Az iratanyag legnagyobb részét a marhalevél-nyilvántartások teszik ki. Az iktatott és külön kezelt iratokból képet kaphatunk a II. világháború utáni korszak állategészségügyéről.
A városi tanács, amelynek vezetője a polgármester volt, a városi törvényhatóságok végrehajtó közege, egyben önálló közigazgatási hatóság mindazokban az ügyekben, amelyek illetékességébe tartoztak. Intézte a város gazdasági ügyeit, kezelte a város pénzügyi alapjait, előkészítette a napirendeket a közgyűlés előtti tárgyalásra, végrehajtotta a közgyűlés döntéseit. A polgármester mellett a tanács tagjai voltak: főjegyző, tanácsnokok, tiszti főügyész.
A megyei városban az elsőfokú gyámhatóság feladatait az Árvaszék gyakorolta, amelynek elnöke a polgármester volt. Tagjai: két ülnök, tiszti ügyész, egy számvevő, egy jegyző és a közgyám.
Az iskola 1854. december 12-én mint kétosztályú községi alreáltanoda alakult még. 1859-ben teljes réáltanodává épült ki, 1871—73.-ban megnyílt a IV., V. és VI. osztály is, és ezzel teljes főreáltanodává lett. 1883-ban Trefort Ágoston, akkori miniszter átveszi az állami iskolái keretébe és nyolcosztályos főreáliskolává fejleszti. 1894-ben költözött a mai épületébe. 1920-ban felvette a m. kir. áll. Ybl Miklós-reáliskola nevet. 1934-től gimnáziummá alakult.
Székesfehérvári Magyar Királyi Állami Ybl Miklós Gimnázium
M. kir. Szent István Középfokú Gazdasági Tanintézet és Mezőgazdasági Szaktanácsadó Állomás 1938 - 1945 Magyar Állami Mezőgazdasági Középiskola 1945 - 1949 Mezőgazdasági Technikum 1950 - 1961
M. kir. Szent István Középfokú Gazdasági Tanintézet és Mezőgazdasági Szaktanácsadó Állomás
A gyűjteményes fondban helyeztük el az eredetileg is külön kezelt szabályrendeleteket, és ezt egészítettük ki a különféle irategyüttesekből kiemelt szabályrendeletekkel, néhány rendelettel és szabályzattal.
A váci irgalmas rendházat gr. Migazzi Kristóf bécsi hercegérsek és helyettes váci püspök alapította. Ő telepítette az irgalmasokat a városba 1763-ban. Bőkezű jótevője volt a Rendnek. 1764-ben a Rend és kórház céljára alkalmas telket is ajándékozott. Eleinte a kórház gyógyszertárral nem rendelkezett. Az később kezdte meg működését. Ez a bécsi alapítású, és a székesfővároshoz közeli intézmény, az egyik legjobban működő egyházi gyógyító intézményként számon tartott kórház volt. Szükségleteinek jelentős részét a jól menő patika (amelyet vásárlás útján vett birtokba a Rend, 1808-ban), a hozzá számított borjövedelem (Egerrel ellentétben), a perselypénz, misealapítványok és magánalapítványok biztosították. 1950-ben az ország területén működő szerzetesrendeket feloszlatták. Az 1950. július 2-n kelt 25/1950. sz. törvényerejű rendelet a gyógyszertárak állami tulajdonba vételét rendelte el. Az 1950. szeptember 7-n kelt 34/1950. számú rendelettel pedig az összes női és férfi szerzetesrend működési engedélyét felfüggesztették. A szerzeteseknek el kellett hagyniuk rendházaikat, és a szerzetben folytatott munkakörüket elvesztették.
A város helyi irányításának szerve a képviselő-testület volt, amelynek élén a polgármester állt. A város képviselő-testületének közgyűlési jegyzőkönyve a megyei város életének legfontosabb kérdéseivel foglalkozott, a város alakuló közgyűlésétől a tanácsrendszer kialakításáig.
Az iratanyag jelentős részét az 1945. és 1946. évi iktatott iratok teszik ki. A kutatást megnehezíti, hogy az iratokhoz tartozó segédkönyvek nem maradtak fenn, illetve hogy gyakran több, különböző tárgyú irat azonos iktatószámot kapott. Ez a jelenség az 1945. évben még esetleges volt, így az azonos számra iktatott iratokat egymás mellé helyeztük. Az 1946. évi iratokban azonban két sorozatot lehetett elkülöníteni: a közigazgatási és peres, valamint az árvaszéki ügyek sorozatait, melyeket elválasztottunk egymástól. Az iktatott iratokon kívül néhány szám nélküli irat, valamint az Egyesített városi (Speyer) kölcsönnel kapcsolatos, külön kezelt iratcsomó található az állagban.
