Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára a város legfiatalabb közgyűjteménye. A megye döntéshozói már az 1970-es években foglalkozni kezdtek egy fióklevéltár létesítésének gondolatával, de ezen elképzelés gyakorlati megvalósítására csak a rendszerváltoztatást követően nyílott lehetőség. A település önkormányzata 1992-ben elérkezettnek látta az időt, hogy megalapítsa az esztergomi székhellyel működő Komárom-Esztergom Megyei Levéltár Tatabányai Fióklevéltárát. A megyeszékhely vezetői már ekkor javasolták, hogy az új intézmény rövid időn belül kerüljön városi kezelésbe. A döntő változást az 1995-ös esztendő hozta, amikor is Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára önállóvá vált.
Mivel az 1990-es évek gazdasági és társadalmi változásai következtében folyamatosan megszűnő illetve átalakuló városi intézmények iratanyagának elhelyezése az addig a Polgármesteri Hivatalban helyet kapó közgyűjtemény raktáraiban már nem volt lehetséges, ezért sürgősen meg kellett oldani az egyre növekvő levéltári anyag elhelyezését. Amikor az önkormányzat 1995-ben úgy döntött, hogy a régi tatabányai városházát (ma: Felsőgallai Szolgáltatóház) felújítja, akkor ezzel egyidejűleg arra is alkalom kínálkozott, hogy az intézmény újabb raktárhelyiségekhez, valamint az iratanyag feldolgozásához szükséges korszerű munkaszobákhoz és kutatóteremhez jusson. A városi levéltár 1996-tól új környezetben, egyre bővülő iratanyaggal, szakkönyvtárral és időszaki kiállításokkal várja a helytörténet iránt érdeklődő tatabányai polgárokat.
Geographical and cultural context
A levéltár az észak-dunántúli térség egyik legfejlettebb ipari nagyvárosában, Tatabányán működik. A környezet ipari múltja és jelene nem csak a gazdaságra, hanem a helyi társadalomra és a levéltár profiljára is rányomja bélyegét. A levéltár számára kiemelten fontos a helyi bányászat múltjával kapcsolatos anyagok gyűjtése és az ipari múlt tudományos feldolgozása. Érdekesség, hogy Komárom-Esztergom Megye székhelyén városi levéltár működik, a megye többi területén illetékes levéltár pedig Esztergomban található.
Mandates/Sources of authority
A levéltár Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata alárendeltségébe tartozó intézmények felett rendelkezik illetékességgel. Tekintve, hogy az elmúlt esztendőkben nagyon sok intézmény került közvetlenül állami felügyelet alá, így a levéltár illetékessége is csökkent. A levéltár gyűjtőterületi munkát Tatabánya Megyei Jogú Város területén végez.
Administrative structure
Intézményünk kis levéltár, mindössze 5 munkatárssal, ezért szervezeti struktúrával nem rendelkezik. Különálló osztályok nincsenek.
Records management and collecting policies
A levéltár Tatabánya város, valamint elődközségei (Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya) önkormányzati testületeinek, intézményeinek, valamint közüzemeinek (vállalatainak) működése során keletkezett történeti értékekkel bíró iratanyagát őrzi, de gyűjtőköre kiterjed az itt élő magánszemélyek személyi eredetű anyagaira is.
Buildings
A jelenlegi épületbe az ún. Szolgáltatóházba felújítását követően, 1997-ben költözött be a levéltár. Az intézmény mintegy 281 m2. területű. Az épületet 38%-ban használja a levéltár, ugyanis egyéb intézmények is találhatók az épületben.
Holdings
Tatabánya elődközségeinek 1945 előtti irategyüttese jelentős részben megsemmisült. Így a levéltár anyagának döntő részét az 1945 és 1990 közötti iratanyag, jelentős részben a tanácsi korszak iratanyaga teszi ki. Nagyjából 1000 iratfolyómétert tesz ki a levéltári anyag terjedelme.
Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltárának Kutatótermi Szabályzata
I. A szabályzat elkészítéséhez alapul vett jogszabályok a.) 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről (IV. fejezet 22-26. §) b.) 1995. évi LXV. törvény az államtitokról és a szolgálati titokról c.) 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet a minősített adat kezelésének rendjéről d.) 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról e.) 2003. évi XLVIIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról f.) 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelete a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről (VI. fejezet 44-49. §) II. Általános rendelkezések 1.) A levéltári anyagban történő kutatásról az 1995. évi LXVI. tv. 22-24. §-a, valamint a 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet 44-49. §-a rendelkezik. 2.) Kutatni a levéltár által őrzött iratanyagban, azok segédleteiben, valamint más levéltáraktól kölcsönzött iratanyagban, kutatási kérelem benyújtásával lehet. Az érvényes látogatói jeggyel rendelkező kutató jogosult használni a levéltár szakkönyvtárát, amely a kutatóterem nyitvatartási ideje alatt áll rendelkezésére. 3.) Kutatási kérelem benyújtható személyesen, postán, illetve elektronikus úton, a kutatás tárgyának, időhatárának és céljának megjelölésével. A kérelem további adatai:
a kutató neve
lakcíme
szem. ig./útlevél száma
a kutatást támogató szerv megnevezése 4.) A levéltár az őrizetében lévő anyagban kutatást végző személy részére a kutatás megkezdése előtt Látogatói-jegyet ad ki. A látogatói-jegy évenkénti meghosszabbítással folyamatosan használható. A levéltár a kutatót nyilvántartásba veszi, a kutatási kérelmeket évente 1-gyel kezdődő sorszámmal iktatja. 5.) A kutatási kérelmet a levéltár igazgatójához (vagy az általa megbízott referenshez) kell továbbítani, aki megállapítja, hogy az adott témához kapcsolódó levéltári iratok korlátozás nélkül kutathatók-e, illetve korlátozás esetében a kutató rendelkezik-e a szükséges dokumentumokkal. 6.) A közlevéltárban őrzött, az 1990. május 1-je után keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított 30 éven túli, az 1990. május 2-a előtt keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított 15 éven túli levéltári anyagban - a levéltári törvény 24-25. §-aiban foglalt kivételekkel - továbbá időbeli korlátozás nélkül abban a levéltári anyagban, amelyet már nyilvánosságra hoztak, illetőleg, amelynek tartalmát az adatvédelmi törvény szerint mindenki megismerheti, kérelemre bármely természetes személy ingyen kutathat, és a kutatásra kiadott levéltári anyagról saját költségén másolatot készíttethet. a.) A minősítő által meghatározott érvényességi idő lejártáig az államtitkot, szolgálati titkot, vagy a törvényben meghatározott egyéb más titkot tartalmazó levéltári anyagban csak a minősítő hozzájárulásával folytatható kutatás. b.) A személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő 30 év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított 90 év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított 60 év. c.) A védelmi idő lejárta előtt is kutatóható a b.) pontban meghatározott levéltári anyag, ha
a kutatás - a kérelmező költségére - anonimizált másolattal is megoldható,
a kutatáshoz az érintett, illetőleg annak halálát követően bármely örököse vagy hozzátartozója a kutató kérésére hozzájárult,
a kutatásra tudományos célból van szükség - feltéve, hogy az 1995. LXVI. tv. 22. §.a (1) bekezdésében meghatározott 30, illetőleg 15 év már eltelt - és a kutató a tv. (3) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek eleget tett. d.) A levéltár a védelmi idő lejárta előtt tudományos célú kutatást akkor köteles engedélyezni, ha a kutató csatolja a tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szervnek - a kutató részletes kutatási terve alapján megadott - támogató állásfoglalását. (Melléklet) e.) A kutatónak írásos nyilatkozatban vállalnia kell, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat az Avtv. 32. §-ában meghatározott módon kezeli és használja fel, továbbá az írásos nyilatkozatban meg kell jelölnie az adatkezelés helyét. f.) Az 1990. május 2-a előtt keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított 15 éven belüli levéltári anyagban - ideértve a belső használatra készült, valamint döntéselőkészítést tartalmazó levéltári iratokat is - a kutatást az átadó szerv hozzájárulásával a levéltári törvény (3) bekezdésében meghatározott kuratórium engedélyezi. Jogutód nélkül megszűnt szerv levéltári anyagában az 1991. évi LXXXIII. tv. 2. §-ában a kutatást a kuratórium engedélyezi. g.) Az 1990. május 2-a után keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított 30 év lejárta előtt a belső használatra készült, valamint a döntéselőkészítést tartalmazó levél-tári anyagban folytatható kutatást az átadó szerv hozzájárulásával a levéltári anyagot őrző közlevéltár engedélyezi. Jogutód nélkül megszűnt szerv levéltári anyagában a kutatást a levéltári anyagot őrző közlevéltár engedélyezi. III. A kutatás helye és ideje 1.) Kutatni a Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára épületében lévő kutatóteremben lehet: 2800 Tatabánya, Szt. István u. 21. 2.) A kutatóterem hétfőtől csütörtökig 8.00 órától 16.00 óráig, pénteken 8.00 órától 12.00 óráig áll a kutatók rendelkezésére. IV. A levéltári anyag használata 1.) A kutatásra kikért anyag átadását a levéltár igazgatója engedélyezi. 2.) Iratanyag kérőlap, kísérőlap és őrjegy kitöltésével a kutatóterem felügyelőjétől igényelhető. a.) A kérőlap tartalmazza a kutató nevét, az általa igényelt levéltári anyag pontos jelzetét, a kérőlap beadásának keltét. A kérőlapokat kutatónként és naptári évenként 1-gyel kezdődő sorszámmal kell ellátni, és külön iktatókönyvben kell nyilvántartani. A kérőlap iktatószámát a kísérőlapra is rá kell vezetni. A kérőlapokat a kutatás befejezésétől számított 15 évig meg kell őrizni. b.) A kísérőlap tartalmazza a kutató nevét, az igényelt levéltári anyag pontos jelzetét, a kérőlap beadásának keltét, valamint a levéltári anyag kezelésével kapcsolatos feljegyzéseket. A kísérőlapot a kutatás tartama alatt a levéltári anyag mellett kell őrizni. A kutatás befejezésével az iratanyag visszavételét a kutatóterem felügyelője a kísérőlapon igazolja, és azt a kutatónak átadja. c.) Az őrjegyen a kutatásra kért levéltári anyag (raktári vagy levéltári egység) pontos jelzetét és a kérőlap iktatószámát kell feltüntetni. Minden raktári vagy levéltári egységről külön őrjegyet kell kiállítani, és azt a kutatásra kiemelt anyag raktári helyén kell őrizni. Az iratanyag visszahelyezésekor a kijelölt referens az őrjegyet áthúzással érvényteleníti. Az őrjegy - betelte után - az utolsó dátumtól számított 6 hónapig megőrzendő, majd selejtezendő. 3.) Egy kutatási alkalommal egyszerre maximum 4 kérőlap nyújtható be. Egy kérőlapon 1 doboz/csomó, vagy 10 kötet, vagy 10 jelzetre kiterjedő szálas irat, mikrofilm esetében 5 filmdoboz adható ki. 4.) A kutató a kutatóterem felügyelőjétől (az átvétel igazolásával) veszi át az anyagot és az átvételt a kutatónaplóban aláírásával ismeri el. A napi kutatás befejezésekor az iratokat a kutatóterem felügyelője veszi vissza, amelyet a kutatónaplóban aláírásával elismer. 5.) A kutatóterem felügyelőjének feladatai: a.) ismerteti a kutatóval a levéltár kutatótermi szabályzatát, b.) megadja a kutatónak a kutatás megkezdéséhez szükséges információkat, c.) ellenőrzi a kutatótermi szabályzat előírásainak betartását, d.) a kutatásról kutatónaplót vezet, amelybe a kutató érkezésekor bevezeti
a kutatási eset sorszámát
keltét
a kutató nevét
a látogatói-jegy számát
a kutatásra átadott levéltári anyag kérőlapjának számát. 6.) A kutatónaplóban a kutató aláírásával igazolja a levéltári anyag átvételét, távozáskor pedig a levéltári anyagot visszaadja a kutatószoba felügyelőjének. 7.) A kutató a kutatóterembe csak íróeszközt, saját jegyzeteit és írólapot vihet be. Egyéb csomagjainak őrzéséről a levéltár gondoskodik. 8.) A kutatószobában dohányozni, étkezni tilos. 9.) A levéltári iratokon bármiféle jel, jelzés vagy javítás alkalmazása, az iratok rendjének megbontása, az iratokon történő jegyzetelés tilos. IV. A levéltári anyag reprodukálása 1.) A levéltár a 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet 44. ill. 46. §-a alapján biztosítja, hogy a kutató a kutatásra kiadott levéltári anyagról saját költségen másolatot kaphasson. 2.) Az iratok másolását a levéltár igazgatója engedélyezi. 3.) Amennyiben a másolás az iratanyag megrongálódásával jár, a levéltár igazgatója a másolást megtagadhatja. 4.) A levéltár által készített hitelesített másolatért az 1990. évi XCIII. törvény szerinti illetéket kell fizetni. 5.) A fénymásolás aktuális díjszabása jelen szabályzat mellékletét képezi, illetve a kutatótetemben megtekinthető.
Jelen szabályzat 2004. július 1-jén lép hatályba.
Tatabánya, 2004. július 1.
Dr. Ravasz Éva
levéltárigazgató
Accessibility
A levéltár Tatabánya Felsőgalla városrészében található. Megközelíthető a belvárosból az 5-ös és 1-egyes buszokkal. A járatok közvetlenül az épület előtti buszmegállókban állnak meg.