Showing 371 results

Geauthoriseerde beschrijving

Hajós Alfréd Úttörőház, Vác

  • Instelling
  • 1954 - 1991

A Váci Úttörő Technikai Állomás 1954-ben jött létre az Ilona utca 3. szám alatti volt villaépületben. Célja a váci fiatalok politechnikai képzésének segítése volt, melynek érdekében különféle technikai szakköröket indítottak. Hajós Alfréd nevét 1958-ban vette fel az intézmény. Szakkörei közül kiemelkedett az országban elsőként létrejött Búvár Kund Víziúttörő Csapat (1965-től Glóbus Dunai Flottilla), mely nagyszabású vízitúrákat szervezett. 1966 és 1971 között működött a nagyvilág iránt érdeklődő gyermekeket tömörítő Glóbus Club. Tagjai kiterjedt kapcsolatokat építettek ki más országok úttörőivel. Az úttörőház gondot fordított az úttörővezetők képzésére is. 1977-ben a régi művelődési ház épületébe (ma Dr. Csányi László krt. 58.) költöztek, csak a vízi úttörők bázisa maradt a Duna-parti épületben. Az úttörőház működtette a városháza pincéjében 1988 júniusától a középiskolások szabadidejének kulturált eltöltését célzó Diáktanyát. A hely elsősorban „ifjúsági presszóként” üzemelt, azonban tudományos ismeretterjesztő előadásoknak, koncerteknek, diszkóknak is helyet adott. 1989-től az úttörőház a Hajós Alfréd Ifjúsági Centrum nevet vette fel. 1991. március 1-jén összevonták a Madách Imre Művelődési Központtal.

Vác Város

  • Instelling
  • 1872 - 1919

A 1850-es évek derekán a városegyesítés kérdése újból napirendre került. A jobb gazdasági helyzetben lévő Káptalan-Vác ellenkezésének dacára 1859. május 1-én, az egyesítést jóváhagyó 2922/1859. sz. megyehatósági rendelet nyomán született meg Vác. A város közjogi helyzetét az 1871:18. tc. alapján rendezték. 1872-ben az immár egyesített Vác mezővárosból rendezett tanácsú várossá alakult át.
Az önkormányzatot a szovjet mintára kialakított tanácsrendszer szüntette meg. A Magyar Népköztársaság alkotmányának (1949: XX. tv.) hatályba lépésekor (1949. augusztus 20.) a tanácsok csak papíron léteztek. Ténylegesen csak a tanácstörvény (1950: I. tv.) hatályba lépése után alakultak meg.

Bánki Donát Ipari Szakközépiskola

  • Instelling
  • 1965 - 2005

Az iskola története 1965 szeptemberben kezdődött, amikor a tatabányai Árpád Gimnáziumban egy autószerelő osztállyal megindult a szakközépiskolai képzés. A következő tanévben (1966/67) már önálló intézményként - Ipari Szakközépiskola és Gimnázium néven - új épületben, Újvárosban, az akkori Felszabadulás téren (ma Fő tér) kezdtük el. A hét gimnáziumi és az autószerelő osztály mellett megindult az esztergályos, lakatos és mechanikai műszerész képzés. Az 1967/68-as tanévben bővült az intézmény profilja, megkezdték tanulmányaikat az első kereskedelmi szakközépiskolások. Így a tantestület arculata, összetétele is színesebb lett, új szakemberek felvételét tette szükségessé. Az utolsó gimnáziumi évfolyam 1969-ben érettségizett, ekkor megváltozott az iskola elnevezése is, 1976-ig Ipari és Kereskedelmi Szakközépiskola néven ismerték a városban, a megyében.
Ebben az évben (1976) a szakképzés szempontjából egységesebb lett az iskola, mert tatabánya új középiskolával gazdagodott: megnyitotta kapuit a Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző intézet. Nevünk újra változott, Gépészeti és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola (GKSZ) lettünk Az 1977-es év tavasza fontos fordulópont volt az intézmény életében, ekkor költöztünk a dózsakerti új létesítménybe, jelenlegi iskolánkba. Itt - a korábbi körülményekhez viszonyítva - elsősorban a szakmai gyakorlati és elméleti képzés feltételei váltak korszerűbbé. Az iskola beépített alapterülete 5800 m2. Az oktatás 14 tanteremben, 4 előadóban, 4 laborban és 7 tanműhelyben folyt. Egyre gazdagodó könyvtárunk már kinőtte a számára kialakított helyiséget. Kedvezőek viszont a sportolási lehetőségek, a tornatermen kívül a szabadtéri pályák (kézi-, kosár-, tenisz és focipálya) is teret adnak a rendszeres testedzésnek.

  1. december 13. jelentős dátum iskolánk történetében, mert bensőséges, tartalmas ünnepség keretében ekkor vettük fel megyénk szülöttjének, a mérnökfeltalálónak, Bánki Donátnak a nevét, s lettünk Bánki Donát Ipari Szakközépiskola (BDISZ). Azóta minden évben hagyományos diáknapon emlékezünk meg az eseményről, a Bánki-nap derűs színfoltja a diákéletnek. Az 1985-től műszaki szakközépiskolák részére kiadott tantervek alapján tanítottunk 4+1-es rendszerben. A képzés lényege, hogy a negyedik év végén tanulóink érettségi és szakmunkásvizsgát tesznek, majd a megfelelő eredményt elérőknek lehetőségük van a következő tanévben nappali tagozaton megszerezni a technikusi képesítést. 1989 őszén indítottuk az első gépszerelő és karbantartó osztályt, 1990-ben a gépjárműtechnikai szakon is megkezdődött ez a képzési forma valamint egy új szakkal gazdagodtunk, a gépjárműüzemi szak szintén ehhez a rendszerhez igazodik. Így ekkor iskolánkban már 19 osztályban folyt az oktatás.
    Tatabánya Megyei Jogú Város Képviselőtestülete 2005. augusztus 1-i hatállyal összevonta a Péch Antal Műszaki Szakképző Iskola és Gimnáziumot a Bánki Donát Ipari Szakközépisko-lával. A közös iskolában így két telephelyen folyik azóta az oktató-nevelő munka.
    A tagintézmény 2017.09.01-től Tatabányai SZC Bánki Donát – Péch Antal Szakgimnáziuma néven működik tovább.

Gánti Tibor dr.

  • Persoon
  • 1933. szeptember 10 - 2009. április 24.

Gánti Tibor 1933-ban született Vácott. Édesapja órásmester volt. A Naszályon tett diákkori kirándulásai egy életre megszerettették vele a természetet. Később is szívesen vonult vissza a Dunakanyarba. Középiskolai tanulmányait Vácott végezte, de az utolsó évben Budapestre került. Ott is érettségizett, majd a budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki karán szerzett diplomát. Több munkahely után (pl. a váci Forte Fotokémiai Kutató) ledoktorált élelmiszer-kémiai témában. Ezt követően ipari mikrobiológia témakörben szerzett kandidátusi fokozatot. A Magyar Biológiai Társaság főtitkára (1978-1986), a Természet Világa főszerkesztője (1980-1990). 1980-ban védte meg nagydoktori disszertációját az elméleti biológia területén. Címzetes egyetemi tanárként 1981-óta akadémiai kutató volt az ELTE Genetikai, illetve Növényrendszertani Tanszékén (1981-1999). Kutatómunkáját az MTA Ökológiai Modellező Csoportjának tudományos tanácsadójaként végezte. 1987. és 2002. között a Váci Múzeum Egyesület elnöke. 2003-tól a Collegium Budapest munkatársa volt. 2009-ben hunyt el Nagymaroson.
Egyetemi tanulmányok és tudományos fokozatok:
Dipl. Chem. Eng. Technical University, Budapest, 1958
Dr. techn. Technical University, Budapest, l962
Candidate of biol. Sci. Hungarian Academy of Sciences, l974
Honorary docent: Eötvös University, Budapest, 1974
Doctor of biol. Sci. Hungarian Academy of Sciences, 1980
Honorary professor: Eötvös University, Budapest, 1982
Munkahelyi pozíciók:
1951-1952 Laboratory assistant. Bacteriological Laboratory, Factory of Canned Food, Dunakeszi.
1953-1954 Laboratory assistant. Photochemical Research Institute, Vác.
1958-1965 Head, Yeast Laboratory, Yeast Factory, Budapest
1965-1974 Head, Biochemical Department. REANAL Factory of Laboratory Chemicals, Budapest
1974-1999 Scientific Consultant, Ecological and Modelling Research Group of Hung. Acad. Sci., Budapest
1992-2000 Director, Cogitator deposit company, Nagymaros
Tanári pozíciók:
1968-1972 Guest lecturer of industrial biochemistry, Eötvös University, Budapest
1974-1976 Guest lecturer of the theoretical biology, University of Gödöllô
1975-1979 Guest lecturer of the theoretical biology, József Attila University, Szeged
1978-1999 Guest professor of the theoretical biology, Eötvös University, Budapest
Egyéb pozíciók:
1968-1973 Member, Presidency of the Hungarian Biochemical Society
1978-1986 General Secretary, Hungarian Biological Society
1980-1988 Member, Presidency of the Hungarian Astronautic Society
1986-1992 President, Environmental Council of the Federation of Scientific and Technical Societies of Hungary
1980-1992 Member, Presidency of the Federation of Scientific and Technical Societies of Hungary
1980-1990 Chief editor of Természet Világa (a Hungarian journal, similar to the Scientific American)
2000-2001 Fellow of Collegium Budapest (Institute for Advanced Study)
Díjak, elismerések:
1982 Herman Otto díj
1986 MTESz díj
1989 Pro Natura medál

Fénysugár Fejér Megyei Mentálhigiénés Betegek Egyesülete

  • Instelling

Az egyesület 1998. februárban alakult 10 fővel, bírósági bejegyzése ugyanezen év szeptemberében történt. Az egyesület tagsága kizárólag a pszichiátria felhasználója illetve volt felhasználója. Az egyesület célja, hogy a pszichiátriai betegségben szenvedők érdekeit képviselje, tájékoztassa a sorstársaikat érintő jogi és más őket érdeklő kérdésekben, véleményt nyilvánítson, javaslatokat tegyen az őket érintő kérdésekben.
Elnöke Karácsony Erika

Felsőgallai Községi Polgári Fiú- és Leányiskola

  • Instelling
  • 1925 - 1948

Tatabánya elődközségei közül Felsőgallán 70 éve, 1925. szeptember 1-jén kezdte meg működését a település első, középfokúnak minősíthető intézménye, Felsőgallai Magán Polgári Fiú- és Leányiskola néven, Vince Leona magániskolájaként.
Felsögalla község.1928. szeptember 1-jén — miniszteri jóváhagyással — saját kezelésébe vette át a magániskolát, személyi és dologi kiadásainak átvállalásával. Innentől neve: Felsogallai Községi Polgári Fiú- és Leányiskola.
A polgári iskola működésének 22 esztendeje alatt 11 917 tanulója volt, részletezve: a fiúiskolában 4032 nyilvános, 972 magántanuló; a leányiskolában 3384 nyilvános és 529 magántanuló.
A volt polgári épületébe 1949 februárjában a Péch Antal Bányaipari Technikum költözött

Alsógalla község

  • Instelling
  • 1251 -

A középkori oklevelekben először 1251-ben bukkan fel Galla neve. A török hódoltságot követő elnéptelenedés után, a 18. században kapott lendületet a fejlődés. Az új földbirtokos, gróf Eszterházy József főispán 1733. februárjában fogott neki az elnéptelenedett terület betelepítéséhez. Elzászból, Würzburgból és Bambergből jöttek német telepesek, akik hat évi adómentességet és szabad költözködési jogot kaptak. Kezük munkája alatt hamar termőre fordult a talaj, a település takaros kis faluvá fejlődött. 1851-re kiterjedése elérte a 2800 holdat, lakosságszáma pedig a 700 főt. A község élén a falu által választott bíró állt, akinek munkáját képviselőtestület segítette.
Újabb változást a bányászat megjelenése okozott, a MÁK Rt. ugyanis, az Eszterházy uradalomtól megvásárolta a szénkitermelés jogát. Alsógalla képviselőtestülete 1896. decemberében adta bérbe a határában lévő földeket a MÁK Rt-nek. A bányászkodás új betelepülőket hozott az egész Monarchia területéről, az 1920-as évektől a falu a vasút felé kezdett terjeszkedni. Alsógalla kisközségből nagyközség lett. Ebben az időszakban új községháza, plébánia és iskola épült.
A második világháborút követően a várossá válás a fejlődés és a városi élettel járó előnyök mellett több negatívumot is hozott. Alsógalla elvesztette falusias jellegét, a halottak az óvárosi temetőbe kerültek áttelepítésre, az iskolák megszűntek, a községháza helyett kirendeltség lett, sok iparos és kereskedő volt kénytelen visszaadni vállalkozását. A rendszerváltást követően indult újra az egyesületi élet, amely a hagyományok továbbvitelét és ápolását állítja középpontba.
Ma Alsógalla, Tatabánya legkisebb történelmi városrésze, mintegy 3000 fős lakossággal.

Püspök-Vác Mezőváros Árvabizottmánya

  • Instelling
  • 1856 - 1861

Püspökvác Mezőváros Árvabizottmányának felállítását 1856. január 4-én hagyta helyben a Budai Cs. Kir. Helytartósági Osztály, működését 1856. május elsejétől kezdte meg.
Püspökvác Város Árvabizottmánya még ugyanabban az évben átvette a volt káptalanváci közgyámság ügyeit is. Feladata volt a kiskorú hátrahagyásával elhunytak hagyatékának árvapénztári elhelyezése, számvizsgálata, az örökségeknek a kiskorúak érdekében történő biztosítása és „gyümölcsöző” módon történő kihelyezése is. Ezen felül a kiskorúak részére gyám kinevezése, ill. a kiskorúakat érintő komolyabb ügyek (pl. házassági engedély megadása, nagykorúsítás, árvatári pénztárból való kifizetések) elbírálása volt.
Hivatali létszáma: négy fizetett ülnök (jogtudó tag, számtudó tag, pénztárnok, ellenőr), négy nem fizetett ülnök, két fizetett írnok, egy napidíjas írnok. (Elnöki 1/1858. sz.) A hivatali személyzet nem főállásban, hanem rendes tisztségük mellett dolgozott a bizottmányban.
Ügyrendje: Az irodai hivatalnokok, a pénztárnok, valamint az ellenőr naponta megjelent a hivatalban, és megszabott hivatali órákat tartottak. Ugyanez vonatkozott a jog- és számtudó ülnökökre is (I. 4/1857. sz.)
Az 1857. augusztus 25-én kelt Cs. K. Pesti Kerületi Főtörvényszék leirata szerint a Váci Városi és Járási Árvabizottmányokat egyesíteni kell, amit a két bizottmány közös ülése október 9-én elhalasztani kért, míg az árvavagyonokat teljesen fel nem derítik és biztosításukról nem gondoskodnak. (4/1857. sz.)

  1. február 6-án kelt a szolgabírói hivatal utasítása, miszerint a Pest-Pilis megyei hatóság 1860. január 21-i leirata előírja, hogy f. hó végéig a Vác Városi és a Vác Járás Községi Árvabizottmányok egyesítése történjék meg. (II. 8/1860) Az egyesítés után, 1860. március 1-jétől a Vácon ülésező árvabizottmány Váci Járási Árvabizottmány néven a járás összes településén élő árvák felett rendelkezett. (Elnöki 2/1860. sz.) A fond tartalmazza ennek a szervnek az iratait is.
  2. január 9-én az újraegyesült Pest-Pilis-Solt megye közgyűlése elhatározta, hogy gondoskodik a szolgabírói hivatal s egyúttal az árvabizottmány működéséről is. Ez az átadás 1861. január 24-ére volt kitűzve. (135/1861. sz.)

Káptalan-Vác Mezőváros Közgyámja

  • Instelling
  • 1809 - 1857

A közgyám a város választott tisztviselőjeként ellenőrizte a magángyámok tevékenységét, számadásait. A közgyám kezelte a kisebb árvavagyonokat, emellett az árvák nyilvántartását és az árvapénztári kimutatásokat vezette, valamint a közgyámi számadásokat elkészítette.
Póder (később Medrey) Istvánt 1809-ben nevezték ki a Káptalanvác városi közgyámi tisztségre. Azonban Póder az árvák vagyonával kapcsolatos könyvelést nem vezette megfelelően, és az 1839. év elején kiderült, hogy a kezelése alatt lévő gyámi pénztárban jelentős, 12851 forintnyi hiány mutatkozik. Ezután hosszas pereskedés kezdődött. A Pest Megyei Törvényszék a váci idősebb alapítású káptalant, illetve a káptalanváci városi tanácsot kötelezte a hiány kipótlására. Ez ellen mind a káptalan, mind a tanács fellebbezett, azonban a Pesti Kerületi Cs. Kir. Ideiglenes Főtörvényszék az elsőfokú ítéletet helyben hagyta. A városi tanács Póder István váci házát lefoglalta, és a károsultak egy részét annak árából fizette ki. 1857-ben a káptalanváci közgyámi pénztárat letétbe helyezték Püspökvác Város Árvabizottmányánál. Ekkor újra kivizsgálták a pénztári hiányokat, elkészítették a hiányzó, vagy
pontatlanul vezetett könyvelések és számadások „kiigazított” példányait, és felkeresték a még nem kártalanított károsultakat, hogy kifizessék nekik a gyámi letétbe helyezett pénzeiket.

Kisegítő Iskola, Vác

  • Instelling

Az Iskola 1948. szeptember 1-én kezdte meg működését. A fogyatékos gyermekek számának emelkedésével szükségesé vált külön iskolát, illetve osztályt létrehozni számukra. Az összevont 1.-2. osztályban 13-13 fő kezdte meg tanulmányait.
A gyógypedagógiai osztályok a Konstantin téri általános iskola igazgatása alá tartoztak. A Közoktatásügyi Minisztérium 308/1951.sz. levelében értesítette az általános iskloa igazgatóját, hogy az 1951/52-es tanévben újabb gyógypedagógiai osztályt szervez. Egyúttal kéri a gyógypedagógiai osztályok működéséhez szükséges dologi feltételek biztosítását.
A következő években rohamosan emelkedett a gyógypedagógiai oktatásban résztvevők száma, ennek megfelelően a tanulócsoportok száma is nőtt. 1957-ben már négy tanulócsoport működött, melyek összevont osztályokból álltak. A tanulólétszám 72 fő volt.
Az eredetileg két nagy teremből szülők és intézmények segítségével négy kisebb méretű terem készült. A tanítás három tanteremben váltakozva délelőtt és délután folyt.
fogyatékosok számának folyamatos növekedése a Pest megyei Tanácsot arra késztette, hogy rendezze az addig általános iskolához csatolt intézmény működését, így 1960-ban önálló intézménnyé vált, melynek hivatalos neve Állami Gyógypedagógiai Iskola. Az iskola ettől kezdve önálló költségvetéssel rendelkezett. A keretet a Városi Számadó Igazgatóság biztosította.
Az emelkedő létszám miatt újabb tantermekre volt szükség. Fejlesztési lehetőségekre az iskola épületén belül nem volt lehetőség. Az 55/1961.sz. felterjesztésben az iskola igazgatója új épületet igényelt. A fejlesztést a Városi Tanács VB Titkársága elutasította. Új osztályok kialakítására egyedüli megoldásként az emeletráépítés mutatkozott. Az 1962-ben benyújtott emeletráépítési kérelmet a Pest megyei Tanács, a Vác Városi Tanács és a Művelődésügyi Minisztérium elfogadta, így 1964 márciusában megindulhattak az iskolabővítéssel kapcsolatos munkálatok. Az addigi három tantermes iskola modern, hat tantermes iskolává alakult. Szertárral, igazgatói irodával, tanárival, melegítő konyhával, emeletenként egy-egy mellékhelyiséggel, valamint egy összkomfortos szolgálati lakással.
Az iskola ünnepélyes átadására 1965 novemberében került sor.
Közben a 160/1963. M.M. utasítás a gyógypedagógiai elnevezést szabályozta. Ennek értelmében iskolánk 1964-től Kisegítő Iskola Vác név alatt szerepelt.
Az intézményhez kapcsolódóan 1975. október 1-től a Pest megyei Tanács 22026-4/75.sz. engedélye alapján Beszédjavító Állomás kezdte meg működését. A munkát főállású logopédus végezte, a foglalkozások a Gábor József Általános Iskolában folytak.
Kiemelkedő munkájáért a tantestület 1976-ban, az első 5 éves terv befejezésekor az Oktatási miniszter "Miniszteri Dícséretben" részesítette a tantestület tagjait.
Az 1980/81-es tanévben tíz tanulócsoport és hat napközis csoport elhelyezéséről kellett gondoskodni. A bővítés ismét szükségszerűvé vált.
1981-ben ismét megkezdődtek az átalakítási munkák. A földszint birtokba vételével jól megvilágított, minden igényt kielégítő technikai munkatermet létesítettek. Majd elkészült a lányok számára is a technikai szaktanterem.
Az 1991/92-es tanévebn az iskola feladata (a városban és vonzáskörzetében élő enyhe értelmi fogyatékos gyerekek iskolai nevelése és oktatása) kibővült. A tanulólétszám folyamatosan és egyenletesen nőtt, ugyanakkor emelkedett az imbecillis tanulók száma is, akiknek heti 6 órás korrepetálása jelentős fenntartói hozzájárulást igényelt. E foglalkozási forma megszűnése, erős szülői elvárás következménye lett, hogy 1991 szeptemberében a Zichy utca 18-ban beindult az első foglalkoztató csoport.
Szülői, pedagógiai és nem utolsó sorban társadalmi szükségszerűség következménye, hogy szintén ebben az évben megkezdődött a speciális szakiskolai képzés is. Háztartástan és parkgondozás területén képzi az iskolai tanulmányaikat befejező tanulókat.
Az iskola szakmai megújulása, a profil bővülése következtében a tanulólétszám ugrásszerűen megnőtt.
1991 júniusában az evangélikus egyház visszaigényelte és megkapta a Széchenyi utcai épületet, egyúttal a Zichy utca 16-18 szám alatti volt MHSZ épületet adta "cserébe" iskolai célra.
Az addig komplett iskolaépület helyett egy kisebb alapterületű épület átalakításával oktatási célú helységeket kapott az iskola.

  1. szeptember 1-től az oktatás itt folyik. Sajnálatos, hogy az átköltözéskor készült háromütemű tervnek csak az első szakasza valósult meg, a második és harmaik ütem - tornaterem és ebédlő kivitelezése elmaradt. Ez a helyzet alapvetően meghatározta az intézmény életét.
  2. szeptember 1-től a megyei koncepciókban megfogalmazottakkal összhangban áttértek a 10 évfolyamos képzésre - megtartva a tanulásban akadályozottak számára a speciális szakiskolai, az értelmileg akadályozottak számára a készségfejlesztő speciális szakiskolai képzést. Az értelmileg és halmozottan sérültek komplex ellátása, fejlesztése érdekében az iskola a speciális oktatási-, képzési módszerek alkalmazásával (dyslexia prevenció, egészségvédelem, ÉKP program) segíti az oktatás eredményességét. A társult fogyatékosság korrekcióját logopédus, gyógytornász, szenzoros integrációs terapeuta, valamint konduktor végzi.
    2003-ban az intézmény életében ismét változás állt be. Az Önkormányzat döntése alapján az iskola megyei fenntartásba került és a Cházár András Többcélú Közoktatási Intézmény Tagintézményeként működött tovább.
  3. július 3-án ünnepélyes keretek között az iskola felvette Pivár Ignác piarista szerzetes-gyógypedagógus nevét.
    A 2014/15-ös tanévben új szakképzés indult iskolánkban, a falusi vendéglátó-képzés, valamint már meghírdetésre került a 2015/16-os tanévben induló család ellátó rész-szakképzés is. 2020-ban az Alapító Okiratban 240 fős létszámmal maximálták a felvehető tanulók számát.

Váci Bástya SE

  • Instelling
  • 1955 - 1957

Névváltozások:
Váci Sport Egylet, 1899 - 1932 (1932-ben beolvadt a klubba a Váci AC)
Váci Sport Egyesület 1932 - 1948
1948-ban egyesült Váci Reménységgel és a Váci AC-val
Váci Dolgozók TK 1948 - 1951
Váci Vörös Lobogó SK 1951 - 1955
Váci Petőfi 1955 - 1955
Váci Bástya 1955 - 1957
Váci SE 1957
Váci Petőfi 1957 - 1961
Váci Vasas 1961 - 1965
Váci SE 1965 - 1970
Váci Híradás Vasas SE 1970 - 1980
1980-ban beolvad a Vasas Izzó SK csapata
Váci Izzó MTE 1980 - 1991
Vác FC-Samsung 1992 - 1997
Vác FC 1997 - 1998
Vác FC-Zollner 1998 - 2001
Váci VLSE 2001 - 2003
Dunakanyar-Vác FC 2003 - 2007
Vác-Újbuda LTC 2007 - 2009
Dunakanyar-Vác FC 2009 - 2013
Vác FC 2013 -

Resultaten 101 tot 120 van 371