262 találat látható

Iratképző
Szervezet/testület

Senior Váci Kötöttárugyár

  • Szervezet/testület
  • 1889 - 2000

A Senior Váci Kötöttárugyár készítette Magyarország legnépszerűbb szabadidőruháit. A váci gyárat 1889-ben Leichtner Benő alapította Az Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt néven.
A sikeres és folyamatosan fejlődő üzem 2700 embernek adott munkát és évente mintegy 6-7 millió konfekcionált terméket állított elő.
A folyamatos fejlődés lehetővé tette, hogy fiókgyárakat hozzanak létre Selmecbányán, Pásztón, Jászapátin.
Nemcsak hazánkban, de a határon túlra is rendszeresen exportálta termékeit: Anglia, Ausztrália, Kisázsia, Franciaország, Hollandia és a környező országok is szerették megbízható minőségét.
Még az Adidas is Vácott gyártatta szabadidőruháinak egy részét.
A mackókon kívül harisnyát, gyermekruhákat, fürdőruhákat is gyártottak.
Az ezredfordulóra a gyár termelése elapadt a textilipart sújtó nemzetközi válság miatt így 2000-ben felszámolás alá került.

2010-ben lelkes fiatalok újjá élesztették a hajdani nagy márkát a Senior® szabadidőruhákon keresztül

Váci Madách Imre Gimnázium

  • Szervezet/testület
  • 1948

A Minisztertanács 1948-ban határozta el a koalíciós pártok egyetértésével, hogy az országgyűlés elé terjesztik az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot, Ortutay Gyula miniszter javaslatára. Az országgyűlés 1948. június 16-án elfogadta a XXXIII. törvényt, amely elrendelte az egyházi iskolák államosítását, és kialakított egy egységes közoktatási koncepciót a 8 osztályos általános iskolára épülő 4 osztályos középiskoláról. Ekkor került sor június 10-én a Kegyesrendi Gimnázium államosítására.
A tanévben az intézménynek 330 beiratkozott diákja volt.
1949 augusztusában Szerdahelyi János megbízott igazgatót azonnali hatállyal felmentették és áthelyezték. A gimnázium vezetésével Hadnagy Tibort bízták meg, aki 1945-től a Kommunista Párt helyi vezetője, hosszú időn keresztül a Nemzeti Bizottság tagja is volt. Az igazgatóhelyettes Kerekes Sándor lett.
1952-ben a régi, eredeti épületet felsőbb utasításra át kellett adni a technikum szervezéséhez. A gimnázium tovább működhetett – de épület nélkül. A tér szemközti oldalán ekkor szüntették meg a szemináriumot, a papképzést. Az épületet állami igazgatás alá vonták, felmerült, hogy a kórház továbbfejlesztésére használják. A tanácselnök segítségével végül a másik ötlet mellett döntöttek. Ide költöztették az épület nélkül maradt gimnáziumot.
A tanév végén az épületben átalakítások kezdődtek. Ezzel lehetővé tették a tanévkezdést.
1964/65-ben kereskedelmi szakközépiskolai osztály nyílt a gimnázium épületében: élelmiszer és ruházati elárusító tagozattal. Később a külön épületbe költöző kereskedelmi szakközépiskola és kollégium a gimnázium gazdálkodási körébe tartozott. Az iskola épülete egyre zsúfoltabbá vált. A tanulók létszáma meghaladta a 900 főt. A város hatalmas vonzáskörzetéhez tartozott az akkori váci és szobi járás, sőt a gödöllői és a rétsági járás jelentős része is. Az egyetlen gimnázium nem tudta már befogadni az egyre több jelentkezőt. Kiszel János és Arany István, a Városi Tanács vezetői felvetették egy második gimnázium építésének gondolatát. A Városi Tanács 15/1962. TÜ. sz. határozatában vállalta a terület előkészítését.
A Pest Megyei Tanács támogatásával 1963-ban elkezdődött az építkezés a Géza király téren. Az 1966-67-es tanév közepén átvett épületbe 8 osztály költözött.

  1. július 1-jével kezdte meg önálló működését a Géza Király Téri Gimnázium és Szakközépiskola (jogutódja a mai Selye János Egészségügyi Szakközépiskola).
    Az iskola 1989-ben ünnepelte alapításának 275. évfordulóját. Vác Város Tanácsa a gimnázium tantestületének és diákjainak kérése alapján a 72/1989-es határozatában a Sztáron Sándor Gimnázium elnevezést megszüntette. A város gimnáziuma felvette a Váci Madách Imre Gimnázium nevet.

Jókai Mór Óvoda, Általános és Szakképző Iskola, Győr

  • Szervezet/testület

Megszűnt 2011-ben. Az óvodások és az általános iskolások a Kovács Margit Általános Művelődési Központhoz kerültek át, a középiskolások a Krúdyba, a megüresedő épületbe pedig a Szent-Györgyi iskola költözött.

Juhász Gyula Általános Iskola, Vác

  • Szervezet/testület
  • (1932) 1950 -

Vácnak, mint püspöki székhelynek kultúrája, műveltsége és oktatása sok területen összekapcsolódott a római katolikus egyházzal. A mi iskolánk elődjét is gróf Csáky Károly püspök javaslata alapján kezdték megszervezni, míg a másik épület a létrejöttét a váci katolikus egyházközségnek, Hanauer Á. István váci püspöknek és Korniss Gyula országgyűlési képviselőnek köszönheti.
1932-ben a Báthori, a Görgey utcák és a Csányi körút által határolt telken felépült a Váci Római Katolikus Polgári Fiúiskola. Igazgatója Melha Endre volt. Ebben az épületben működik ma a felső tagozat (A épület).
1938-ban a Görgey és a Flórián utca sarkán épült fel a Szent István Elemi Iskola, ma ebben az épületben működik az alsó tagozat (B épület). Igazgatója Böröcz Lajos volt. Mindkét épületet Boskó Géza Zoltán budapesti építészmérnök tervezte.
A két iskola egymástól függetlenül működött, eltérő feladatok ellátását tűzte ki céljául. Az elemi iskolák az alapoktatást látták el 6-tól 12 éves korig, míg a polgári iskolák a városi 10-14 éves fiatalok számára nyújtottak a polgári életben jól használható, praktikus ismereteket.
Az 1936-37. tanévtől Lipovniczky László lett a polgári fiúiskola rajztanára.
1944-ben mindkét épületben német tábori kórház működött, majd az orosz katonaság foglalta el.

  1. és 1946. között a magyar iskolarendszerben két alapvető változás történt. A korábbi népiskolák és polgári iskolák helyett a 6-14 éves tanulók számára nyolcosztályos új iskolatípust kellett szervezni általános iskola elnevezéssel. A másik változás az iskolakötelezettség időtartamát kiterjesztette a 12. életévtől a 14. életévig.
    Az 1945-46. tanévben a két épület közös igazgatás alá került, Vígh András igazgató vezetésével fiúiskolaként működött, Báthori utcai Általános Iskola néven.
  2. – igazgató: Wágner Ernő.
    1950-ben az iskolát államosítják, igazgatója ekkor Fülöp Béla.
  3. és 1956. között az igazgató Lippai Tibor.
  4. és 1977. között az igazgató Kováts Sándor.
    1962-ben megkezdik a koedukált oktatást az alsó osztályokban.
    1977-1984. - Lippai Nagy Antalné az igazgató.
    1983-ban a Báthori utcai Általános Iskola nevet felváltotta a Juhász Gyula Általános Iskola.
  5. és 1996. között az igazgató Mátyásffyné Jenei Gabriella.
  6. és 2014. között az igazgató Kocsi Károly.
  7. és 2019. között az igazgató Szalárdy József Attila.
    2020-tól Muszkáné Kocsis Emese vezetésével működik az intézmény

Vác Város

  • Szervezet/testület
  • 1872 - 1919

A 1850-es évek derekán a városegyesítés kérdése újból napirendre került. A jobb gazdasági helyzetben lévő Káptalan-Vác ellenkezésének dacára 1859. május 1-én, az egyesítést jóváhagyó 2922/1859. sz. megyehatósági rendelet nyomán született meg Vác. A város közjogi helyzetét az 1871:18. tc. alapján rendezték. 1872-ben az immár egyesített Vác mezővárosból rendezett tanácsú várossá alakult át.
Az önkormányzatot a szovjet mintára kialakított tanácsrendszer szüntette meg. A Magyar Népköztársaság alkotmányának (1949: XX. tv.) hatályba lépésekor (1949. augusztus 20.) a tanácsok csak papíron léteztek. Ténylegesen csak a tanácstörvény (1950: I. tv.) hatályba lépése után alakultak meg.

Betegápoló Irgalmasrend

  • Szervezet/testület
  • (1572) 1778 - 1950, 1990 -

A rend Magyarországon a 17. század közepén telepedett meg:
1650-ben Szepesváralján,
1669-ben Pozsonyban,
1726-ban Egerben,
1737-ben Temesvárott,
1757-ben Pápán,
1760-ban Kismartonban és Nagyváradon,
1778-ban Vácott,
1796-ban Pécsett és Szakolcán,
1802-ben Pozsonyban,
1804-ben Zágrábban,
1806-ban Budán,
1834-ben Szatmárt nyitottak kórházat és rendházat.
A magyarországi házak 1856-ig az ausztriai Szent Mihály főangyal provinciához tartoztak, ekkor kiváltak, megalakították az önálló, magyarországi Szeplőtelen fogantatás provinciát. A tartományfőnök székhelye 1872-ig Pozsonyban volt, azóta a budapesti Szent István konventben.
A Szeplőtelen fogantatás provincia tartományfőnökei:
1856: Bursák Borgia Ferenc,
1859: Gelencsér Privát,
1871: Ferencfi Imre,
1882: Füzy Szaniszló,
1903: Thuróczy Kornél,
1925: Moscsovits Boldizsár,
1926: Babinszky Nárcisz,
1931: Müller Ödön,
1942: Toponáry József Ede.
1950-ben az ország területén működő szerzetesrendeket feloszlatták. Az 1950. július 2-n kelt 25/1950. sz. törvényerejű rendelet a gyógyszertárak állami tulajdonba vételét rendelte el. Az 1950. szeptember 7-n kelt 34/1950. számú rendelettel pedig az összes női és férfi szerzetesrend működési engedélyét felfüggesztették. A szerzeteseknek el kellett hagyniuk rendházaikat, és a szerzetben folytatott munkakörüket elvesztették.
1950-ben a magyar rendtartománynak 46 tagja állt a gyógyítás szolgálatában: 3 orvos, 12 gyógyszerész, 4 kórházlelkész.
A Betegápoló Irgalmasrendet az 1990/IV. tv. alapján, a Baranya Megyei Bíróság pk. 60. 173/1996/2. sz. jogerős végzése szerint 6. sorszám alatt nyilvántartásba vették.
Jelenleg három kórházban történik gyógyító tevékenység: Buda, Pécs, Vác.
Érden és Pilisvörösváron idősotthont működtet a Rend.

Budapest Fórum - Európai Regionális Tanulmányok Hálózata

  • Szervezet/testület
  • 1997 -

A Budapest Fórum Egyesület 1997. szeptember 4-én alakult. Az egyesület célja az európai regionális társadalomtudományi kutatások összehangolása és összegzése, konferenciák, szemináriumok és más rendezvények szervezése, könyvek, tanulmányok és más kiadványok megjelentetése az Alpok- Duna- Adria Régió múlt-, jelen- és jövőbeli fejlődésének témakörében az egyesület Európa eszméjének jegyében, az európai integráció előmozdítása érdekében.

Forte Fotokémia Rt., Vác

  • Szervezet/testület
  • 1947 - 2010

Az amerikai Kodak brit leányvállalata fotókémiai gyár építését kezdte meg 1913-ban Vácon. A termelés csak 1922-ben indult el. Hétféle fotópapírt gyártottak ekkoriban a váci Kodak gyárban, közöttük röntgenfényképezésre alkalmas papírt is.A II. világháború első évében az angol vezetőség elhagyta a gyárat, amit 1944-ben hadiüzemmé minősítettek át. A gyár gépparkját és nyersanyagait nyugatra szállították, az épületekre pedig december elején 49 bomba esett, komoly károkat okozva. 1947-ben a Kodak eladta a váci gyárat a Magyar Általános Hitelbanknak. 1948 elején a vállalatot államosították. Az államosításkor a gyár a Forte Fotokémiai Ipar Vállalat nevet vette fel. Ekkor még csak 129 fő dolgozott az üzemben. 1951-ben felépült a filmüzem. A fotópapír mellett beindult a filmek és fotólemezek gyártása is. A gyár 50 éves fennállásának évében, 1972-ben elindult a színes filmek hazai előállítása. Egyidejűleg a Forte gyár színes kidolgozó laboratóriumokat is nyitott. A gyár a termékeit az 1930-as évek közepétől exportálta a világ számos országába. 1972-ben például a fotópapír 52, a film 45 százalékát termelték külföldi piacokra; a világ 74 országába szállítottak. 1997-ben, a rendszerváltást követően pedig még mindig 50 országba szállítottak Forte márkajelű termékeket. A cég 1992-ben az állami tulajdonú vállalatok privatizálásakor részvénytársasággá alakult át. Ekkor vette fel a Forte Fotokémiai Rt. nevet. 2006-ban a cég 150-200 milliós mínuszt termelt. 2007. februárban leállt a termelés, és utcára kerül a vállalat összes dolgozója. 2004-ben felszámolási eljárás alá került, 2010-ben jogutód nélkül megszűnt.

Hajós Alfréd Úttörőház, Vác

  • Szervezet/testület
  • 1954 - 1991

A Váci Úttörő Technikai Állomás 1954-ben jött létre az Ilona utca 3. szám alatti volt villaépületben. Célja a váci fiatalok politechnikai képzésének segítése volt, melynek érdekében különféle technikai szakköröket indítottak. Hajós Alfréd nevét 1958-ban vette fel az intézmény. Szakkörei közül kiemelkedett az országban elsőként létrejött Búvár Kund Víziúttörő Csapat (1965-től Glóbus Dunai Flottilla), mely nagyszabású vízitúrákat szervezett. 1966 és 1971 között működött a nagyvilág iránt érdeklődő gyermekeket tömörítő Glóbus Club. Tagjai kiterjedt kapcsolatokat építettek ki más országok úttörőivel. Az úttörőház gondot fordított az úttörővezetők képzésére is. 1977-ben a régi művelődési ház épületébe (ma Dr. Csányi László krt. 58.) költöztek, csak a vízi úttörők bázisa maradt a Duna-parti épületben. Az úttörőház működtette a városháza pincéjében 1988 júniusától a középiskolások szabadidejének kulturált eltöltését célzó Diáktanyát. A hely elsősorban „ifjúsági presszóként” üzemelt, azonban tudományos ismeretterjesztő előadásoknak, koncerteknek, diszkóknak is helyet adott. 1989-től az úttörőház a Hajós Alfréd Ifjúsági Centrum nevet vette fel. 1991. március 1-jén összevonták a Madách Imre Művelődési Központtal.

Bánki Donát Ipari Szakközépiskola

  • Szervezet/testület
  • 1965 - 2005

Az iskola története 1965 szeptemberben kezdődött, amikor a tatabányai Árpád Gimnáziumban egy autószerelő osztállyal megindult a szakközépiskolai képzés. A következő tanévben (1966/67) már önálló intézményként - Ipari Szakközépiskola és Gimnázium néven - új épületben, Újvárosban, az akkori Felszabadulás téren (ma Fő tér) kezdtük el. A hét gimnáziumi és az autószerelő osztály mellett megindult az esztergályos, lakatos és mechanikai műszerész képzés. Az 1967/68-as tanévben bővült az intézmény profilja, megkezdték tanulmányaikat az első kereskedelmi szakközépiskolások. Így a tantestület arculata, összetétele is színesebb lett, új szakemberek felvételét tette szükségessé. Az utolsó gimnáziumi évfolyam 1969-ben érettségizett, ekkor megváltozott az iskola elnevezése is, 1976-ig Ipari és Kereskedelmi Szakközépiskola néven ismerték a városban, a megyében.
Ebben az évben (1976) a szakképzés szempontjából egységesebb lett az iskola, mert tatabánya új középiskolával gazdagodott: megnyitotta kapuit a Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző intézet. Nevünk újra változott, Gépészeti és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola (GKSZ) lettünk Az 1977-es év tavasza fontos fordulópont volt az intézmény életében, ekkor költöztünk a dózsakerti új létesítménybe, jelenlegi iskolánkba. Itt - a korábbi körülményekhez viszonyítva - elsősorban a szakmai gyakorlati és elméleti képzés feltételei váltak korszerűbbé. Az iskola beépített alapterülete 5800 m2. Az oktatás 14 tanteremben, 4 előadóban, 4 laborban és 7 tanműhelyben folyt. Egyre gazdagodó könyvtárunk már kinőtte a számára kialakított helyiséget. Kedvezőek viszont a sportolási lehetőségek, a tornatermen kívül a szabadtéri pályák (kézi-, kosár-, tenisz és focipálya) is teret adnak a rendszeres testedzésnek.

  1. december 13. jelentős dátum iskolánk történetében, mert bensőséges, tartalmas ünnepség keretében ekkor vettük fel megyénk szülöttjének, a mérnökfeltalálónak, Bánki Donátnak a nevét, s lettünk Bánki Donát Ipari Szakközépiskola (BDISZ). Azóta minden évben hagyományos diáknapon emlékezünk meg az eseményről, a Bánki-nap derűs színfoltja a diákéletnek. Az 1985-től műszaki szakközépiskolák részére kiadott tantervek alapján tanítottunk 4+1-es rendszerben. A képzés lényege, hogy a negyedik év végén tanulóink érettségi és szakmunkásvizsgát tesznek, majd a megfelelő eredményt elérőknek lehetőségük van a következő tanévben nappali tagozaton megszerezni a technikusi képesítést. 1989 őszén indítottuk az első gépszerelő és karbantartó osztályt, 1990-ben a gépjárműtechnikai szakon is megkezdődött ez a képzési forma valamint egy új szakkal gazdagodtunk, a gépjárműüzemi szak szintén ehhez a rendszerhez igazodik. Így ekkor iskolánkban már 19 osztályban folyt az oktatás.
    Tatabánya Megyei Jogú Város Képviselőtestülete 2005. augusztus 1-i hatállyal összevonta a Péch Antal Műszaki Szakképző Iskola és Gimnáziumot a Bánki Donát Ipari Szakközépisko-lával. A közös iskolában így két telephelyen folyik azóta az oktató-nevelő munka.
    A tagintézmény 2017.09.01-től Tatabányai SZC Bánki Donát – Péch Antal Szakgimnáziuma néven működik tovább.
1-20 találat a 262 találat közül