hitoktatási bizonyítványok 1853–1871, A–V
6. csomó Levelezés, kérvények, határozatok 1785–1867,
7. irat Szerződés az irgalmas rendi kórházzal 1857
8. csomó Fizetési felszólítások 1858
9. csomó Nyugták 1809–1874.

1. kötet Céhjegyzőkönyv 1855–1888 (1873. március 2-tól Váci Mészáros Ipartársulat)
2. kötet Tanonclajstrom 1763–1855
3. kötet Pénztárkönyv 1783–1854
4. kötet Számadási könyv 1856–1884
5. csomó Vegyes céhiratok 1855–1873
6. kötet Pauer Lajos vándorkönyve 1844
7. irat Ámon József szabadulólevele 1833
8. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1844–1878, A–Z
9. csomó Keresztlevelek 1855–1867, A–T
10. csomó Iskolai bizonyítványok 1857–1870, A–Z
11. csomó Iparengedélyek 1857–1867, D–S
12. csomó Céhgyűléseken befizetett pénzek nyilvántartása 1844, 1873
13. csomó Számadás fogalmazványa 1859–1864
14. csomó Nyugták 1846–1881,
15. csomó Az ipartársulat megszűnésére vonatkozó iratok
    1889–1899 Befizetett összegek
    visszaigénylése
16. irat A városi kórház javára adakozók névsora
    1869 Nyomtatvány,
    töredék

1. kötet Tanonclajstrom 1858–1868
2. kötet Felszabadult tanoncok jegyzéke, 1843–1873
3. kötet Számadási könyv 1804–1878
4. kötet Adóskönyv 1804–1873
5. irat Roshinski János szabadulólevele 1860
6. irat Paradeisser Mihály eltiltása új ruhák készítésétől 1755
7. csomó Keresztlevelek 1738–1828, A-Z

1. irat Tolak Petrovics József szabadulólevele 1848,
2. irat A Váci Magyar Tímár Céh, a Váci Szíjgyártó Céh és a Váci Tabakos Céh temetkezési egyezsége, 1870.
   (A Váci Magyar Tímár Céh viaszpecsétjével.)

1. kötet
   Céhszabályzat másolata, kiegészítő és módosító cikkelyekkel, 1825–1827 Kiadta: gr. Nádasdy Ferenc váci püspök
2. csomó
   Számadások 1819–1831, é. n.

Alapszabályzat é. n., másolat
Felsőbb hatóságok leirataik 1874–1893
Beadványok 1885–1892
Munkakönyv 1883–1885

Alapszabály 1901, 1957
Szerződés a Gödöllői Állami Erdőgazdasággal 1958
Birtoklap 1963
Ingóvagyon leltár 1964

Taggyűlési jegyzőkönyvek 1957 - 1970
Vezetőségi ülési jegyzőkönyvek 1953 - 1956, 1959 - 1970
Munkatervek 1959 - 1965, 1968
Szakmai névsor 1959
Látogatási könyvek 1950–1961, 1966–1969.

Forgó (eredeti nevén Vogel) Mihály (1910–1985) nagymarosi sváb családból származó vízvezetékszerelő és bádogmester és felesége, Oravecz Etelka (1900–1981) 1923-ban Nagymaroson házasodott össze, és tíz gyermekük született, köztük Forgó László (1928), aki a családi iratokat a levéltárnak ajándékozta.
Forgó Mihály Cserni István bádogosmesternél tanulta ki a szakmát, és tett 1918-ban segédvizsgát.
1918-ban besorozták, de a frontra már nem vitték ki. Hazatérte után egykori mestere özvegyénél, majd 1923-tól önállóan gyakorolta a mesterséget. Műhelye Vácott a Petróczy u. 3., önállósodása után a Dr. Csányi L. krt. és Kossuth u. sarkán levő épületben volt. Szakmai és politikai szervezetek munkájában is részt vett. 1944. július 2. és1948. május 23. között a Vác és Vidéke Ipartestület elnöke, egyúttal a Quell Rudolf Otthon alapítvány kezelője. 1945-től a Váci Nemzeti Bizottság FKGP által delegált tagja,
1948-ban az SZDP tagja. Ez utóbbiból fia miatt zárták ki, aki részt vett egy diákösszesküvésben. Felesége számtalan kitüntetést kapott a tíz gyermek felnevelése miatt.
Forgó László 1948-ban mint egy diákösszesküvés résztvevőjét (Sáry Gáborral, Karácsonyi Kis Gáborral együtt) egy év börtönbüntetésre ítélt a Fővárosi Népbíróság dr. Jankó Péter által vezetett tanácsa.
1956-ban az Észak-Pest Megyei Tatarozó és Építő Vállalat munkástanácsának tagja. 1990-ben a KDNP váci szervezetének alapító tagja volt. 2003-ban kitüntették a Szabad Magyarországért Érdemkereszttel.