78 találat látható

Iratképző
Vác

Pamutfonóipari Vállalat Váci Finompamutfonó és Cérnázógyára

  • Szervezet/testület
  • 1938 - 1989

1932-ben a Salzmann and Co. svájci cég Budapesten a XIII. ker., Klapka u. 11. sz. alatt rendezte be első üzemét Magyarországon. 1938-ban épült fel a váci üzem, amely a fonalgyártás teljes vertikumát felölelte. A telket a város adta térítés nélkül. Az államosítás után a Finompamutfonó és Cérnázógyár (FICE) váci gyárába telepítették a budapesti üzemet is. 1963-ban a gyárat a Pamutfonóipari Vállalathoz csatolták. A Pamutfonóipari Vállalat 1989-ben jogutód nélkül megszűnt, a váci gyárat a Mestermunka Kft (Masterpiece Ltd.) vette át.

MTH Váci 204. sz. Ipari Tanulóintézet

  • Szervezet/testület
  • 1949 -

Az intézet épületében 1948-ig a Hadiárvák M. Kir. Állami Bőripariskolája működött.
A II. világháború idején az 1942/43-as tanévtől az iskola megint a hadiárvák intézete lett. 1944 decemberére az iskolát kiürítették, az épület berendezése, felszerelése a háborús események következtében használhatatlanná vált. Az épület rövid ideig kórházi célokat szolgált, majd a háború után kísérletek történtek a bőripari szakiskola újjászervezésére. 1949. január elsejével indul a szakmunkásképzés öntőipari iskola létesítésével. Király Endre Vácott 1948-tól az intézet szaktanára és főmérnöke. Nevéhez fűződik az öntőipari szakiskola létesítése, tantervének összeállítása és kivitelezése. (Az iskola későbbi névadója.)
Fekete Pál igazgató az iparügyi miniszternek szóló jelentésében 17 tanuló foglalkoztatásáról beszél. Az öntőipari iskola először az Iparügyi majd a Nehézipari Minisztérium irányítása alá tartozott.
1949-től Állami Öntőipariskola, 1949–1950-ben „Kilián György” Állami Öntőipariskola. A Nehézipari Minisztérium az iskolát 1950. január 1-én a munkaerő tartalékok hivatala részére adta át. 1950–1951-ben MTH 15. sz. Tanműhely, 1951–1952-ben MTH 3. sz. Ipari Tanulóintézet, 1952-től MTH 204. sz. Ipari Tanulóintézet.
1955-től az intézet szakmunkásképzési profilja szélesedik. 1956/57-től a váci nagyüzemek számára is képeznek szakmunkásokat (Magyar Hajó és Darugyár, Híradástechnikai Anyagok Gyára, Nagymarosi Gépgyár és közlekedési vállalatok, kisiparosok.) 1960-tól szinte valamennyi váci és környékbeli vállalat részére képeztek szakmunkásokat. A szakmák száma megszaporoott. 1960-tól érettségizettek számára is lehetőség nyílt szakma elsajtítására. Az 1969-es MÜM rendelet értelmében megkezdődőtt az intézetben a tagozatos tanulóképzés. Az 1969/70-es tanévben 966 tanulóból “A” tagozatos 908, “B” tagozatos 35 és “C” tagozatos 23 tanuló volt. A következő években fokozatosan nőtt a “B” tagozatos tanulók száma, megszűnt a sok szakma oktatása. A 70-es években már csak 16 szakmában folyt a képzés.

  1. október elsején Imre György került az intézmény élére. 1992-ig vezette az iskolát.
    1988-tól megkezdte az iskola szakközépiskolává való átalakítását kísérletképpen egy osztállyal (gépjárművezető és karbantartó szakterületen). Bővült az iskola ún. műszaki épülete négy tanteremmel valamint tetőtér-beépítési lehetőséggel.1993-tól Szaniszló Róbert az iskola igazgatója. 1994-től a tantestület és az iskolavezetés, valamint a diákság egyetértésével az intézmény neve megváltozott Király Endre Szakközépiskola és Szakmunkásképző-re.
    Neve 2020-ban: Váci SZC Király Endre Technikum és Szakképző iskola

Mozgáskorlátozottak Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

  • Szervezet/testület
  • 1979 -

A mai Mozgáskorlátozottak Közép-Magyarországi Regionális Egyesület elődje 1979-ben alakult meg, Rokkantak Váci Egyesülete néven, 33 fővel. Dr. Chikán Csaba lelkes és kitartó munkájának köszönhetően a megye több városában alakultak mozgássérült csoportok és az ő küldötteik megalakították 1981. október 1-jén a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesületét.
Vác Város Önkormányzata 1998-ban egy nagyméretű, de leromlott állapotú iskolaépületet adott Egyesületünk tulajdonába, azzal a megállapodással, hogy az épületet felújítjuk. Így jöhetett létre évek hosszú munkájával az Önálló Élet Központjaként a váci Diadalív Lakóotthon 2002-ben, ahol 14 fő súlyos mozgássérült éli a mindennapjait.

Moys Csaba

  • Személy
  • 1937. március 5. - 2024. november 11.

Született Vácon 1937. március 5-én. Felesége: Dr. Simon Csilla fogszakorvos, gyermekei: Zoltán, Enikő, 5 unoka nagypapája. Általános és középiskoláit Vácott végezte. A miskolci egyetemvárosban telefonközpontosként vett részt az 1956-os forradalom eseményeiben.
A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett okleveles gépészmérnök diplomát.
Dolgozott a váci kötöttárugyárban, a váci Taurus Gumiipari Vállalatnál és a budapesti Gumiipari Kutatóintézetben. Nem volt se a KISZ, se az MSZMP tagja.
Mint keresztény, nemzeti konzervatív gondolkodású ellenzéki a kezdetektől aktív résztvevője, kezdeményezője volt a rendszerváltoztatás váci és Pest megyei folyamatainak.
A kommunizmus évtizedeiben antikommunista szamizdat kiadványokat terjesztett, többek között a SZER-ból rögzítette, majd írógéppel sokszorosította és terjesztette Mindszenty József emlékiratait és Szolzsenyicin műveit.
A váci gumigyárban 1988-ban megalapította a Munkástanácsot, amelynek elnöke lett. 1988-ban belépett az MDF-be és társaival megalapította a váci szervezetét. Szervezőként részt vett Nagy Imre újratemetésén. 1988 őszétől alapító-főszerkesztője volt a Váci Demokrata című ellenzéki újságnak. 1989-ben alapító tagja volt a váci MDF és SZDSZ szervezetének. Még ebben az évben megalapította a Váci Ellenzéki Kört (MDF, SZDSZ, Fidesz, FKGP), melynek vezetőjeként aktív előmozdítója volt a rendszerváltás váci folyamatainak.
1989-ben újjáalapította a keresztény szellemisége miatt 1947-ben feloszlatott Váci Reménység Egyesületet, amelynek alelnöke, elnöke volt, jelenleg tiszteletbeli elnöke.
1990 januárjában adományokat vitt a romániai forradalom támogatására Marosvásárhelyre.
1992-be Rusvay Tiborral megalapította a Bolsevizmus Elleni Magyar Egyesületet.
1990-1994 között Vác város alpolgármestere volt.
Aktívan segítette az egyházi ingatlanok visszaadását. Sikeresen kezdeményezte a Váci Piarista Gimnázium újraindítását. Egyik kezdeményezője volt Horthy Miklós újratemetésének. A II. Világháborús Alapítvány alapító elnökeként sikerrel kezdeményezte a váci II. világháborús emlékmű felállítását, majd az I. világháborús emlékmű és a Duna-parti országzászló újraállítását.
A Váci Kálvária Alapítvány titkáraként sikerrel hozatta helyre a váci kálváriát.
Kezdeményezője volt Hóman Bálint váci rabtemetőből való exhumálásának és újratemetésének, illetve kezdeményezésére Hóman Bálint posztumusz díszpolgára lett Vácnak.
A Két Kerékkel Kevesebb Egyesület elnökeként és a Dunakanyar Intézőbizottság Duna-balparti Területi Bizottság elnökeként sikerrel vezényelte le a Budapest-Szob Duna-balparti regionális kerékpárút megvalósítását és a dunakanyari idegenforgalom egyéb fejlesztéseit.
Civil tisztségei:
A Váci Alsóvárosi Egyházközség aktív tagja, korábban civil elnöke.
A Magyar Agrártudományi Egyesület tagja.
A Piarista Diákszövetség tagja.
A Brusznyai Árpád Alapítvány váci tagozatának elnöke.
A Váci Reménység Egyesület tiszteletbeli elnöke.
A Váci Nemzeti Kör elnöke.
A Nemzeti Fórum Egyesület váci elnöke.
A Váci Városvédők és Városszépítők Egyesületének elnökségi tagja.
Díjai:
Pro Diocesi Vaciensi-díj – a váci megyéspüspöktől
Pest Megyéért Emlékérem – Pest megye önkormányzatától
Aranykoszorús jelvény díj – Piarista Diákszövetségtől
Közép-Dunavidékért díj – Dunakanyar Intézőbizottságtól
Kálvária Emlékérem – Kálvária Alapítványtól
Antibolsevista Emlékdíj – A Nemzeti Antibolsevista Blokktól (NSZK)
Pro Urbe díj – Vác Város Önkormányzatától
Magyar Arany Érdemkereszt
Forrás: https://www.dunakanyarregio.hu/2021/08/30/moys-csaba-a-vaci-nemzeti-kor-elnoke-a-magyar-arany-erdemkereszt-dijban-reszesult/

https://www.facebook.com/photo/?fbid=569859598772912&set=a.193056643119878

Mészhomoktéglagyár, Vác

  • Szervezet/testület
  • 1921 - 1960 körül

Elődvállalat: Váci mészhomoktégla, tetőcserép és betonárugyár rt. (1921-,) Horváth Mihály-u. 7. ,Hirmann István alapítása.

Magyar királyi Állami Gyermekvédelem Bőripariskolája és Kertészeti Iskolája

  • Szervezet/testület
  • 1917 - 1949

A csődbe ment Kobrak cipőgyár épületében 1917-ben indult el a hadirokkantak bőripariskolája. 1921-től Hadiárvák Váci M. Kir. Állami Váci Bőripariskolája néven hadiárvákat, illetve hadirokkantak gyermekeit oktatták az intézményben. 1924-től kertészeti oktatás is folyt. A hadiárvák számának csökkenése miatt 1934-ben menhelyi gyermekek is elhelyezést nyertek az iskolában. 1935 szeptemberétől felvette a M. Kir. Állami Gyermekvédelem Váci Bőripariskolája nevet. A II. világháború idején ismét hadiárvákat oktattak az intézményben, és 1942-ben újra felvette a Hadiárvák Váci M. Kir. Állami Váci Bőripariskolája nevet. A Váci Állami Bőripariskola 1949-ben megszűnt, s az 1949/50-es tanévtől kezdve a Váci Állami Öntőipariskola működött a helyén.

Magyar Hajó- és Darugyár Váci Gyáregység (korábban Duna Hajógyár)

  • Szervezet/testület
  • 1962 - 1985

1953-ban a Vácott a Duna bal partján az Alumínium- és Horganyfeldolgozó Vállalatra alapozva egy új hajóépítő üzem jött létre a Dunai Hajógyár és ezen a néven működött 1962-ig. Ez a gyár az alumínium hajóipari feldolgozására rendelkezett be. Kezdetben számos alumínium testű ladikot, csónakot és vitorlás hajót készítettek. Az alumínium ötvözetből készült vízi járművek anyagát a Fémipari Kutatóintézettel közösen fejlesztették és ezzel szakmai körökben is komoly elismerést váltottak ki. Az igazi feladat azonban, amely ezután a gyár fő profilját képezte a vízibuszok építése lett. Az első vízibusz a 301/1. típusszámú 150 személyes TIHANY 1956-ban készült el. A hajó 25 m hosszú, 5 m széles volt és 2 db 85 LE-s Csepel diesel-motor hajtotta. A jól ismert vízibuszok mind a Dunán, mind a Balatonon alkalmazásra kerültek és számos országba exportálták is őket. Ezek a hajók közúton is szállíthatóak voltak, így több olyan zárt víztározón és tavon is megjelentek, ahová egyébként vízi úton nem juthattak volna el. 1956 és 1962 között 44 db. készült belőlük. A Hajógyár 1953-tól a Folyami Flottilla részére is épített alumínium hajókat. Ez a típus az AN-2 nevet kapta. A 13 m hosszú, 3 m széles aknamentesítésre és telepítésre tervezett hajókat szintén Csepel diesel-motorokkal szerelték fel. Ezekből több, közel 40 darab áll szolgálatba a 60-as évek elejéig. Érdekesség, hogy a hajógyár sólyája sosem készült el. A hajótesteket kocsira rakva szállították a vízpartra, ahol úszódaruval emelték őket vízre.
Az alumínium testű hajók építésére szakosodott váci Dunai Hajógyár is része lett a Magyar hajó és Darugyárnak (MHD) Váci Gyáregység néven 1962-ben. A gyár próbaképpen a vízibuszoknak két tengeri változatát is elkészítette. Ezek HÉVÍZ és KESZTHELY néven váltak ismertté a Balatonon. Újdonság volt, hogy ezeken a hajókon a zárt utasterek mellett egy nyitott felső fedélzet is kialakításra került. A hajókat két egyenként 150 lóerős motor hajtja és befogadóképességük a folyami típus 150 férőhelyével szemben 220 fő. A váci gyár másik jellegzetes terméke az alumínium tengeri mentőcsónak lett. E csónakok már evezők helyett kézzel és lábbal hajtható csavarral voltak felszerelve. A hajógyár motorcsónakjai közül a NIXI típus volt a legismertebb 2 és 4 személyes kivitelben készültek. A két személyes csónak 3,7 m hosszú volt és mindössze 107 kg-ot nyomott. A jóval olcsóbb műanyag csónakok térhódítása azonban a hajógyártást gazdaságtalanná tette Vácott. Ettől kezdve az üzem felhagyott a hajóépítéssel és profiltisztítás során fém konténereket gyártására szakosodott. Vácott a gyár harminc éves működése alatt 77 vízibusz épült, amelyek a hazai vizeken túl eljutottak többek között Velence lagúnáiba és Afrika nagy folyóira is.
A motoros kishajók és vizibuszok iránti kereslet csökkenése a gyártmányszerkezet részbeni megváltoztatására kényszerítette a gyárat. Így került sor 1955-ben a gyár életében egészen újszerű motorkerékpár-oldalkocsi gyártásra. Ez az eddigi egyedi és kissorozatú gyártás helyébe a tömeggyártás bevezetését kényszerítette az üzemre. Az oldalkocsi-gyártás folyamata egyes szakaszokon zárt szalagokat alkotott. Technológiailag igen nagy erőpróba elé állította a gyárat, mert az alumínium lemezek sajtolásának szinte valamennyi módszerét alkalmazni kellett. A szerszám kialakításától, a szükséges anyagráhagyásokon keresztül, a ráncfogó nyomásának helyes beállításáig, amitől függött, hogy az anyag szakadás és túlöblösödés nélkül töltse ki a formát, számos kísérletet és tapasztalt szakemberek verejtékes munkáját igényelte. Ebben a munkában és a hajóépítés eddigi sikereiben is Guti Lajos rajzpadlásmester és Halász Kálmán üzemvezető jártak az élen. Hogy ez a gyártás mennyire az egyes személyek rátermettségén múlott, mutatja, hogy a gyár által később külső vállaltnál rendelt, újabb oldalkocsitípus szerszámai sohasem hozták meg a várt eredményt.
Az oldalkocsi gyártás 1957-től kezdve a gyár kapacitásának egyre nagyobb részét vette igénybe és a 60-as években már évi 10-20000 darabot készítettek. A gyártás 1975-ben fejeződött be és az addig gyártott oldalkocsik száma meghaladta a 260.000 darabot. Ennek túlnyomó része exportra készült, amit az is segített, hogy az oldalkocsik csővázát különböző külföldi motorkerékpárokhoz illeszthető változatokban gyártották.
Amikor a motorkerékpár-gyártás leállt, megszűnt az oldalkocsi-készítés is, helyette konténereket állítottak elő, aztán a kilencvenes évek elejére mindenféle ipari tevékenység megszűnt.

Magyar Bélés- és Szövetárugyár Rt.

  • Szervezet/testület
  • 1935 - 1949

A cseh érdekeltségű gyárat id. és ifj. Neumann Károly, valamint Zimmermann Ewald alapította 1935. március 21-én. 1945. november 28-án Magyar Bélés– és Szövetárugyár Rt. néven alakult újjá magánvállalatként. 1946. augusztus 23-án szovjet kezelésbe került. A magánkézben levő gyárban 1945. május 26-án alakult meg az Üzemi Bizottság.

Madách Televízió

  • Szervezet/testület

A váci Madách Imre Művelődési Központ közszolgálati televízióműsora.

Lukásovits család

  • Család
  • 1919 - 2004

A Lukácsovich/Lukátsovits család iratai között megtalálhatók id. Lukátsovits János budapesti lakosra,
illetve özv. Lukátsovits Jánosnéra vonatkozó irat, továbbá Lukátsovits László váci műbútor asztalosmester, valamint ifj. Lukátsovits Jánosra és családjára vonatkozó iratok.
Id. Lukátsovits János budapesti asztalosmester gyermekei voltak Lukátsovits László, Lukátsovits Irén, Lukátsovits Jenő és Lukátsovits Magda.
Lukátsovits László (Budapest, 1899. június 20.–1983) műbútorasztalos több évtizeden át több jelentős megrendelést is teljesített a váci püspökség és a polgármesteri hivatal megrendelésére. Bútorrajzainak egy része bekerült Vác Város Levéltárába. A munkáságával kapcsolatos fényképeket a XV. 34
Fényképek levéltári gyűjteménye fondban helyeztük el.
Lukátsovits János (Budapest, 1926. június 16.) 1946-ban asztalosként és faipari technikusként különböző állami vállalatoknál dolgozott. Kedvtelésből folytatta édesapja műbútorasztalos tevékenységét.

Kristóf Béla, dr.

  • Személy
  • 1908 - 1995

(Medgyes, Nagyküküllő megye, 1908. november 20 - Melbourne, 1995. július. 17., a. n. Kovács Anna; Vác, Köztársaság u. 67.)
Jogi doktor. 1937-ben vármegyei díjnok, majd tanácsnok Vác Város Polgármesteri Hivatalában. 1945-től 1949. április 28-ig Vác város polgármestere. Ezt követően a Váci Tatarozó, illetve az Észak-Pest Megyei Tatarozó és Építő Vállalat tervfelbontó normása, technikusa, majd jogásza. 1948-ig SZDP, 1948-ban rövid ideig, kizárásáig MDP-tag. 1956-ban az újjászerveződő SZDP tagja. 1956. október 26-tól a nép által, 1956. november 14-én a munkástanácsok küldöttei által véglegesen választott Váci Forradalmi Nemzeti Tanács elnöke, a város polgármestere. Az 1956. október 26-án megválasztott Vác Városi és Járási Munkás- és Katonatanács elnöke. 1956. december 2-tól a Bástya Sk. Intézőbizottságának tagja.
1990-ben Vác város díszpolgára lett.
Forrás. Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény II. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

Klein Károly

  • Személy
  • 1875 - 1919

Klein Károly (sz. Dunaadony, 1875. nov. 23.). Fizikai munkásként dolgozott, majd a Váci Munkásbetegsegélyező Pénztár igazgatója volt. 1915 és 1918 között katonaként szolgált az I. világháborúban olasz és román frontokon. A Tanácsköztársaság ideje alatt Vác város pénzügyi népbiztosa volt. 1919. augusztus 15-én a Hétkápolna közelében román katonák kivégezték.
"S elkövetkezett az 1919 augusztus 15-re virradó éjszaka. .....Megnyílt a váci fegyház kapuja. Az éj sötétjében vitték az összeláncolt rabokat végig a főúton a város déli határára, a Hétkápolna felé. A réten sorbaállították őket, s Matejka János, Petrásovits József, Klein Károly, Szabó Károly, Csikós József, Erdős Bernát, Salamon Dezső és társaik bátran szembenéztek azon éjszakán a halált osztogató fegyverek csövével. Ezzel nem ért véget a fehérterroristák bosszúja. Augusztus 17.-kén a várossal szemközti szigeten dördültek el a fegyverek. Ezen a napon oltották ki Straba János, Pajor István, Mihácsi György életét. A városban márványtáblák iskola és utcanevek őrzik 1919 mártírjainak emlékét, a hétkápolnai réten félkör alakú emlékmű. A táblával megjelölt, egyszerű kőoszlopot Vác város KISZ bizottsága állíttatta a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50.-ik évfordulóján."
Forrás: Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus 17.
Felirata: "Itt végezték ki Straba János és társait. Tanácsköztársaság 50.-ik évfordulóján állította Vác Városi KISZ bizottság 1969."

Kisegítő Iskola, Vác

  • Szervezet/testület

Az Iskola 1948. szeptember 1-én kezdte meg működését. A fogyatékos gyermekek számának emelkedésével szükségesé vált külön iskolát, illetve osztályt létrehozni számukra. Az összevont 1.-2. osztályban 13-13 fő kezdte meg tanulmányait.
A gyógypedagógiai osztályok a Konstantin téri általános iskola igazgatása alá tartoztak. A Közoktatásügyi Minisztérium 308/1951.sz. levelében értesítette az általános iskloa igazgatóját, hogy az 1951/52-es tanévben újabb gyógypedagógiai osztályt szervez. Egyúttal kéri a gyógypedagógiai osztályok működéséhez szükséges dologi feltételek biztosítását.
A következő években rohamosan emelkedett a gyógypedagógiai oktatásban résztvevők száma, ennek megfelelően a tanulócsoportok száma is nőtt. 1957-ben már négy tanulócsoport működött, melyek összevont osztályokból álltak. A tanulólétszám 72 fő volt.
Az eredetileg két nagy teremből szülők és intézmények segítségével négy kisebb méretű terem készült. A tanítás három tanteremben váltakozva délelőtt és délután folyt.
fogyatékosok számának folyamatos növekedése a Pest megyei Tanácsot arra késztette, hogy rendezze az addig általános iskolához csatolt intézmény működését, így 1960-ban önálló intézménnyé vált, melynek hivatalos neve Állami Gyógypedagógiai Iskola. Az iskola ettől kezdve önálló költségvetéssel rendelkezett. A keretet a Városi Számadó Igazgatóság biztosította.
Az emelkedő létszám miatt újabb tantermekre volt szükség. Fejlesztési lehetőségekre az iskola épületén belül nem volt lehetőség. Az 55/1961.sz. felterjesztésben az iskola igazgatója új épületet igényelt. A fejlesztést a Városi Tanács VB Titkársága elutasította. Új osztályok kialakítására egyedüli megoldásként az emeletráépítés mutatkozott. Az 1962-ben benyújtott emeletráépítési kérelmet a Pest megyei Tanács, a Vác Városi Tanács és a Művelődésügyi Minisztérium elfogadta, így 1964 márciusában megindulhattak az iskolabővítéssel kapcsolatos munkálatok. Az addigi három tantermes iskola modern, hat tantermes iskolává alakult. Szertárral, igazgatói irodával, tanárival, melegítő konyhával, emeletenként egy-egy mellékhelyiséggel, valamint egy összkomfortos szolgálati lakással.
Az iskola ünnepélyes átadására 1965 novemberében került sor.
Közben a 160/1963. M.M. utasítás a gyógypedagógiai elnevezést szabályozta. Ennek értelmében iskolánk 1964-től Kisegítő Iskola Vác név alatt szerepelt.
Az intézményhez kapcsolódóan 1975. október 1-től a Pest megyei Tanács 22026-4/75.sz. engedélye alapján Beszédjavító Állomás kezdte meg működését. A munkát főállású logopédus végezte, a foglalkozások a Gábor József Általános Iskolában folytak.
Kiemelkedő munkájáért a tantestület 1976-ban, az első 5 éves terv befejezésekor az Oktatási miniszter "Miniszteri Dícséretben" részesítette a tantestület tagjait.
Az 1980/81-es tanévben tíz tanulócsoport és hat napközis csoport elhelyezéséről kellett gondoskodni. A bővítés ismét szükségszerűvé vált.
1981-ben ismét megkezdődtek az átalakítási munkák. A földszint birtokba vételével jól megvilágított, minden igényt kielégítő technikai munkatermet létesítettek. Majd elkészült a lányok számára is a technikai szaktanterem.
Az 1991/92-es tanévebn az iskola feladata (a városban és vonzáskörzetében élő enyhe értelmi fogyatékos gyerekek iskolai nevelése és oktatása) kibővült. A tanulólétszám folyamatosan és egyenletesen nőtt, ugyanakkor emelkedett az imbecillis tanulók száma is, akiknek heti 6 órás korrepetálása jelentős fenntartói hozzájárulást igényelt. E foglalkozási forma megszűnése, erős szülői elvárás következménye lett, hogy 1991 szeptemberében a Zichy utca 18-ban beindult az első foglalkoztató csoport.
Szülői, pedagógiai és nem utolsó sorban társadalmi szükségszerűség következménye, hogy szintén ebben az évben megkezdődött a speciális szakiskolai képzés is. Háztartástan és parkgondozás területén képzi az iskolai tanulmányaikat befejező tanulókat.
Az iskola szakmai megújulása, a profil bővülése következtében a tanulólétszám ugrásszerűen megnőtt.
1991 júniusában az evangélikus egyház visszaigényelte és megkapta a Széchenyi utcai épületet, egyúttal a Zichy utca 16-18 szám alatti volt MHSZ épületet adta "cserébe" iskolai célra.
Az addig komplett iskolaépület helyett egy kisebb alapterületű épület átalakításával oktatási célú helységeket kapott az iskola.

  1. szeptember 1-től az oktatás itt folyik. Sajnálatos, hogy az átköltözéskor készült háromütemű tervnek csak az első szakasza valósult meg, a második és harmaik ütem - tornaterem és ebédlő kivitelezése elmaradt. Ez a helyzet alapvetően meghatározta az intézmény életét.
  2. szeptember 1-től a megyei koncepciókban megfogalmazottakkal összhangban áttértek a 10 évfolyamos képzésre - megtartva a tanulásban akadályozottak számára a speciális szakiskolai, az értelmileg akadályozottak számára a készségfejlesztő speciális szakiskolai képzést. Az értelmileg és halmozottan sérültek komplex ellátása, fejlesztése érdekében az iskola a speciális oktatási-, képzési módszerek alkalmazásával (dyslexia prevenció, egészségvédelem, ÉKP program) segíti az oktatás eredményességét. A társult fogyatékosság korrekcióját logopédus, gyógytornász, szenzoros integrációs terapeuta, valamint konduktor végzi.
    2003-ban az intézmény életében ismét változás állt be. Az Önkormányzat döntése alapján az iskola megyei fenntartásba került és a Cházár András Többcélú Közoktatási Intézmény Tagintézményeként működött tovább.
  3. július 3-án ünnepélyes keretek között az iskola felvette Pivár Ignác piarista szerzetes-gyógypedagógus nevét.
    A 2014/15-ös tanévben új szakképzés indult iskolánkban, a falusi vendéglátó-képzés, valamint már meghírdetésre került a 2015/16-os tanévben induló család ellátó rész-szakképzés is. 2020-ban az Alapító Okiratban 240 fős létszámmal maximálták a felvehető tanulók számát.

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola, Vác

  • Szervezet/testület
  • 1955 -

Az Iskola alapításának éve: 1955. Ekkor a Belkereskedelmi Minisztérium kezdeményezésére a Pest megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya határozatot hozott a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskola létrehozására. Az oktatás 33 fővel (kereskedelmi) kezdődött, általános iskolák bérelt termében, délutáni oktatással. 1955-1969-ig megbízott igazgató és 22 óraadó tanár látta el a feladatot. 1969-ben főhivatású igazgatóként nevezték ki a megbízott igazgatót. 1971-ben került sor az első főhivatású szakoktató és pedagógus alkalmazására. 1975 szeptemberétől az iskola önálló épületet kapott, melyben korábban egy általános iskola működött. Ettől az időponttól a beiskolázható tanulók illetve a főállományú pedagógusok száma folyamatosan nőtt. A növekvő tanulólétszám, a szakmai profil változása szükségessé tette egy nagyobb épület birtokbavételét. Így 1986/87. tanévtől az intézmény megkapta a Közgazdasági Iskola két épületrészét (a Közgazdasági iskola új épületet kapott), ami ugyan javított a gondokon, de a színvonalas oktatás tárgyi feltételeit csak részben biztosította. Ettől az időponttól 3 épületben folyt az oktatás. A testnevelés és sportfoglalkozások céljára fűtetlen, statikailag kifogásolt 1500 m2-es volt lovarda épület és egy 90m2-es sportszoba állt rendelkezésre. A gyakorlati képzés tárgyi feltételei sem javultak.
A 2003/2004-es tanév nagy áttörést jelentett az iskola életében. A szérűskerti oktatási centrumban egy korszerű, új épületet vettek birtokba. Az iskolaavatón az iskola egykori alapítótanárának nevét vette fel az intézmény, s ekkortól viseli a Bernáth Kálmán Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola nevet.
A 2012/2013-as tanév újabb nagy fordulatot hozott az intézmény életében, az iskola egyházi kezelésbe került. Ettől a tanévtől kezdve a város helyett a Vác-Felsővárosi Református Egyházközség lett az iskola új fenntartója, míg a neve Bernáth Kálmán Református Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolára változott.

Kegyes Tanítórend Váci Gimnáziuma

  • Szervezet/testület
  • 1714 - 1948

1714-ben alapítja az intézet jogelődjét gróf Kollonits Zsigmond váci megyéspüspök. 1807-ből maradt fönn a gimnázium első évkönyve, mely tartalmazza a tanulók és az őket tanító tanárok neveit. Eszerint ebben az évben 233 tanulója van az iskolának, akiket 9 csoportban tanítanak az elsajátítandó tananyagnak megfelelően: arithmetistae, grammatistae, principistae, maiores parvistae, minores parvistae, coniugatistae, declinistae és legentes.
1733-34-ben hatosztályossá bővül az intézet, megnyílik a retorikai és a poétikai osztály. 1736-ban újból négyosztályossá lesz az iskola, de bölcsészeti tanfolyammal. 1739-42-ig a pestisjárvány miatt szünetel a tanítás. 1762-ben a szegény származású nemesi ifjak részére megalapítja a Nemesi Ifjak Kollégiumát, melyben az oktató-nevelő munkát - a teljes bizalmát élvező - piaristákra bízza. 1762. november 15-én vonulnak be a Collegium Pauperum Nobilium-ba. Migazzi magának tartja fönn a kollégiumi felügyeletet. Elkészíti a kollégium működésének részletes szabályzatát, a "Leges Migazzianae"-t. Eszerint a tanítás célja a tiszta és elegáns latinság elsajátítása. A növendékeket a régi csoportbeosztás fölhasználásával három osztályba sorolja:
I.: minores, maiores és principisták;
II.: grammatisták és szintaxisták;
III.: poéták és rétorok.
A többi tárgyat szünet- és vasárnapokon mint rendkívüli tárgyakat tanulják. 1767. november 2-án kezdődik meg a tanítás a Theresianumban. Helye először a püspöki palota épülete , majd a Duna parton egészen új épületet emelnek erre a célra, melyben 1777-ben indul meg a tanítás. Igazgatói és lelkes munkatársai rövidesen az ország első helyen álló nevelőintézetei közé emelik. 1777. évi tanterv szerint ötosztályossá lesz az iskola.
1782-ben gróf Migazzi Kristóf bécsi érsek adományából átépítik a gimnázium Konstantin tér felőli homlokzatát.
1806-ban jelenik meg az új oktatási törvény, a második Ratio Educationis, melynek értelmében ismét hatosztályos lett a gimnázium az addigi öt helyett.

  1. június 17-én hirtelen megszakad a tanítás. A szabadságharc zászlaja alá áll sok diák, piarista kispap és tanár. A váci piarista rendház lesz a rendben kibontakozó forradalmi lelkesedés gyújtópontja, majd a visszarendeződés után az újrakezdés színtere. A váci csaták idején elnéptelenedik a rendház. Egyes tanárok Cselőtén húzzák meg magukat. A gimnázium épülete két éven át hadikórháza lesz az orosz és osztrák sebesülteknek.
    1850-ben indul meg ismét a tanítás, az új oktatási rendszer szerint négy osztállyal.
    1870-ben nyílik meg az ötödik, 1871-ben a hatodik osztály.
    1880-ban lehet nyolc osztályossá az intézet Petróczy László kartali plébános alapítványából. Megnyílik a hetedik és a nyolcadik osztály.
    1881-ben tartanak először érettségi vizsgákat.
    1893-ban az intézet már szűknek bizonyul a tanulók befogadására. Sem rajz-, sem tornaterme nincs. Schuster Konstantin váci megyéspüspök 43 ezer forint költséggel új szárnyépületet és benne torna- és rajztermet építtet.
    1932-ben hosszú tárgyalások után rendeződnek a gimnázium függő és közjogi kérdései, minek értelmében a gimnázium egyedüli fenntartója a Magyar Kegyestanítórend, míg a váci Püspökség és Vác Város anyagi hozzájárulásukkal az intézet jótevői.
  2. április 24-én kezdődhet meg az új gimnáziumi épület építése az előző évi jóváhagyott költségvetés alapján kiutalt összegből és a rend hozzájárulásából. Az új gimnáziumi épület tervezője Hültl Dezső műegyetemi tanár, és Huber Miklós építészmérnök. 1945. február 1-én indulhat meg ismét a tanítás. 1946. március 5-én megnyitja kapuit a dolgozók gimnáziuma.
    Majd 1948. júniusában megtörtént az egyházi iskolák államosítása.

Katona Lajos Városi Könyvtár

  • Szervezet/testület
  • 1926 -

1895-ben alakult meg a Váci Múzeum Egyesület, melynek alapszabályában szerepel egy könyvtár szervezése is.
1904-ben alakult meg a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa által felállított Népkönyvtár, melynek állománya 590 kötet volt.
1926-ban a Népkönyvtárból megalakult a Városi könyvtár
A háború után 1946-ben a Városháza épületében kezdte meg működését újra a könyvtár, állománya ekkor 3447 kötet volt.
1947-ben a könyvtár a Görgey utcába, majd innen a Csányi körút 36. szám alá költözött.
1952-ben a könyvtárat átveszi a járási tanács és járási könyvtárra alakul. Ebben az évben került az akkori Lőwy Sándor utcába, ahol 1980-ig működött. Új helyén meglehetősen mostoha körülmények között működött, ezért 1962-ben megkezdődött az átalakítás. A felújított könyvtárat 1964. március 1-én avatták fel.
A felújított, kibővített könyvtár kedvező fogadtatásra talált a lakosság körében. Megnövekedett a forgalom, nőtt a kölcsönzések száma és a helyben olvasás is. A nyitást követően bevezették a szabadpolcos kölcsönzést, mely jelentősen megemelte a könyvforgalmat és ezzel egyidőben a tájékoztatás iránti igény is megnőtt. A könyvtár a bővítés ellenére is helyhiánnyal küzdött. melyet az akkori igazgató, Orosz Mihály többször is jelzett, megoldást keresett, sikertelenül. Az elhelyezési gondok egyre súlyosabbá váltak, végül 1977-ben a gyermekkönyvtár az anyakönyvtárról leválva az akkor Lenin úton, az Úttörőházban kapott helyet. A gyermekkönyvtár kiköltözése csak átmenetileg enyhítette a raktározási gondokat, a könyvtárnak új helyet kellett keresni és a Mártírok utca 37. sz. alatt lévő egykori huszárlaktanyára esett a választás.
A Lőwy Sándor utcában 1980. szeptember 30-án fejezték be a kölcsönzést, az új könyvtár átadására 1980. november 7-én került sor. 1985-ben a könyvtár felvette Katona Lajos nevét.
1990-ben az önkormányzat visszaadta a Váci Reménység Egyesületnek a volt Úttörőház, akkor már hajós Alfréd Diákcentrum épületét. Ez azt jelentette, hogy a gyermekkönyvtárnak ismét költöznie kellett. A földszinti irodák felköltöztek a második emeletre, így a gyermekkönyvtár a földszinten kapott helyett. 1991. április 30-án – immár újra a felnőtt könyvtárral egy épületben – másfél hónapos szünet után megnyitották az új gyermekkönyvtárat.

  1. márciusában Weisz Gábor nyugalomba vonult. Az új igazgató Mándli Gyula lett, aki húsz éven át igazgatta a városi könyvtárat. Ez idő alatt történt néhány változás a könyvtár életében. Többek között a Kézikönyvtár lekerült az első emeletre, a felnőtt kölcsönző részleg mellé. a Gyermekkönyvtár a második emeletre költözött, ahol a korábbinál tágasabb, világosabb, barátságosan berendezett könyvtári tér várja a fiatal olvasókat.
    A kilencvenes évek elején lassan, de megindult a számítógépes fejlesztés. 1991-ben a könyvtár beszerzett egy számítógépet, amit 1994-ig nem is követett újabb. Ez a tájékoztatásban nyújtott segítséget, 1994-ben a második számítógépen kezdődött meg a helytörténeti gyűjtemény feltárása. Ezután már egyre nagyobb ütemben folytatódott a számítógépek beszerzése, elkezdődhetett a számítógépes hálózat kialakítása. 1997 januárjában a Szirén Integrált Könyvtári Rendszerben megkezdtük az állomány retrospektív feltárását. Az állomány megbízható, teljes feltárása 2003-ban fejeződött be. Több hónapnyi próba- és gyakorló idő után a 2004 nyarán elindult a számítógépes kölcsönzés az akkor már Szikla21 néven futó Integrált Könyvtári Rendszerben.

Karolina római katolikus kereskedelmi Leányközépiskola

  • Szervezet/testület
  • 1937 - 1948

Az iskola jogelődje, a kétéves női kereskedelmi szaktanfolyam az 1934/35-ös tanévtől kezdve nyújtott továbbtanulási lehetőséget a helyi és környékbeli polgári leányiskolában végzett tanulóknak. Alapvető kereskedelmi, számviteli, gép- és gyorsírói szakképesítést adott a végzős növendékeknek.
Az 1937/38-ban létrehozott felsőkereskedelmi iskola egyházi kezelésben működött a „Karolina” Római Katolikus Polgári Leányiskola, a kétéves Női Kereskedelmi Szaktanfolyam és a Nőipariskola mellett.
Fenntartója az Irgalmasnővérek rendje volt. Az iskolát a 46.148/1937. sz. VKM. rendelettel alapították. A polgári leányiskola épületében kezdték az oktatást, majd a Szt Miklós tér 1. sz. épületet alakították át részére, mely otthona lett. Udvara 348 m²; tornaterme 143 m²; szertárainak értéke: 4234 pengő, 20 írógépének értéke: 5500 pengő. 1941: az 5 tanterem 4 osztályában 148 tanulót oktattak. Igazgató: Simoncsics Alajos

Juhász Gyula Általános Iskola, Vác

  • Szervezet/testület
  • (1932) 1950 -

Vácnak, mint püspöki székhelynek kultúrája, műveltsége és oktatása sok területen összekapcsolódott a római katolikus egyházzal. A mi iskolánk elődjét is gróf Csáky Károly püspök javaslata alapján kezdték megszervezni, míg a másik épület a létrejöttét a váci katolikus egyházközségnek, Hanauer Á. István váci püspöknek és Korniss Gyula országgyűlési képviselőnek köszönheti.
1932-ben a Báthori, a Görgey utcák és a Csányi körút által határolt telken felépült a Váci Római Katolikus Polgári Fiúiskola. Igazgatója Melha Endre volt. Ebben az épületben működik ma a felső tagozat (A épület).
1938-ban a Görgey és a Flórián utca sarkán épült fel a Szent István Elemi Iskola, ma ebben az épületben működik az alsó tagozat (B épület). Igazgatója Böröcz Lajos volt. Mindkét épületet Boskó Géza Zoltán budapesti építészmérnök tervezte.
A két iskola egymástól függetlenül működött, eltérő feladatok ellátását tűzte ki céljául. Az elemi iskolák az alapoktatást látták el 6-tól 12 éves korig, míg a polgári iskolák a városi 10-14 éves fiatalok számára nyújtottak a polgári életben jól használható, praktikus ismereteket.
Az 1936-37. tanévtől Lipovniczky László lett a polgári fiúiskola rajztanára.
1944-ben mindkét épületben német tábori kórház működött, majd az orosz katonaság foglalta el.

  1. és 1946. között a magyar iskolarendszerben két alapvető változás történt. A korábbi népiskolák és polgári iskolák helyett a 6-14 éves tanulók számára nyolcosztályos új iskolatípust kellett szervezni általános iskola elnevezéssel. A másik változás az iskolakötelezettség időtartamát kiterjesztette a 12. életévtől a 14. életévig.
    Az 1945-46. tanévben a két épület közös igazgatás alá került, Vígh András igazgató vezetésével fiúiskolaként működött, Báthori utcai Általános Iskola néven.
  2. – igazgató: Wágner Ernő.
    1950-ben az iskolát államosítják, igazgatója ekkor Fülöp Béla.
  3. és 1956. között az igazgató Lippai Tibor.
  4. és 1977. között az igazgató Kováts Sándor.
    1962-ben megkezdik a koedukált oktatást az alsó osztályokban.
    1977-1984. - Lippai Nagy Antalné az igazgató.
    1983-ban a Báthori utcai Általános Iskola nevet felváltotta a Juhász Gyula Általános Iskola.
  5. és 1996. között az igazgató Mátyásffyné Jenei Gabriella.
  6. és 2014. között az igazgató Kocsi Károly.
  7. és 2019. között az igazgató Szalárdy József Attila.
    2020-tól Muszkáné Kocsis Emese vezetésével működik az intézmény
41-60 találat a 78 találat közül