17 találat látható

Iratképző
Középfokú oktatás

Városi Zeneiskola

  • Szervezet/testület
  • 1913 -

Dr. Schlamadinger Jenő ügyvéd, vármegyei tiszti főügyész kezdeményezésére gyűjtést kezdeményeztek. A megrendezett hangversenyek jövedelméből 16 000 korona gyűlt össze. Ebből létesült a Zeneiskola a Petőfi utca 1. számú ház emeletén, amely 1913. szeptember 1-én nyitotta meg kapuit.
Az intézmény 107 növendékkel kezdte meg működését zongora, hegedű és magánének szakon, élére Hermann László hegedű- és orgonaművészt, zeneszerzőt, okleveles középiskolai énektanárt nevezte ki az Egyesület.
A következő években szépen fejlődő iskola 1920-ban súlyos anyagi helyzetbe került: a pénzügyi gondokkal küszködő Zenekedvelők Egyesületétől a Városi Tanács ideiglenesen átvette az intézmény finanszírozását. 1923-ra azonban kiderült, hogy e testület számára is túlzottan nagy megterhelést jelent a Zeneiskola fenntartása, ezért indítványozták visszaadását az Egye­sületnek, mely megszűntnek nyilvánította a 10 éves jubileumát éppen csak megért intézményt. A Zeneiskola tanárai azonban megállapodtak abban, hogy az 1923/24-es tanévben nagyon mérsékelt tandíjak mel­lett ki-ki a saját lakásán foglalkozik növendékeivel a helyzet jobbra fordulásáig.
A város közönségének egyre intenzívebb sürgetésére azután az 1924 júli­usában tartott városi közgyűlés megszavazta a Zeneiskola újbóli beindítását, s felajánlotta a „Városi Zeneiskola” cím használatát az intézménynek.
Fricsay Richárd, karmesteri pályafutása 40. évfordulóját köszöntő székesfehérvári díszhangverseny (1926. január 17.) alkalmával felajánlást tett a Zeneiskola végleges elhelyezésének támogatására. Segítségével és a város anyagi áldozatával az intézmény így költözhetett 1933-ban a Jókai utcai épületébe, mely több mint fél évszázadig maradt otthona.
1946 májusában a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium elhatározta, hogy Székesfehér­váron konzervatóriumot hoz létre. Élére Farkas Ferencet, a neves zeneszerzőt nevezték ki.
A kezdeményezés sajnos nem volt hosszú életű: 1950. szeptember elején a kormány megszüntette a Székesfehérvári Állami Zenekonzervatóriumot és helyette Állami Zeneiskolát léte­sített.

Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet

  • Szervezet/testület
  • 1946 -

Az oktatás Vácott 1946. szeptemberében indult meg a Mezőgazdasági Középiskolában, mezőgazdasági gimnáziumi képzéssel. Az első és egyben egyetlen tanterem a Budapesti főúton lévő Ipartestület nagytermében volt. A tangazdaság több helyen és több tanterületen – földterületen – gazdálkodott, mivel az akkori kormányzat már a földreform során célul tűzte ki, hogy a földhöz juttatás során, első helyen kell kijelölni a mezőgazdasági iskolák tanterületeit. Végleges elhelyezést csak 1953-ban, a háború után elsőként épült, új épületben – a jelenlegi címen – nyert az iskola.
1950-től a mezőgazdasági gimnáziumi képzést felváltotta a 3 éves mezőgazdasági technikum. Feladata a növénytermesztés és állattenyésztés színvonalának emelése, minél több, jól képzett mezőgazdasági szakember mezőgazdasági termelésbe állításával. E képzéseket az 1949-ben teljesen kicserélődött tanári kar valósította meg. Technikumként 1971-ig működött az intézmény. 1972-től az iskola fenntartója a Gödöllői Agrártudományi Egyetem lett, gyakorlóiskolai státuszt kapott az iskola, így neve kiegészült „a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyakorló iskolája” címmel.
Az 1979/80-as tanévben az oktatáspolitikai határozatok végrehajtásaként új szak-képzéssel indultak az első osztályok: Az állattenyésztő–növénytermesztő szakközépiskolai képzést fokozatosan felváltották a mezőgazdasági áruforgalmi és az állattenyésztő szakmunkás célú szakközépiskolai szakok, az utóbbin belül szarvasmarha-tenyésztő tagozat.
Az 1986-87. tanév ismét változást hozott az iskolai képzésében. Megkezdődött az állattenyésztő - állategészségügyi technikus képzés, időtartama 5 év. 1990. szeptemberében került sor a 80 millió Ft-os költségvetéssel felépült új kollégium ünnepélyes átadására.
1992-ben megkezdődött az építkezés Floch-pusztán, az új tangazdaságban. Elsőként egy 800 négyzetméteres épületben az állattenyésztési gyakorlat igényeit biztosító istállórészek felújítására, berendezésére került sor, az országos szakképzési fejlesztési alapból és a termelő vállalatok befizetéseiből. Később gépszín, szolgálati helységek, tanterem és egyéb épületeket is felújítottak, építettek újjá az iskola tanulói és dolgozói. 1993. szeptemberében már el is kezdődött a gyakorlati képzés a megújult tangazdaságban.
2016-20107-es tanévtől iskolánk neve: Váci Szakképzési Centrum I. Géza Király Közgazdasági Szakgimnáziuma.
Az új szakképzési törvény megjelenésével az iskola a 2020-2021-es tanévtől Váci Szakképzési Centrum I. Géza Király Közgazdasági Technikum lett. A diákok 2 éves ágazati alapoktatásban részesülnek, melyet egy ágazati alapvizsga zár. Ezt követően 3 éven keresztül főként a szakmai tárgyak oktatására kerül a hangsúly. A 12. évfolyam végén magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem tantárgyakból előrehozott érettségi vizsga tehető. A 13. tanév végén idegen nyelv és emelt szintnek megfelelő szakmai vizsgát tesznek a diákok.

Magyar királyi Állami Gyermekvédelem Bőripariskolája és Kertészeti Iskolája

  • Szervezet/testület
  • 1917 - 1949

A csődbe ment Kobrak cipőgyár épületében 1917-ben indult el a hadirokkantak bőripariskolája. 1921-től Hadiárvák Váci M. Kir. Állami Váci Bőripariskolája néven hadiárvákat, illetve hadirokkantak gyermekeit oktatták az intézményben. 1924-től kertészeti oktatás is folyt. A hadiárvák számának csökkenése miatt 1934-ben menhelyi gyermekek is elhelyezést nyertek az iskolában. 1935 szeptemberétől felvette a M. Kir. Állami Gyermekvédelem Váci Bőripariskolája nevet. A II. világháború idején ismét hadiárvákat oktattak az intézményben, és 1942-ben újra felvette a Hadiárvák Váci M. Kir. Állami Váci Bőripariskolája nevet. A Váci Állami Bőripariskola 1949-ben megszűnt, s az 1949/50-es tanévtől kezdve a Váci Állami Öntőipariskola működött a helyén.

MTH Váci 204. sz. Ipari Tanulóintézet

  • Szervezet/testület
  • 1949 -

Az intézet épületében 1948-ig a Hadiárvák M. Kir. Állami Bőripariskolája működött.
A II. világháború idején az 1942/43-as tanévtől az iskola megint a hadiárvák intézete lett. 1944 decemberére az iskolát kiürítették, az épület berendezése, felszerelése a háborús események következtében használhatatlanná vált. Az épület rövid ideig kórházi célokat szolgált, majd a háború után kísérletek történtek a bőripari szakiskola újjászervezésére. 1949. január elsejével indul a szakmunkásképzés öntőipari iskola létesítésével. Király Endre Vácott 1948-tól az intézet szaktanára és főmérnöke. Nevéhez fűződik az öntőipari szakiskola létesítése, tantervének összeállítása és kivitelezése. (Az iskola későbbi névadója.)
Fekete Pál igazgató az iparügyi miniszternek szóló jelentésében 17 tanuló foglalkoztatásáról beszél. Az öntőipari iskola először az Iparügyi majd a Nehézipari Minisztérium irányítása alá tartozott.
1949-től Állami Öntőipariskola, 1949–1950-ben „Kilián György” Állami Öntőipariskola. A Nehézipari Minisztérium az iskolát 1950. január 1-én a munkaerő tartalékok hivatala részére adta át. 1950–1951-ben MTH 15. sz. Tanműhely, 1951–1952-ben MTH 3. sz. Ipari Tanulóintézet, 1952-től MTH 204. sz. Ipari Tanulóintézet.
1955-től az intézet szakmunkásképzési profilja szélesedik. 1956/57-től a váci nagyüzemek számára is képeznek szakmunkásokat (Magyar Hajó és Darugyár, Híradástechnikai Anyagok Gyára, Nagymarosi Gépgyár és közlekedési vállalatok, kisiparosok.) 1960-tól szinte valamennyi váci és környékbeli vállalat részére képeztek szakmunkásokat. A szakmák száma megszaporoott. 1960-tól érettségizettek számára is lehetőség nyílt szakma elsajtítására. Az 1969-es MÜM rendelet értelmében megkezdődőtt az intézetben a tagozatos tanulóképzés. Az 1969/70-es tanévben 966 tanulóból “A” tagozatos 908, “B” tagozatos 35 és “C” tagozatos 23 tanuló volt. A következő években fokozatosan nőtt a “B” tagozatos tanulók száma, megszűnt a sok szakma oktatása. A 70-es években már csak 16 szakmában folyt a képzés.

  1. október elsején Imre György került az intézmény élére. 1992-ig vezette az iskolát.
    1988-tól megkezdte az iskola szakközépiskolává való átalakítását kísérletképpen egy osztállyal (gépjárművezető és karbantartó szakterületen). Bővült az iskola ún. műszaki épülete négy tanteremmel valamint tetőtér-beépítési lehetőséggel.1993-tól Szaniszló Róbert az iskola igazgatója. 1994-től a tantestület és az iskolavezetés, valamint a diákság egyetértésével az intézmény neve megváltozott Király Endre Szakközépiskola és Szakmunkásképző-re.
    Neve 2020-ban: Váci SZC Király Endre Technikum és Szakképző iskola

Győr Város Fiú Felsőkereskedelmi Iskolája

  • Szervezet/testület

A felsőkereskedelmi iskola anyagi alapját a Győri Első Takarékpénztár, a Győri Kereskedelmi- és Iparkamara, valamint a város módos polgárainak adományai és alapítványai teremtették meg. A város vezetése az 1897. április 23-án tartott közgyűlésen elhatározta az iskola megalapítását.
Az intézmény egyre fejlődött, tanulólétszáma növekedett, és 1911-ben már mindhárom évfolyamon párhuzamos osztályok voltak. A növekvő létszám miatt az épület szűknek bizonyult. Már készek voltak az új épület tervei és jóváhagyásra vártak, amikor kitört az első világháború. Az épületet két évre katonai célokra vették igénybe, az iskolának a Városháza és az Állami Főreáliskola biztosította a helyet. 1919-ben miniszteri rendelet emelte négy évre az iskola tanulmányi idejét.
1921-től kezdődően évről évre nőtt az iskola tanulólétszáma, amíg az 1928-ban kezdődő gazdasági válság hatására egyre kevesebben engedhették meg maguknak gyerekeik iskoláztatását.
1934-re a tanulók száma felére esett vissza. A második világháború évei alatt a tanítás - a nagy nehézségek ellenére - folyamatos volt. Az épületet most is a katonaság vette igénybe és a Kereskedelmi Leányközépiskola adott ideiglenes helyet. A tantestület sok tagját katonai szolgálatra hívták be - munkájukat a többi tanár és óraadók látták el. A megszálló német csapatok a lányiskolát is lefoglalták, 1944. március 31-én a tanévet be kellett zárni. 1945. május 10-én nyitotta meg kapuit újból az iskola, és a tanítás július 14-ig tartott.
II. világháború utániidőkben az iskola elnevezése gyakran változott:
1947: közgazdasági középiskola
1949: közgazdasági gimnázium
1952: közgazdasági technikum ipari tagozat
A közgazdasági technikusi oklevelet képesített könyvelői, alapfokú tervezői és statisztikus képesítésnek fogadták el. A közgazdasági technikumok tagozatos rendszere a direkt irányítási rendszer megfelelője volt az oktatásban. Az újonnan bevezetett politikai gazdaságtan - a minden tantárgyba beépített politika mellett - a marxista eszmék terjesztésére volt hivatott. 1952-ben kezdődött meg a felnőttoktatás, amely - bár hosszú ideig önálló iskolaként működött - mindig az iskola szerves része volt. Még egy lényeges változást hozott ez az esztendő: az addig tiszta fiúiskolában beindult az első lányosztály.
Politikai nyomásra 1961-ben felvették az iskola volt tanulójának, a Tanácsköztársaság rosszemlékű vezetőjének, Szamuely Tibornak a nevét. 1962-ben már szakközépiskolai osztályok indultak, amelyek, a korábbi technikumhoz viszonyítva, bővítették a közismereti tárgyak oktatására fordítható időt. Ez az iskolatípus a korábbinál nagyobb általános- és szakmai műveltséget jelentett, de fokozott tanulói- és tanári leterheltséggel járt. Továbbra is megmaradt a túlzott specializálódást jelentő ágazati bontás. A nyelvi osztályok magas szintű nyelvoktatása az idegen nyelvi gép- és gyorsíró osztályokban élt tovább. A közgazdasági szakemberek iránti fokozott igény a tanulólétszám növelését kívánta meg, de azt a régi épületben már nem lehetett biztosítani. A megyei vezetés döntése alapján 1964-ben iskolánk kapta meg a Bem téren felépült új iskolaépületet.
Az intézmény 1990-ben felvette az egykori győri képviselő és gazdasági kérdésekkel intenzíven foglalkozó közlekedési miniszter Baross Gábor nevét.

Petz Lajos Egészségügyi Középiskola és Kollégium

  • Szervezet/testület
  • 1963 - 2006

1963-ben a Kazinczy Gimnázium kebelén belül és annak épületében jött létre, Kazinczy Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola néven. 1986-ban önálló épületet kapott, melyben 600 áplónő és aszisztens képzését biztosították.(150 férőhelyes diákszálló, 12 tantermes szakközépiskola, valamint egy 300 adagos melegítő konyha, étteremmel.)

Árpád-házi Boldog Margit (Szent Margit) Leánygimnázium

  • Szervezet/testület
  • 1876 -

Az intézmény jogelődei és elnevezései:

Községi polgári leányiskola (1876 - 1905)
Községi felsőbb leányiskola (1905 - 1916)
Felső leányiskola (1916 - 1917)
Leánygimnázium (1917 - 1921)
Árpád-házi Boldog Margit Községi Leánygimnázium (1921 - 1927)
Árpád-házi Boldog Margit Községi Leánylíceum (1927 - 1932)
Árpád-házi Boldog Margit Leánygimnázium (1932 - 1942)
Árpád-házi Szent Margit Leánygimnázium (1942 - 1948)
Állami Leánygimnázium (1948 - 1954)
Állami Teleki Blanka Leánygimnázium (1951 - 1963)
Teleki Blanka Gimnázium (1963 - 2005), Sziget Utcai Általános Iskola (1980 - 2005)
Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola (2005 -) https://www.telekiblanka.hu/

Vasvári Pál Gimnázium

  • Szervezet/testület
  • 1853 -

Az intézményt Királyhegyi Farkas Ferenc nagyprépost alapította 1853. március 12-én. Az alapító szándéka először egy bölcsészeti főiskola létrehozása volt, de miután a ciszterci rend apátja vezetésével létrejött a 8 osztályú gimnázium (a mai József Attila Gimnázium elődje), az alapító a város vezetésével együtt úgy határozott, hogy "célszerűen rendezett, üdvös, szellemi haladást eszközlendő nyilvános római katolikus nőneveltét alapít."
Az iskola tehát a fentiek szerint 1864 októberétől kezdett el működni elemi iskolaként. Száznál több növendék járt ide már az első évben. Ekkor 6 nővér látta el a tanítói feladatokat. Az iskola első igazgatója Huszár Károly püspöki titkár, első főnöknője S. Eötvös Szalézia volt. 1893. szeptember 1-jén polgári leányiskolával bővült. 1923. aug. 17.: Ekkor az elemi és a polgári iskola mellé 3 éves ipariskolát is létesítettek. 1921-től már vezettek az intézményben továbbképző ipari tanfolyamokat, 1923-ban azonban a minisztérium iparoktatási főigazgatósága ipariskolának minősíti ezt a tagozatot. 3-3 osztály indult minden évben: 1 fehérvarró, 1 felsőruhavarró és 1 műhímző (ez utóbbi csak 1 éves volt).
Az 1920-as évek közepére szűknek bizonyult a régi épület. Két, az eredeti telekhez csatlakozó új épületet kapott az intézmény.
A nagyütemű gyarapodás éveiben az igazgató Kapossy Endre dr. ciszterci r. katolikus tanár (1919-28), a főnöknő pedig Stupiczky M. Rainéria (1919-1928). Őket Grész Leó és Erdélyi M. Eustella követte, s egyben újabb fordulatot is hoztak az iskola életébe: 1930. szeptember 15-én megnyílt a tanítónőképző-intézet.
1952 nyarán átköltözik az István térről az Ady Endre utca 17-be (ma ez a mezőgazdasági szakközépiskola épülete). Innen 1962 nyarán kerül a mai helyére. 1956. március 17-én nagyszabású névadó ünnepséget tart az iskola, felveszi Vasvári Pál nevét.
1930-ban tehát a Ferenc József Nőnevelő Intézetben működik egy elemi iskolai, egy polgári iskolai, egy ipariskolai tagozat, s indul a tanítónőképzés. Több mint 700 diák jár az ötféle iskolába.
Az 1938/39-es tanév válsághangulatban kezdődött. Ekkor a tanítóképzőt felsőbb rendeletre líceummá kellett alakítani. A líceum érettségivel befejeződő 4 éves középiskola. A jó eredménnyel záró diák innen mehetett a tanítóképző akadémiára. S ekkor még nem közölték, hogy az intézmény megkapja-e a jogot az akadémia működtetésére. Végül ez is tisztázódott, s 1949-ig az érettségi utáni gyakorlóév sikeres befejezésével kaptak tanítói oklevelet a preparandisták (tanítójelöltek).
1948-ban megtörtént az államosítás, majd egy évig, 1949/50-ben pedagógiai gimnázium indult a tanítóképző helyett, de aztán visszaállt a megszokott képzés. A háború után már csak a gyakorlóiskola tartozott az intézményhez. 1955-től csak fiúkat iskoláztak be egy ideig.
1952 nyarán átköltözik az István térről az Ady Endre utca 17-be (ma ez a mezőgazdasági szakközépiskola épülete). Innen 1962 nyarán kerül a mai helyére. 1956. március 17-én nagyszabású névadó ünnepséget tart az iskola, felveszi Vasvári Pál nevét. Ekkortól még rövid ideig hivatalosan Székesfehérvári Állami Vasvári Pál Tanítóképző az intézmény neve. Mivel a tanítóképzést felsőfokra emelték fokozatosan megszűnnek vagy felsőfokúvá alakulnak a képzők. A város akkori vezetése inkább felsőfokú mezőgazdasági iskolát óhajtott, így a nagy múltú képző helyett fokozatosan általános gimnáziumot indítottak a Vasváriban. 1959-ben képesítőzött az utolsó évfolyam a tanítóképzőben, 1958-ban érettségizett az első gimnáziumi osztály. (Forrás: iskola honlapja: http://www.vasvarigimn.hu/vpg/index.php?option=com_content&view=article&id=48&Itemid=60

Székesfehérvári Kereskedelmi Középiskola (1924-től Hunyadi Mátyás Kereskedelmi Iskola)

  • Szervezet/testület
  • 1868 - 1949, 1949 -

A kiegyezés által megteremtett nyugodtabb politikai életben Székesfehérvár kereskedelme gyorsabb fejlődésnek indult, s ez kedvezően befolyásolta az 1700-as évek elején alakult Kereskedelmi Társulat működését is. Tudatosabb program lett a kereskedők érdekeinek védelmezésén kívül egy tanult, szakmájához értő és azt szerető nemzedék nevelése. Ezért 1868-ban az ún. „vasárnapi” inasiskolából a mindennapi képzésre áttérő iskola lett.
A Kereskedelmi Társulat felügyelete alatt és megbízásából Berndorfer Kálmán nyitotta a „kereskedelmi tanodát” a Zichy-palotában (ma az önkormányzat épülete). Az első tanévben 32 tanuló iratkozott be.
A tanulók száma egyenletesen növekedett, ezért 10 év múlva az iskola önálló épületbe költözött s az 1872-ben megjelent miniszteri rendelet a kereskedelmi szakiskolát középiskola rangjára emelte, majd a Vallás és Közoktatási Minisztérium az iskolában folyó kiváló munka elismeréseként 1886-ban a Kereskedelmi Akadémia címet adományozta az intézetnek. Az akadémia elnevezés pillanatától a „saját ház” program került az államilag engedélyezett társulati iskola igazgatóbizottsága tevékenységének központjába. A bizottság azt ajánlotta a társulatnak, hogy új bérlet helyett vásárolja meg a Kaszárnya utca (ma Kossuth Lajos u. 9.) egyik épületét. A tanácsot elfogadták, a megvásárolt házban 3 tantermet, 2 szertárt, 1-1 könyvtári, igazgatói, tanári szobát és tornatermet alakítottak ki.
Az akadémia nevet 1895-ig viselte az intézmény, amikor a többi kereskedelmi iskolával egységesen a felső kereskedelmi iskola nevet kapta. Mindeközben a tanulók száma fokozatosan növekedett, ezért hiába keresett a Kereskedelmi Társulat újra és újra nagyobbat, szükségessé vált egy új, eredetileg iskola részére tervezett épület.
A választás a Petőfi út és a Várkörút sarkán levő telekre esett. Say Ferenc műépítész készítette a terveket, az első kapavágást 1907. október 10-én tették, 1908. november 4-én a diákok már költözhettek.
Az iskolán kívül az épületben kényelmes otthont kapott a társulat is, hiszen a termeket gőz melegítette, gáz világította, s volt benne vízvezeték is. A négy tanterem, a tanácskozó, az igazgatói és a tanári szoba, a két könyvtár, valamint a három szertár mellé 1910. április 30-án a Petőfi utcai üres telken elkezdték készíteni az épület befejező részét. Október végére (!) megépült a nyolc szoba és tíz mellékhelyiség, átjáróval a főépületbe, s amellett külön kapuval. A két új lakást az igazgató és helyettese foglalta el.
Az iskola életében jelentős állomás volt az 1924–25-ös tanév: akkor vette föl a nagy király, Hunyadi Mátyás nevét, aki 1464. március 29-én, Szent István koronájával – miután III. Frigyes császártól visszaváltotta – Székesfehérvárott koronáztatta meg magát. 1476-ban itt fogadta Itáliából érkező menyasszonyát, Beatrixot, december 22-én itt folyt le az esküvői szertartás, halála után pedig a bazilikában temették el.
A kormányzat a felső kereskedelmi iskolát 1940-ben kereskedelmi középiskolává szervezte át. Ez volt az első háborús tanév, a tanítás már zaklatottan, személyi és tárgyi nehézségekkel küszködve folyt.
A fenntartó testület 1942-ben – utoljára – mégis nagyszabású átalakítást, bővítést hajtott végre, s maradék anyagi erejét megfeszítve – amelyet kétségkívül táplált a másfél mázsa búza árának megfelelő beíratási és a mázsa búza árával azonos havi tandíj – nagy mennyiségű új berendezési és felszerelési tárggyal látta el az iskolát. Ebben az évben nyílt meg a női tagozat első osztálya is. 1944-ig megszakítás nélkül folyt a tanítás, több tanár katonaruhában is bejárt az órákat tartani.
A helyzet lényegesen 1944. szeptember 19-én változott meg, amikor elkezdődött a város bombázása. 1944. október 13-tól 1945. április 20-ig a tanítás szünetelt. A város végleges – március 22-i – felszabadulása után április végétől megkezdődött a „rendes” tanítás, s az iskola történetében legrövidebb-leghosszabb tanév a nyár derekán fejeződött be.
Az 1945–46-os tanévre 133 tanuló iratkozott be, de ez a létszám hullámzott az egész tanévben – és még éveken át –, hiszen különböző időpontokban érkezett egy-egy tanuló Európa különböző hadifogoly-táboraiból, kórházaiból, a kényszerhelyzetben választott ideiglenes tartózkodási helyekről. A tanítással párhuzamosan folyt az iskola és a város helyreállítása, a diákok rendszeresen végeztek közmunkát. Az iskolai romeltakarítás mellett legrendszeresebben a megyei kórházba jártak ki dolgozni, amely még hosszú időn át hadifogolytábor volt. A téli szénszünet alatt – ez kisebb-nagyobb megszakításokkal két hónapig tartott – főleg az osztályfőnökök irányításával és aktív részvételével fakitermelésre jártak a tanulók.
A helyreállítás munkálataival párhuzamosan folyt az oktatás „demokratizálása”, a tanári kar „világnézeti” átképzése, új ifjúsági szervezetek alakítása.
A korszak legjelentősebb változása az iskola államosítása volt. A helyzet ellehetetlenülésének mutatója volt, hogy az addigi fenntartó, a Kereskedelmi Társulat vezetői elhatározták, hogy az iskolát minden ingatlan és ingó vagyonával együtt fölajánlják az államnak.
Az 1948. XXXIII. tc. ezt a kérdést véglegesen megoldotta. Az intézmény az állam tulajdonába került.
A kereskedelmi középiskolát 1949. szeptember 1-jén közgazdasági gimnáziummá szervezték.

Kegyes Tanítórend Váci Gimnáziuma

  • Szervezet/testület
  • 1714 - 1948

1714-ben alapítja az intézet jogelődjét gróf Kollonits Zsigmond váci megyéspüspök. 1807-ből maradt fönn a gimnázium első évkönyve, mely tartalmazza a tanulók és az őket tanító tanárok neveit. Eszerint ebben az évben 233 tanulója van az iskolának, akiket 9 csoportban tanítanak az elsajátítandó tananyagnak megfelelően: arithmetistae, grammatistae, principistae, maiores parvistae, minores parvistae, coniugatistae, declinistae és legentes.
1733-34-ben hatosztályossá bővül az intézet, megnyílik a retorikai és a poétikai osztály. 1736-ban újból négyosztályossá lesz az iskola, de bölcsészeti tanfolyammal. 1739-42-ig a pestisjárvány miatt szünetel a tanítás. 1762-ben a szegény származású nemesi ifjak részére megalapítja a Nemesi Ifjak Kollégiumát, melyben az oktató-nevelő munkát - a teljes bizalmát élvező - piaristákra bízza. 1762. november 15-én vonulnak be a Collegium Pauperum Nobilium-ba. Migazzi magának tartja fönn a kollégiumi felügyeletet. Elkészíti a kollégium működésének részletes szabályzatát, a "Leges Migazzianae"-t. Eszerint a tanítás célja a tiszta és elegáns latinság elsajátítása. A növendékeket a régi csoportbeosztás fölhasználásával három osztályba sorolja:
I.: minores, maiores és principisták;
II.: grammatisták és szintaxisták;
III.: poéták és rétorok.
A többi tárgyat szünet- és vasárnapokon mint rendkívüli tárgyakat tanulják. 1767. november 2-án kezdődik meg a tanítás a Theresianumban. Helye először a püspöki palota épülete , majd a Duna parton egészen új épületet emelnek erre a célra, melyben 1777-ben indul meg a tanítás. Igazgatói és lelkes munkatársai rövidesen az ország első helyen álló nevelőintézetei közé emelik. 1777. évi tanterv szerint ötosztályossá lesz az iskola.
1782-ben gróf Migazzi Kristóf bécsi érsek adományából átépítik a gimnázium Konstantin tér felőli homlokzatát.
1806-ban jelenik meg az új oktatási törvény, a második Ratio Educationis, melynek értelmében ismét hatosztályos lett a gimnázium az addigi öt helyett.

  1. június 17-én hirtelen megszakad a tanítás. A szabadságharc zászlaja alá áll sok diák, piarista kispap és tanár. A váci piarista rendház lesz a rendben kibontakozó forradalmi lelkesedés gyújtópontja, majd a visszarendeződés után az újrakezdés színtere. A váci csaták idején elnéptelenedik a rendház. Egyes tanárok Cselőtén húzzák meg magukat. A gimnázium épülete két éven át hadikórháza lesz az orosz és osztrák sebesülteknek.
    1850-ben indul meg ismét a tanítás, az új oktatási rendszer szerint négy osztállyal.
    1870-ben nyílik meg az ötödik, 1871-ben a hatodik osztály.
    1880-ban lehet nyolc osztályossá az intézet Petróczy László kartali plébános alapítványából. Megnyílik a hetedik és a nyolcadik osztály.
    1881-ben tartanak először érettségi vizsgákat.
    1893-ban az intézet már szűknek bizonyul a tanulók befogadására. Sem rajz-, sem tornaterme nincs. Schuster Konstantin váci megyéspüspök 43 ezer forint költséggel új szárnyépületet és benne torna- és rajztermet építtet.
    1932-ben hosszú tárgyalások után rendeződnek a gimnázium függő és közjogi kérdései, minek értelmében a gimnázium egyedüli fenntartója a Magyar Kegyestanítórend, míg a váci Püspökség és Vác Város anyagi hozzájárulásukkal az intézet jótevői.
  2. április 24-én kezdődhet meg az új gimnáziumi épület építése az előző évi jóváhagyott költségvetés alapján kiutalt összegből és a rend hozzájárulásából. Az új gimnáziumi épület tervezője Hültl Dezső műegyetemi tanár, és Huber Miklós építészmérnök. 1945. február 1-én indulhat meg ismét a tanítás. 1946. március 5-én megnyitja kapuit a dolgozók gimnáziuma.
    Majd 1948. júniusában megtörtént az egyházi iskolák államosítása.

Karolina római katolikus kereskedelmi Leányközépiskola

  • Szervezet/testület
  • 1937 - 1948

Az iskola jogelődje, a kétéves női kereskedelmi szaktanfolyam az 1934/35-ös tanévtől kezdve nyújtott továbbtanulási lehetőséget a helyi és környékbeli polgári leányiskolában végzett tanulóknak. Alapvető kereskedelmi, számviteli, gép- és gyorsírói szakképesítést adott a végzős növendékeknek.
Az 1937/38-ban létrehozott felsőkereskedelmi iskola egyházi kezelésben működött a „Karolina” Római Katolikus Polgári Leányiskola, a kétéves Női Kereskedelmi Szaktanfolyam és a Nőipariskola mellett.
Fenntartója az Irgalmasnővérek rendje volt. Az iskolát a 46.148/1937. sz. VKM. rendelettel alapították. A polgári leányiskola épületében kezdték az oktatást, majd a Szt Miklós tér 1. sz. épületet alakították át részére, mely otthona lett. Udvara 348 m²; tornaterme 143 m²; szertárainak értéke: 4234 pengő, 20 írógépének értéke: 5500 pengő. 1941: az 5 tanterem 4 osztályában 148 tanulót oktattak. Igazgató: Simoncsics Alajos

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola, Vác

  • Szervezet/testület
  • 1955 -

Az Iskola alapításának éve: 1955. Ekkor a Belkereskedelmi Minisztérium kezdeményezésére a Pest megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya határozatot hozott a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskola létrehozására. Az oktatás 33 fővel (kereskedelmi) kezdődött, általános iskolák bérelt termében, délutáni oktatással. 1955-1969-ig megbízott igazgató és 22 óraadó tanár látta el a feladatot. 1969-ben főhivatású igazgatóként nevezték ki a megbízott igazgatót. 1971-ben került sor az első főhivatású szakoktató és pedagógus alkalmazására. 1975 szeptemberétől az iskola önálló épületet kapott, melyben korábban egy általános iskola működött. Ettől az időponttól a beiskolázható tanulók illetve a főállományú pedagógusok száma folyamatosan nőtt. A növekvő tanulólétszám, a szakmai profil változása szükségessé tette egy nagyobb épület birtokbavételét. Így 1986/87. tanévtől az intézmény megkapta a Közgazdasági Iskola két épületrészét (a Közgazdasági iskola új épületet kapott), ami ugyan javított a gondokon, de a színvonalas oktatás tárgyi feltételeit csak részben biztosította. Ettől az időponttól 3 épületben folyt az oktatás. A testnevelés és sportfoglalkozások céljára fűtetlen, statikailag kifogásolt 1500 m2-es volt lovarda épület és egy 90m2-es sportszoba állt rendelkezésre. A gyakorlati képzés tárgyi feltételei sem javultak.
A 2003/2004-es tanév nagy áttörést jelentett az iskola életében. A szérűskerti oktatási centrumban egy korszerű, új épületet vettek birtokba. Az iskolaavatón az iskola egykori alapítótanárának nevét vette fel az intézmény, s ekkortól viseli a Bernáth Kálmán Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola nevet.
A 2012/2013-as tanév újabb nagy fordulatot hozott az intézmény életében, az iskola egyházi kezelésbe került. Ettől a tanévtől kezdve a város helyett a Vác-Felsővárosi Református Egyházközség lett az iskola új fenntartója, míg a neve Bernáth Kálmán Református Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolára változott.

Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium, Vác

  • Szervezet/testület
  • 1950 -

Az iskola jogelődjeként 1950. augusztus 15-én alakult meg a Váci Állami Gimnázium Ipari Gimnáziumának általános gépészeti tagozata 21. számú Általános Gépészeti Technikum névvel. A gimnázium és a hozzá tartozó diákotthon (kollégium) a Piarista Rend váci épültében kapott helyet a Konstantin téren. Önálló tantestülete az iskolának az első tanévben még nem volt. A szakmai gyakorlati oktatás tanműhely és felszerelés hiányában csak 1951 januárjában indult meg az iskola alagsorában. 1951. október 1-jén a technikum önállósult és új neve 8. számú Gépipari Technikum lett. Az újabb osztályok indításával azonban elviselhetetlen zsúfoltság lett az épületben, ezért az 1952 nyarán államosított váci Püspöki Hittudományi Intézet épületébe költöztették a gimnáziumot. 1952-ben a lebontott városi mozi helyén, közvetlenül a Konstantin téri épülettel szemben (a mai Piarista utcában) felépítették a tanműhelyt. 1955-ben az iskola felvette Lőwy Sándor nevét.
A régi iskola és kollégium:
Az 1956. október 23-án kezdődött budapesti forradalom után Gyalmos János akkori igazgató átmenetileg felfüggesztette a tanítást és a diákotthonban menedéket nyújtottak a váci fegyházból kiszabadult politikai foglyoknak és a fegyveres szabadságharcosok egy csoportjának is. 1966-ra elkészítették a tanműhely toldaléképültét, melyet szinteltolásosan tudtak csak kivitelezni. Ekkor az épület felvette a Tanüzem nevet.
A 60-as évek végétől a megyei iparvállalatokkal bérmunka-tevékenység alakult ki. 1975-ben a Váci Városi Tanács osztályvezetőjét, Molnár Lajost nevezték ki igazgatónak, aki ezután egészen 2006-ig, 31 éven át vezette az iskolát. Még ugyanebben az évben került kialakításra az iskola könyvtára a díszterem mögötti kihasználatlan területen. A leánytanulók aránya – lévén, hogy műszaki iskoláról van szó – a 80-as évek elején 10% körüli volt.
A rendszerváltás után a középiskolák a helyi önkormányzathoz kerültek. 1991-ben a főépület észak-keleti szárnyában megtörtént a tetőtér beépítése, így kialakításra került öt nyelvi-terem. 1993-ban az iskola felvette Boronkay György nevét. 1994-ben a diákotthonnak helyet adó épületet kormányhatározat alapján visszajuttatták eredeti tulajdonosának, a Piarista Rendnek. Az új kollégium a város határában lévő Szérűskertben épült fel.
1994 szeptemberében jött létre a Gábor Dénes Főiskola váci kihelyezett tagozata, mely székhelyének és oktatási helyszínének az iskola adott otthont. Az 1995/1996-os tanévben indult meg a legelső ún. nulladik osztály (nyelvi előkészítő). Az 1996/1997-es tanévben indult a legelső gimnáziumi osztály. 1997-ben Vác Város Önkormányzata Pro Urbe díjjal tüntette ki az intézményt. 1998-ban a gépész szakmacsoportú szakközépiskolai osztályban lehetőség nyílt a kéttannyelvű szakmai képzésre: a német nyelvet jól beszélő diákok a szakmai tárgyakat és a matematikát idegen nyelven tanulhatják. 2000-ben az iskola megünnepelte 50 éves jubileumát.
Az iskola a Konstantin téri épületét 2003-ban visszaadta a piaristáknak és jelenlegi helyére, a Szérűskertben felépült új épületbe költözött át, ahova már korábban két másik iskola is kiköltözött a belvárosból. A Tanüzemet némileg átalakították és a Piarista utca felől létesítettek egy bejáratot. A szakmai gyakorlati órákat továbbra is ott bonyolítják le. 2006-ban a 31 éves igazgatóság után leköszönő Molnár Lajost Fábián Gábor váltotta az igazgatói székben. Ekkor megszűnt a GDF kihelyezett tagozata.
Az iskola 2010-ben a CENTROSZET (TISZK) vagyis a Térségi Integrált Szakképző Központ tagiskolájaként mintegy hatszázhatvannyolc-millió forintot nyert a Közép-magyarországi Regionális Operatív Program keretében meghirdetett pályázaton. A kilencven százalékos támogatásnak köszönhetően a szérűskerti intézmény területe immáron 2336 négyzetméterrel bővült főleg gyakorlati képzést szolgáló helységekkel az elektronika, a gépészet és a környezetvédelem területén. Ez utóbbi új képzési terület, mely 2016-ban kiegészült a vegyészettel is.

  1. decemberétől fenntartók és az iskola elnevezésének változásai gyors egymásutánban követték egymást:
  2. december: fenntartó Vác Város Önkormányzata (Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium)
  3. január: fenntartó KLIK Váci tankerülete (név ugyanaz)
  4. június: fenntartó KLIK Ceglédi tankerülete (Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium)
  5. július: fenntartó NGM Váci Szakképzési Centrum (VSZC Boronkay György Műszaki Szakközépiskolája és Gimnáziuma)
  6. szeptember: fenntartó ugyanaz (VSZC Boronkay György Műszaki Szakgimnáziuma és Gimnáziuma)

Győri m. kir. gróf Apponyi Albert Leánygimnázium

  • Szervezet/testület
  • 1908 -

Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatási miniszter 1908. április 13-án engedélyezte, hogy 1908. szeptember 1-én megnyílhat Győr első felsőbb leányiskolájának első és ötödik osztálya.
Az új oktatási intézmény az iskola épületének átadásáig ideiglenes jelleggel a Czuczor Gergely utca 26-ban kezdte meg működését. Strasser Sándor, az iskola első igazgatója 28 éven át, 1936-ig állt az intézmény élén, amely az ő vezetésével vált a győri leánynevelés központjává. Az alapítás idején, az iskola jellegéből adódóan a heti 26-28 órás foglalkozások nagy részét a humán műveltséget adó tantárgyak alkották, míg a heti 2 órás mennyiségtan és az ugyancsak alacsony óraszámban tanított természettudományos tantárgyak csak az alapfogalmak megtanítására szorítkoztak.
Az osztályok száma és a tanulói létszám folyamatosan nőtt, így egyre sürgetőbbé vált a kormányzat által ígért új iskolaépület átadása. 1913. nyarára már el is készült a háromszintes, impozáns épület. A tervek és a statikai számítások Orth Ambrus és Somló Emil, a kivitelezés Hlatky-Schlihter Gyula győri építési vállalkozó szakértelmét dicséri.
"A női hivatás maradéktalan betöltése" mellé egyre inkább a megélhetést biztosító és a felsőoktatási intézményekben folyó tanítás előkészítő ismeretanyagának átadását várták a leányiskoláktól is. Ennek jegyében indult Győrött is mozgalom azért, hogy a hatosztályos felsőbb leányiskolát fejlesszék tovább teljes jogú, egyetemekre is felkészítő nyolcosztályos középfokú oktatási intézménnyé.1916-tól hétosztályos felsőbb leányiskolaként, 1917-től nyolcosztályos leánygimnáziumként működhetett iskolánk, és az 1919-20-as tanév végén adott először érettségi bizonyítványt . Iskolánk 1927-ben leánylíceummá alakult.Amikor fennállása 25. évfordulója megünneplésére készült,az 1932-33-as tanévben, visszakapta gimnáziumi rangját. Az iskola hivatalos neve 1933. és 1944. között Győri Magyar Királyi Állami Apponyi Albert gróf Leánygimnázium, majd 1945. és 1950. között Győri Állami Apponyi Albert Leánygimnázium. 1936. július 1-én nyugalomba vonult Strasser Sándor igazgató, tanügyi főtanácsos, akinek a helyére 1936. október 6-án dr. Gábor Gézát, a soproni leánylíceum magyar-latin szakos tanárát nevezte ki a művelődési kormányzat.
Az 1941-42-es tanév során, 1941. november 18-án dr. Puhr Ferenc a szegedi gyakorlógimnázium német-latin szakos tanára vette át az intézet vezetését.
A középfokú oktatási intézmények átszervezése 1950-51-ben fejeződött be egy sor áthelyezéssel, igazgatócserével, és ahol eszmei-politikai szempontból a felettes hatóság szükségesnek tartotta - az iskola nevének megváltoztatásával. A névváltozáskor először csak az vált biztossá, hogy Apponyi Albert neve - a politikai rendszer jellegéből adódóan - nemkívánatos. Az új névadót az iskola tanári testülete választotta ki egy - a Művelődési Minisztérium által összeállított - névjegyzékből. Az 1950-51-es iskolaév tanári testülete - egyedüliként az országban - Kazinczy Ferencet választotta névadóul.

Győri m. kir. Állami Révai Miklós Főreáliskola

  • Szervezet/testület
  • 1787 -

Az iskola első őseként a Mária Teréziától 1777-ben kiadott Ratio Educationis reális irányzatának megfelelően megnyiít Győrött 1787. őszén a ,,Kir. Nemzeti Főbb Iskola" mellett a ,,Kir. Nemzeti Főbb Rajzoló Iskola". Ezt szervezte meg és szerelte fel Révai Miklós. 1848. óta a „Szab. Kir. Győrbelvárosi Elemi Főtanoda" mellett mint „Győri Kir. Népfőtanodai Rajziskola" működött, majd 1850—51-ben „Szab. Kir. Győrbelvárosi Alsó Mű- és Elemi Főtanodává" lesz. 1852—53. évtől mint „Katolikus Alreáltanoda" szerepel és 1860 — 61-től „Szab. Kir. Győrbelvárosi Nyilvános Alreáltanodá“-vá lesz. Ez az iskola elkülönül társiskoláitól is és előbb az Andrássy-úti 43. sz. telek épületébe, 1865-től pedig a régi Megyeháza épületébe költözik. 1870 ben községi lesz. 1873 — 74-től „Állami Főreáliskola" néven működik. 1875—76-ban volt benne az első érettségi vizsgálat. Teljes 8 osztályúvá 1877-78-ban lesz.
1893 ban a Honvéd-ligetben épülti épületébe költözik. A tanulók számának rohamos emelkedése miatt 1914-ben a tőszomszédos városi bér- házban kellett bérelnie egy négyszobás lakást. Ez a megoldás azonban a népes (1918 — 19-ben 649 a nyilv, tanulók száma) osztályok elhelyezésére nem bizonyult kielégítő megoldásnak, ezért az igazgatóság az iskolát visszaszorította épületének keretei közé, 1921—22-ben vette fel címébe az iskola nagy alapítójának, Révai Miklósnak a nevét.
Az 1934, XI. t.-c. 43, §-ában foglalt felhatalmazás szerint a VKM. megszüntette a reáliskola I. o. tantervét s helyébe a reálgimnáziumi tantervet vezette be.
1935 — 36. iskolaévtől az iskola megkezdte gimnáziumi átalakulását az első osztállyal. Ettől a tanévtől az iskola neve: „Győri M. Kir. Állami Révai Miklós-Gimnázium".
Az ötvenes években vegyes típusú lett: mintegy 20 évig szakközépiskolai osztályai is voltak. Második virágkora a hatvanas évektől a tagozatos osztályok belépésével kezdődött meg. Tanulmányi, sport és kulturális munkája révén az intézet fontos szepet játszik a megyében. A Révai gimnázium a továbbtanulni akaró, kiváló tehetségű diákokat vonzotta, s a tanári kar a szülők áldozatvállalásával eleget tudott tenni a megnövekedett igényeknek. Eredményeit országszerte ismerik. 1980-tól ismét csak gimnáziumi osztályokkal rendelkezik az iskola. 1992-től új osztálytípusokkal gyarapodtak: hatévfolyamos képzés.

I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola

  • Szervezet/testület
  • 1948 -

Elődje a Karolina R. K. Kereskedelmi Leányközépiskola. Az államosítás után 1948-tól Közgazdasági Gimnázium, 1952-től Közgazdasági Középiskola. 1954-től az iskola neve Állami Közgazdasági Technikum, az intézmény keretein belül működött a Gépíró és Gyorsíró Iskola (1952-től), valamint a Dolgozók Közgazdasági Technikuma levelező, illetve esti tagozatként (1951-től). 1964-től Közgazdasági Szakközépiskola, Gép- és Gyorsíró Iskola, 1987-től Friss István Közgazdasági Szakközépiskola,
1990-től felvették az I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola nevet. Időszakosan kihelyezett tagozatai is működtek Kiskunlacházán, Nagykőrösön és Százhalombattán.
A fenntartó a Pest Megyei Tanács V. B. volt, 1980-tól átvette a Vác Városi Tanács V. B., illetve Vác Város Önkormányzata volt. 2004. augusztus 1-jétől a Karacs Teréz Kollégiumot tagintézményként beolvasztották az iskolába, a neve ezután: I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola és Karacs Teréz Kollégium lett. A kollégium 2011-ben megszűnt.