Győr város törvényszéke üléseiről vezetett jegyzőkönyvek és a hozzájuk tartozó iratok és segédkönyvek tartoznak ebbe az iratsorozatba. Az anyag főképpen polgári pereket tartalmaz, bár kezdetben a bűnügyekről nem vezettek külön jegyzőkönyveket. Jegyzőkönyvek: 1760-1850-ig terjednek. Iktató: 1836 és 1857. Névmutató a jegyzőkönyvekhez: 1795-1812 és 1833-1842. 1843-1850-ig egybekötve a jegyzőkönyvekkel. Iratok: (polgári perek) 1600-1849. Névmutató az iratokhoz (Processus civiles): 1600-1849. Iratok: (Proccesus in Prothocollis reperibilis) XVII. sz. egy doboz. A győri püspöki, abdai és magyaróvári vámok ügyében vitt perek irományai: 1823-1825-ig egy dobozban találhatók. A győri püspökségtől 1846-ban megváltott vámok iratai, hozzákötve:
acta ad excessus teloniales pertinentia: 1782-1825-ig egy doboz. A jegyzőkönyvekben az egyes ügyek évenként újrakezdődő sorszámozással jelölve. A névmutatók a jegyzőkönyv lapszámára és a bejegyzések számára utalnak. 1794-ig és 1813-tól 1832-ig nincsenek mutatók. Az iratokat időrendbe szedték és folytatólagos sorszámozással látták el. Az iratok jelenleg 1-4964-ig futó sorszámmal vannak ellátva. Névmutatójuk csak az irat számára utal. A jegyzőkönyv és az ügyirat közötti összefüggés sehol nincs feltüntetve. A Processus in Proth. rep. sorozat iratai 1-43-ig sorszámozva.

Győr város törvényszékén bűnfenyítő ügyekben vezetett jegyzőkönyvek és bűnfenyítő ügyekben keletkezett iratok tartoznak 1720-1850-ig.
A jegyzőkönyvhöz mutató nincsen. Az iratok 1-297-ig terjedő sorszámozással vannak ellátva és egy doboz található 1825-1841 évjelzéssel ellátva. Ez utóbbi forrás együttes iratai nincsenek bevezetve a névmutatóba. A többi doboz irataihoz névmutató készült, amely az ügyben érdekelt felek neveit, az irat keletkezési évét és számát mutatja. A mutatóba fel nem vett fenyítő ügyek, és a „Missiles in criminalibus" feliratú iratdoboz iratai részben időrendben találhatók, részben rendezetlenek. Ezekhez mutató nincs.

Törvénykezési ügyekben Győr városához érkezett királyi parancsok: 1603-1835-ig. Az iratok 1-1641-ig tartó sorszám
szerint rendezve. Az érdekeltek neveit tartalmazó névmutató az irat keletkezési évére és számára utal.

1. kötet Általános céhszabályzat 1815
2. kötet Általános céhszabályzatból kivonat 1834, 10–20. cikkely
3. kötet Céhtaggá fogadások jegyzőkönyve 1743–1871
4. kötet Mesterek felvételének jegyzőkönyve 1785–1868
5. kötet Tanonclajstrom 1833–1870
6. kötet Bejárások nyilvántartása 1780–1852
7. kötet Pénztárkönyv 1826–1870
8. kötet Számadási könyv 1831–1865
9. irat Zoller Mihály szabadulólevele 1838
10. irat Pichler Frigyes (Fridrich) szabadulólevele, 1846
    11.. csomó Egyes személyekkel kapcsolatos iratok 1864–1872, B–V
11. csomó Vasárnapi iskolai bizonyítványok, 1859–1872 B–S
12. irat Galgóczi Pál asztalossegéd temetésével kapcsolatos rendelkezés 1861
13. irat A magyar kormány rendelete a remekeléssel kapcsolatban 1851
14. csomó Számadások 1857–1872,
15. csomó Pénzügyi iratok 1847–1872, Pénzek ki- és befizetése
16. csomó Nyugták 1823–1869.

A város útburkolatának igénybevétele alapján a fuvarok, állatok után ún. kövezetvám-illetéket szedett.

Fellebezett vagy hosszú ideig elhúzódó perek füzetekbe másolt másodpéldányai, amelyek a perre vonatkozó összes adatokat együtt tartalmazzák. Egy-egy füzet legtöbbször egy per anyagát tartalmazza.

1. kötet Céhjegyzőkönyv 1855–1888 (1873. március 2-tól Váci Mészáros Ipartársulat)
2. kötet Tanonclajstrom 1763–1855
3. kötet Pénztárkönyv 1783–1854
4. kötet Számadási könyv 1856–1884
5. csomó Vegyes céhiratok 1855–1873
6. kötet Pauer Lajos vándorkönyve 1844
7. irat Ámon József szabadulólevele 1833
8. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1844–1878, A–Z
9. csomó Keresztlevelek 1855–1867, A–T
10. csomó Iskolai bizonyítványok 1857–1870, A–Z
11. csomó Iparengedélyek 1857–1867, D–S
12. csomó Céhgyűléseken befizetett pénzek nyilvántartása 1844, 1873
13. csomó Számadás fogalmazványa 1859–1864
14. csomó Nyugták 1846–1881,
15. csomó Az ipartársulat megszűnésére vonatkozó iratok
    1889–1899 Befizetett összegek
    visszaigénylése
16. irat A városi kórház javára adakozók névsora
    1869 Nyomtatvány,
    töredék

A váci irgalmas rendházat gr. Migazzi Kristóf bécsi hercegérsek és helyettes váci püspök alapította. Ő telepítette az irgalmasokat a városba 1763-ban. Bőkezű jótevője volt a Rendnek. 1764-ben a Rend és kórház céljára alkalmas telket is ajándékozott.
Eleinte a kórház gyógyszertárral nem rendelkezett. Az később kezdte meg működését. Ez a bécsi alapítású, és a székesfővároshoz közeli intézmény, az egyik legjobban működő egyházi gyógyító intézményként számon tartott kórház volt. Szükségleteinek jelentős részét a jól menő patika (amelyet vásárlás útján vett birtokba a Rend, 1808-ban), a hozzá számított borjövedelem (Egerrel ellentétben), a perselypénz, misealapítványok és magánalapítványok biztosították.
1950-ben az ország területén működő szerzetesrendeket feloszlatták. Az 1950. július 2-n kelt 25/1950. sz. törvényerejű rendelet a gyógyszertárak állami tulajdonba vételét rendelte el. Az 1950. szeptember 7-n kelt 34/1950. számú rendelettel pedig az összes női és férfi szerzetesrend működési engedélyét felfüggesztették. A szerzeteseknek el kellett hagyniuk rendházaikat, és a szerzetben folytatott munkakörüket elvesztették.

1. kötet Céhtaggá fogadások jegyzőkönyve 1767–1865
2. kötet Tanoncnyilvántartás 1767–1872
3. kötet Pénztárkönyv 1770–1872
4. kötet Számadási könyv 1853–1870 (Rossz állapotú)
5. irat Marschal József mesterremeke (templom tetőzetének tervrajza), 1802
6. irat Krakker Antal mesterremeke, (templom tetőzetének tervrajza), 1831
7. füzet Bekriba Mihály tanoncigazolványa 1882
8. csomó Vasárnapi tanodai bizonyítványok 1855–1856 B–T
9. csomó Kérvények, határozatok 1842–1869
10. csomó Számadások 1843, 1869
11. irat Aláírási ív a Zabolch (Szabolcs) megyében létesítendő reáliskola javára, 1868

1. kötet Céhjegyzőkönyv 1777–1852
2. kötet Mesterek nyilvántartása 1772–1869
3. kötet Halász János vándorkönyve 1860.