76 találat látható

Iratképző
Vác

Magyar királyi Állami Gyermekvédelem Bőripariskolája és Kertészeti Iskolája

  • Szervezet/testület
  • 1917 - 1949

A csődbe ment Kobrak cipőgyár épületében 1917-ben indult el a hadirokkantak bőripariskolája. 1921-től Hadiárvák Váci M. Kir. Állami Váci Bőripariskolája néven hadiárvákat, illetve hadirokkantak gyermekeit oktatták az intézményben. 1924-től kertészeti oktatás is folyt. A hadiárvák számának csökkenése miatt 1934-ben menhelyi gyermekek is elhelyezést nyertek az iskolában. 1935 szeptemberétől felvette a M. Kir. Állami Gyermekvédelem Váci Bőripariskolája nevet. A II. világháború idején ismét hadiárvákat oktattak az intézményben, és 1942-ben újra felvette a Hadiárvák Váci M. Kir. Állami Váci Bőripariskolája nevet. A Váci Állami Bőripariskola 1949-ben megszűnt, s az 1949/50-es tanévtől kezdve a Váci Állami Öntőipariskola működött a helyén.

MTH Váci 204. sz. Ipari Tanulóintézet

  • Szervezet/testület
  • 1949 -

Az intézet épületében 1948-ig a Hadiárvák M. Kir. Állami Bőripariskolája működött.
A II. világháború idején az 1942/43-as tanévtől az iskola megint a hadiárvák intézete lett. 1944 decemberére az iskolát kiürítették, az épület berendezése, felszerelése a háborús események következtében használhatatlanná vált. Az épület rövid ideig kórházi célokat szolgált, majd a háború után kísérletek történtek a bőripari szakiskola újjászervezésére. 1949. január elsejével indul a szakmunkásképzés öntőipari iskola létesítésével. Király Endre Vácott 1948-tól az intézet szaktanára és főmérnöke. Nevéhez fűződik az öntőipari szakiskola létesítése, tantervének összeállítása és kivitelezése. (Az iskola későbbi névadója.)
Fekete Pál igazgató az iparügyi miniszternek szóló jelentésében 17 tanuló foglalkoztatásáról beszél. Az öntőipari iskola először az Iparügyi majd a Nehézipari Minisztérium irányítása alá tartozott.
1949-től Állami Öntőipariskola, 1949–1950-ben „Kilián György” Állami Öntőipariskola. A Nehézipari Minisztérium az iskolát 1950. január 1-én a munkaerő tartalékok hivatala részére adta át. 1950–1951-ben MTH 15. sz. Tanműhely, 1951–1952-ben MTH 3. sz. Ipari Tanulóintézet, 1952-től MTH 204. sz. Ipari Tanulóintézet.
1955-től az intézet szakmunkásképzési profilja szélesedik. 1956/57-től a váci nagyüzemek számára is képeznek szakmunkásokat (Magyar Hajó és Darugyár, Híradástechnikai Anyagok Gyára, Nagymarosi Gépgyár és közlekedési vállalatok, kisiparosok.) 1960-tól szinte valamennyi váci és környékbeli vállalat részére képeztek szakmunkásokat. A szakmák száma megszaporoott. 1960-tól érettségizettek számára is lehetőség nyílt szakma elsajtítására. Az 1969-es MÜM rendelet értelmében megkezdődőtt az intézetben a tagozatos tanulóképzés. Az 1969/70-es tanévben 966 tanulóból “A” tagozatos 908, “B” tagozatos 35 és “C” tagozatos 23 tanuló volt. A következő években fokozatosan nőtt a “B” tagozatos tanulók száma, megszűnt a sok szakma oktatása. A 70-es években már csak 16 szakmában folyt a képzés.

  1. október elsején Imre György került az intézmény élére. 1992-ig vezette az iskolát.
    1988-tól megkezdte az iskola szakközépiskolává való átalakítását kísérletképpen egy osztállyal (gépjárművezető és karbantartó szakterületen). Bővült az iskola ún. műszaki épülete négy tanteremmel valamint tetőtér-beépítési lehetőséggel.1993-tól Szaniszló Róbert az iskola igazgatója. 1994-től a tantestület és az iskolavezetés, valamint a diákság egyetértésével az intézmény neve megváltozott Király Endre Szakközépiskola és Szakmunkásképző-re.
    Neve 2020-ban: Váci SZC Király Endre Technikum és Szakképző iskola

Gábor József Általános Iskola

  • Szervezet/testület
  • 1948 -

1953-ig Váci Állami Általános Fiúiskola, 1965-ig Ilona Utcai Általános Iskola. Gábor József halála után egy évvel Vácon az Ilona utcát és az ott található iskolát Gábor Józsefről nevezték el, Gábor József Utcai Általános Iskola, majd 1975-től: Gábor József Általános Iskola. Az iskola 1991 után a Földváry Károly Általános Iskola nevet vette fel.

Petőfi Sándor Általános Iskola Vác

  • Szervezet/testület
  • 1919 -

Vácott a deákvári térségben 1915-től működött elemi népiskola, hosszú ideig bérlakásban, egy tanítóval. Ezt az iskolát tekintik a mai Petőfi Sándor Általános Iskola elődjének. 1919-ben Wolkóber János tanár úr kérvényezte a két tanítóval működő állami elemi népiskola szervezését, ezt tekintik az iskola alapítási évének.

Hámán Kató Általános Iskola, Vác

  • Szervezet/testület
  • 1948 - 1989

Elődiskola: 1906-1948 – Váci Római Katolikus Polgári Leányiskola
Államosítás után: 1948-1989 – Hámán Kató Állami Általános Iskola
Jogutód a rendszerváltás következtében ismét egyházi fennhatóság alá visszakerülő intézmény: 1991/92-től 2014/2015-ig – Karolina Katolikus Általános Iskola.
Egyházi fennhatóság alatt többcélú intézménnyé válás, 2015. szeptember 1-től napjainkig Karolina Katolikus Általános Iskola, Székesegyházi Kórusiskola és Alapfokú Művészeti Iskola.

Kegyes Tanítórend Váci Gimnáziuma

  • Szervezet/testület
  • 1714 - 1948

1714-ben alapítja az intézet jogelődjét gróf Kollonits Zsigmond váci megyéspüspök. 1807-ből maradt fönn a gimnázium első évkönyve, mely tartalmazza a tanulók és az őket tanító tanárok neveit. Eszerint ebben az évben 233 tanulója van az iskolának, akiket 9 csoportban tanítanak az elsajátítandó tananyagnak megfelelően: arithmetistae, grammatistae, principistae, maiores parvistae, minores parvistae, coniugatistae, declinistae és legentes.
1733-34-ben hatosztályossá bővül az intézet, megnyílik a retorikai és a poétikai osztály. 1736-ban újból négyosztályossá lesz az iskola, de bölcsészeti tanfolyammal. 1739-42-ig a pestisjárvány miatt szünetel a tanítás. 1762-ben a szegény származású nemesi ifjak részére megalapítja a Nemesi Ifjak Kollégiumát, melyben az oktató-nevelő munkát - a teljes bizalmát élvező - piaristákra bízza. 1762. november 15-én vonulnak be a Collegium Pauperum Nobilium-ba. Migazzi magának tartja fönn a kollégiumi felügyeletet. Elkészíti a kollégium működésének részletes szabályzatát, a "Leges Migazzianae"-t. Eszerint a tanítás célja a tiszta és elegáns latinság elsajátítása. A növendékeket a régi csoportbeosztás fölhasználásával három osztályba sorolja:
I.: minores, maiores és principisták;
II.: grammatisták és szintaxisták;
III.: poéták és rétorok.
A többi tárgyat szünet- és vasárnapokon mint rendkívüli tárgyakat tanulják. 1767. november 2-án kezdődik meg a tanítás a Theresianumban. Helye először a püspöki palota épülete , majd a Duna parton egészen új épületet emelnek erre a célra, melyben 1777-ben indul meg a tanítás. Igazgatói és lelkes munkatársai rövidesen az ország első helyen álló nevelőintézetei közé emelik. 1777. évi tanterv szerint ötosztályossá lesz az iskola.
1782-ben gróf Migazzi Kristóf bécsi érsek adományából átépítik a gimnázium Konstantin tér felőli homlokzatát.
1806-ban jelenik meg az új oktatási törvény, a második Ratio Educationis, melynek értelmében ismét hatosztályos lett a gimnázium az addigi öt helyett.

  1. június 17-én hirtelen megszakad a tanítás. A szabadságharc zászlaja alá áll sok diák, piarista kispap és tanár. A váci piarista rendház lesz a rendben kibontakozó forradalmi lelkesedés gyújtópontja, majd a visszarendeződés után az újrakezdés színtere. A váci csaták idején elnéptelenedik a rendház. Egyes tanárok Cselőtén húzzák meg magukat. A gimnázium épülete két éven át hadikórháza lesz az orosz és osztrák sebesülteknek.
    1850-ben indul meg ismét a tanítás, az új oktatási rendszer szerint négy osztállyal.
    1870-ben nyílik meg az ötödik, 1871-ben a hatodik osztály.
    1880-ban lehet nyolc osztályossá az intézet Petróczy László kartali plébános alapítványából. Megnyílik a hetedik és a nyolcadik osztály.
    1881-ben tartanak először érettségi vizsgákat.
    1893-ban az intézet már szűknek bizonyul a tanulók befogadására. Sem rajz-, sem tornaterme nincs. Schuster Konstantin váci megyéspüspök 43 ezer forint költséggel új szárnyépületet és benne torna- és rajztermet építtet.
    1932-ben hosszú tárgyalások után rendeződnek a gimnázium függő és közjogi kérdései, minek értelmében a gimnázium egyedüli fenntartója a Magyar Kegyestanítórend, míg a váci Püspökség és Vác Város anyagi hozzájárulásukkal az intézet jótevői.
  2. április 24-én kezdődhet meg az új gimnáziumi épület építése az előző évi jóváhagyott költségvetés alapján kiutalt összegből és a rend hozzájárulásából. Az új gimnáziumi épület tervezője Hültl Dezső műegyetemi tanár, és Huber Miklós építészmérnök. 1945. február 1-én indulhat meg ismét a tanítás. 1946. március 5-én megnyitja kapuit a dolgozók gimnáziuma.
    Majd 1948. júniusában megtörtént az egyházi iskolák államosítása.

Karolina római katolikus kereskedelmi Leányközépiskola

  • Szervezet/testület
  • 1937 - 1948

Az iskola jogelődje, a kétéves női kereskedelmi szaktanfolyam az 1934/35-ös tanévtől kezdve nyújtott továbbtanulási lehetőséget a helyi és környékbeli polgári leányiskolában végzett tanulóknak. Alapvető kereskedelmi, számviteli, gép- és gyorsírói szakképesítést adott a végzős növendékeknek.
Az 1937/38-ban létrehozott felsőkereskedelmi iskola egyházi kezelésben működött a „Karolina” Római Katolikus Polgári Leányiskola, a kétéves Női Kereskedelmi Szaktanfolyam és a Nőipariskola mellett.
Fenntartója az Irgalmasnővérek rendje volt. Az iskolát a 46.148/1937. sz. VKM. rendelettel alapították. A polgári leányiskola épületében kezdték az oktatást, majd a Szt Miklós tér 1. sz. épületet alakították át részére, mely otthona lett. Udvara 348 m²; tornaterme 143 m²; szertárainak értéke: 4234 pengő, 20 írógépének értéke: 5500 pengő. 1941: az 5 tanterem 4 osztályában 148 tanulót oktattak. Igazgató: Simoncsics Alajos

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola, Vác

  • Szervezet/testület
  • 1955 -

Az Iskola alapításának éve: 1955. Ekkor a Belkereskedelmi Minisztérium kezdeményezésére a Pest megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya határozatot hozott a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskola létrehozására. Az oktatás 33 fővel (kereskedelmi) kezdődött, általános iskolák bérelt termében, délutáni oktatással. 1955-1969-ig megbízott igazgató és 22 óraadó tanár látta el a feladatot. 1969-ben főhivatású igazgatóként nevezték ki a megbízott igazgatót. 1971-ben került sor az első főhivatású szakoktató és pedagógus alkalmazására. 1975 szeptemberétől az iskola önálló épületet kapott, melyben korábban egy általános iskola működött. Ettől az időponttól a beiskolázható tanulók illetve a főállományú pedagógusok száma folyamatosan nőtt. A növekvő tanulólétszám, a szakmai profil változása szükségessé tette egy nagyobb épület birtokbavételét. Így 1986/87. tanévtől az intézmény megkapta a Közgazdasági Iskola két épületrészét (a Közgazdasági iskola új épületet kapott), ami ugyan javított a gondokon, de a színvonalas oktatás tárgyi feltételeit csak részben biztosította. Ettől az időponttól 3 épületben folyt az oktatás. A testnevelés és sportfoglalkozások céljára fűtetlen, statikailag kifogásolt 1500 m2-es volt lovarda épület és egy 90m2-es sportszoba állt rendelkezésre. A gyakorlati képzés tárgyi feltételei sem javultak.
A 2003/2004-es tanév nagy áttörést jelentett az iskola életében. A szérűskerti oktatási centrumban egy korszerű, új épületet vettek birtokba. Az iskolaavatón az iskola egykori alapítótanárának nevét vette fel az intézmény, s ekkortól viseli a Bernáth Kálmán Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola nevet.
A 2012/2013-as tanév újabb nagy fordulatot hozott az intézmény életében, az iskola egyházi kezelésbe került. Ettől a tanévtől kezdve a város helyett a Vác-Felsővárosi Református Egyházközség lett az iskola új fenntartója, míg a neve Bernáth Kálmán Református Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolára változott.

Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium, Vác

  • Szervezet/testület
  • 1950 -

Az iskola jogelődjeként 1950. augusztus 15-én alakult meg a Váci Állami Gimnázium Ipari Gimnáziumának általános gépészeti tagozata 21. számú Általános Gépészeti Technikum névvel. A gimnázium és a hozzá tartozó diákotthon (kollégium) a Piarista Rend váci épültében kapott helyet a Konstantin téren. Önálló tantestülete az iskolának az első tanévben még nem volt. A szakmai gyakorlati oktatás tanműhely és felszerelés hiányában csak 1951 januárjában indult meg az iskola alagsorában. 1951. október 1-jén a technikum önállósult és új neve 8. számú Gépipari Technikum lett. Az újabb osztályok indításával azonban elviselhetetlen zsúfoltság lett az épületben, ezért az 1952 nyarán államosított váci Püspöki Hittudományi Intézet épületébe költöztették a gimnáziumot. 1952-ben a lebontott városi mozi helyén, közvetlenül a Konstantin téri épülettel szemben (a mai Piarista utcában) felépítették a tanműhelyt. 1955-ben az iskola felvette Lőwy Sándor nevét.
A régi iskola és kollégium:
Az 1956. október 23-án kezdődött budapesti forradalom után Gyalmos János akkori igazgató átmenetileg felfüggesztette a tanítást és a diákotthonban menedéket nyújtottak a váci fegyházból kiszabadult politikai foglyoknak és a fegyveres szabadságharcosok egy csoportjának is. 1966-ra elkészítették a tanműhely toldaléképültét, melyet szinteltolásosan tudtak csak kivitelezni. Ekkor az épület felvette a Tanüzem nevet.
A 60-as évek végétől a megyei iparvállalatokkal bérmunka-tevékenység alakult ki. 1975-ben a Váci Városi Tanács osztályvezetőjét, Molnár Lajost nevezték ki igazgatónak, aki ezután egészen 2006-ig, 31 éven át vezette az iskolát. Még ugyanebben az évben került kialakításra az iskola könyvtára a díszterem mögötti kihasználatlan területen. A leánytanulók aránya – lévén, hogy műszaki iskoláról van szó – a 80-as évek elején 10% körüli volt.
A rendszerváltás után a középiskolák a helyi önkormányzathoz kerültek. 1991-ben a főépület észak-keleti szárnyában megtörtént a tetőtér beépítése, így kialakításra került öt nyelvi-terem. 1993-ban az iskola felvette Boronkay György nevét. 1994-ben a diákotthonnak helyet adó épületet kormányhatározat alapján visszajuttatták eredeti tulajdonosának, a Piarista Rendnek. Az új kollégium a város határában lévő Szérűskertben épült fel.
1994 szeptemberében jött létre a Gábor Dénes Főiskola váci kihelyezett tagozata, mely székhelyének és oktatási helyszínének az iskola adott otthont. Az 1995/1996-os tanévben indult meg a legelső ún. nulladik osztály (nyelvi előkészítő). Az 1996/1997-es tanévben indult a legelső gimnáziumi osztály. 1997-ben Vác Város Önkormányzata Pro Urbe díjjal tüntette ki az intézményt. 1998-ban a gépész szakmacsoportú szakközépiskolai osztályban lehetőség nyílt a kéttannyelvű szakmai képzésre: a német nyelvet jól beszélő diákok a szakmai tárgyakat és a matematikát idegen nyelven tanulhatják. 2000-ben az iskola megünnepelte 50 éves jubileumát.
Az iskola a Konstantin téri épületét 2003-ban visszaadta a piaristáknak és jelenlegi helyére, a Szérűskertben felépült új épületbe költözött át, ahova már korábban két másik iskola is kiköltözött a belvárosból. A Tanüzemet némileg átalakították és a Piarista utca felől létesítettek egy bejáratot. A szakmai gyakorlati órákat továbbra is ott bonyolítják le. 2006-ban a 31 éves igazgatóság után leköszönő Molnár Lajost Fábián Gábor váltotta az igazgatói székben. Ekkor megszűnt a GDF kihelyezett tagozata.
Az iskola 2010-ben a CENTROSZET (TISZK) vagyis a Térségi Integrált Szakképző Központ tagiskolájaként mintegy hatszázhatvannyolc-millió forintot nyert a Közép-magyarországi Regionális Operatív Program keretében meghirdetett pályázaton. A kilencven százalékos támogatásnak köszönhetően a szérűskerti intézmény területe immáron 2336 négyzetméterrel bővült főleg gyakorlati képzést szolgáló helységekkel az elektronika, a gépészet és a környezetvédelem területén. Ez utóbbi új képzési terület, mely 2016-ban kiegészült a vegyészettel is.

  1. decemberétől fenntartók és az iskola elnevezésének változásai gyors egymásutánban követték egymást:
  2. december: fenntartó Vác Város Önkormányzata (Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium)
  3. január: fenntartó KLIK Váci tankerülete (név ugyanaz)
  4. június: fenntartó KLIK Ceglédi tankerülete (Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium)
  5. július: fenntartó NGM Váci Szakképzési Centrum (VSZC Boronkay György Műszaki Szakközépiskolája és Gimnáziuma)
  6. szeptember: fenntartó ugyanaz (VSZC Boronkay György Műszaki Szakgimnáziuma és Gimnáziuma)

Báthori Utcai Általános Iskola

  • Szervezet/testület
  • 1945 -

Az iskola elődjét gróf Csáky Károly püspök javaslata alapján kezdték megszervezni, míg a másik épület a létrejöttét a váci katolikus egyházközségnek, Hanauer Á. István váci püspöknek és Korniss Gyula országgyűlési képviselőnek köszönheti.
1932-ben a Báthori, a Görgey utcák és a Csányi körút által határolt telken felépült a Váci Római Katolikus Polgári Fiúiskola. Igazgatója Melha Endre volt. Ebben az épületben működik ma a felső tagozat (A épület).
1938-ban a Görgey és a Flórián utca sarkán épült fel a Szent István Elemi Iskola, ma ebben az épületben működik az alsó tagozat (B épület). Igazgatója Böröcz Lajos volt. Mindkét épületet Boskó Géza Zoltán budapesti építészmérnök tervezte.
A két iskola egymástól függetlenül működött, eltérő feladatok ellátását tűzte ki céljául. Az elemi iskolák az alapoktatást látták el 6-tól 12 éves korig, míg a polgári iskolák a városi 10-14 éves fiatalok számára nyújtottak a polgári életben jól használható, praktikus ismereteket.
Az 1936-37. tanévtől Lipovniczky László lett a polgári fiúiskola rajztanára.
1944-ben mindkét épületben német tábori kórház működött, majd az orosz katonaság foglalta el.

  1. és 1946. között a magyar iskolarendszerben két alapvető változás történt. A korábbi népiskolák és polgári iskolák helyett a 6-14 éves tanulók számára nyolcosztályos új iskolatípust kellett szervezni általános iskola elnevezéssel. A másik változás az iskolakötelezettség időtartamát kiterjesztette a 12. életévtől a 14. életévig.
    Az 1945-46. tanévben a két épület közös igazgatás alá került, Vígh András igazgató vezetésével fiúiskolaként működött, Báthori utcai Általános Iskola néven.
  2. – igazgató: Wágner Ernő.
    1950-ben az iskolát államosítják, igazgatója ekkor Fülöp Béla.
  3. és 1956. között az igazgató Lippai Tibor.
  4. és 1977. között az igazgató Kováts Sándor.
    1962-ben megkezdik a koedukált oktatást az alsó osztályokban.
    1977-1984. - Lippai Nagy Antalné az igazgató.
    1983-ban a Báthori utcai Általános Iskola nevet felváltotta a Juhász Gyula Általános Iskola.
  5. és 1996. között az igazgató Mátyásffyné Jenei Gabriella.
  6. és 2014. között az igazgató Kocsi Károly.
  7. és 2019. között az igazgató Szalárdy József Attila.
    2020-tól Muszkáné Kocsis Emese vezetésével működik az intézmény

Radnóti Miklós Írókör

  • Szervezet/testület
  • 1957, 1967 - 1969

A művelődési házban1957. november 23-án megalakult a Mathejka (Matheika) Matejka János Irodalmi Kör, Tihanyi Ernő vezetésével. Ez 1964-ben szűnt meg. 1967-ben Móricz Valéria újra megszervezte a kört, mely a pártházban, a Szakmaközi Bizottság (SZMT) keretein belül működött. A kör formális vezetője Gádorosi Ferenc volt, de valójában Gyombolai Mártoné volt a vezető szerep. Nevük kezdetben csak Irodalmi Kör volt, Radnóti Miklós nevét csak később vették fel. A régi írókör tagjai mellett fiatalok is csatlakoztak.
A két generáció nem értette meg egymást, rendszeresek voltak a nézeteltérések; így az idősebbek – Gyombolai kivételével – fokozatosan elmaradtak. 1968 augusztusában el kellett hagyniuk a pártházat, és a Fegyveres Erők Klubjába (FEK) költöztek. Ekkortól Gyombolai mellett a fiatal, lázadó szellemiségű Szádovszky András vált a kör szellemi vezetőjévé. Több helyen (pl. Nagymaroson, Erdőkertesen, Nyíregyházán, Mátészalkán) tartottak felolvasóesteket, és különböző ünnepségekre is készítettek irodalmi műsorokat. 1969-ben megszervezték a Fiatal Amatőr Írók Országos Fesztiválját, mérsékelt sikerrel. Ennek apropóján az Ifjúsági Magazinban is megjelent egy válogatás a kör tagjainak verseiből.
Az akkori hatalom nem nézte jó szemmel működésüket, így megfelelő támogatás és megjelenési lehetőség híján a kör működése lassan elhalt. Tagjai 1967-től (Mészáros Emma közlése szerint):
Az idősebb generáció: Gádorosi Ferenc, Gyombolai Márton, Maróth Géza, Mészáros Gyula, Móricz Valéria.
A fiatalabb generáció: Bálint András (Göd), Branizsa Annamária, Burgermeister János (B. Vári János néven alkotott), Csankó Lajos, Dániel Kornél, Hekli János (Nógrádi János néven alkotott, fiatalon öngyilkos lett), Iglói Sarolta, Kocsis György, Péter Pál, Péter Péter, Szádovszky András (Sződliget), Székelyhidi Ferenc (Fényi Ferenc néven alkotott), Varga Ambrus Zoltán.

Váci Lámpa-Társaság

  • Szervezet/testület

"Van ezen városban egy társulat is, mellyről már szükségkép’ említést kell tennünk, nemcsak a’ vácziak’ érdekében, hanem általános hazai szempontból is. Azon társulat a "lámpa-társaság" mint szokotton neveztetik. Társulat csak azért, mivel nehány ember öszeállt, hogy a’ közadakozások és bálokból ’stb bejövő pénzt Összeszedje; — de nem is társulat egyszersmind, mivel a’ közczélhoz pénzzel járulóknak legkisebb befolyást sem enged — és senkinek sem engedi meg, hogy, bármilly őszlet letételével is, társulatukba léphessen. — Ezen társulat ez évben is fog bálokat rendezni, mint rendezett néhány év óta mindig. De hogy a’ bejött pénz — valamint a tett segélyezések is, hová fordíttattak, hová lettek, erről mit sem tudhatni. — Mi nem akarunk ezen társulat, mint társulat ellen kikelni , mert ha valahol hazánkban, úgy a’ 13 ezer lakosú Váczvárosban az egyesületi széllem kifejlődése felette kívánatos. Hanem hazánkban és igy Váczvárosban is még ismeretlen, mi teszi minden socialis társulatnak legfőbb lényegét, mellv nélkül biztos jövőt egyike sem remélhet. Minden társulatnak t. i. a nyilvánosságot kell elvül kitűzni; és ezt az által létesítheti, ha részint tanácskozásait, intézkedéseit nyilvánosan, mindenkinek tudtával intézi; részint pedig cselekvéseiről, végzett dolgairól szigorú számot ad. így lehel várni azt, hogy működéseit a közrészvét kisérje, hogy gyanúsításoknak kitéve ne legyen; hogy számos részvevőkre találjon ; hogy czéljai kivitelére elegendő anyagi erőt gyüjthessen. E végett vannak Váczon is számos panaszok a "lámpa-társaság" ellenében, mert nem akar számolni több évi működéseiről nyilvánosan — és nem akarja a közönséget tanácskozásaiban részeltetni. Ezt pedig kell lennie, ha a nem legszebb gyanúkat magától eltéríteni kívánja, s ha kitűzött czéljának, t. i. a város- világosilásnak, terjedtebben megfelelni íivan. Mi pedig csak elegendő szellemi világot óhajtunk Vácz polgárainak, meliy nekik morális erőt nyújtson, számot kérhetni azoktól, kikre pénzeiket bízták. "
(Forrás: Pesti Hírlap, 1846. január 23.)

Váci Piarista Diákszövetség

  • Szervezet/testület
  • (1921) 1923 - 1948

Egy budapesti kávéházban 1921. október 24-én, egykori váci piarista diákok, dr.Acsay István, dr.Kisparti János, dr. Kornis Gyula és dr.Korpás János gyűltek össze baráti beszélgetésre és megalakították a váci piarista öregdiákok baráti körét, amely 1923. június 10-én több száz résztvevővel Váci Piarista Diákszövetséggé alakult át. Az alapítók a Diák- szövetség céljának jelölték meg „a lokálpatriotizmuson kívül a meleg baráti-bajtársi érzés állandó ápolását, egymás kölcsönös erkölcsi támogatását" és „a tanulmányaikat végző vagy pályájuk kezdetén nehézségekkel küzdő váci ifjúság felkarolását és pártolását." Az Alapszabály szerint a Diákszövetség további feladata „ a hazaszeretet, a keresztény nemzeti kultúra és összetartozás ápolása, és „Vác városát kulturális és társadalmi téren támogatni".
A Diákszövetség - a céljainak megfelelően - Madách emlékművet és a hősi halott öregdiákok nevét megörökítő emléktáblát helyezett el a gimnázium előcsarnokában. Évente irodalmi és tudományos emlékbeszédet tartott Az ember tragédiája valamely gondolatáról az öreg diákok egy-egy kiváló képviselője, akinek nevét a Diákszövetség Madách-serlegbe vésve örökítette meg. Emlékkönyvben és az iskolai évkönyvekben ismertette a kiemelkedő tanárok és tanítványok munkásságát. Minden tanévben jelentős pénzadománnyal támogatta főiskolai és gimnáziumi diákok iskoláztatását és jutalmazását. A Diákszövetség első két évtizedének meghatározó személyisége dr. Jakabffy Kálmán volt, aki otthonában adott hivatalos helyet a szövetség vezetőségének. 1948-ban a piarista gimnázium megszűnt, felszámolta az akkori hatalom. A Diákszövetség működésének betiltását dr. Andreánszky Gábor professzor jelentette be a tagságnak és a rendtagoknak.

Családi Intézet

  • Szervezet/testület

A főtéri Technika Házát, a Pannónia ház teljesen átépített és korszerűsített épülettömbjét 1982-ben adták át. Az épület a MTESZ Pest megyei szervezetének lett a szákháza, ahol helyet kapott a városi tanács anyakönyvi hivatala, a népességnyilvántartó hivatal és méltó elhelyezést biztosítottak a Családi Intézet (korábban Családi és Társadalmi Ünnepeket Rendező Intézet) munkájához is.

Váci Kegyes Tanítórendi Gimnázium Sportkör Evezős Szakosztálya

  • Szervezet/testület
  • 1938 - 1944

1938-ban a VSE Evezős Osztálya különböző nehézségek miatt csónakházát eladni kényszerült; a gimnáziumnak a Rendfőnök úr és a VKM. nagyarányú segítségével és a város jóindulatú támogatásával sikerült a csónakházat megszerezni egész csónakállományával és felszerelésével; együtt. Most már megvolt a lehetőség, hogy a VSE által megteremtett, sikerekben gazdag víziéletet a gimnázium újra feltámassza.
Négy tanár vállalkozott rá, hogy a diák-evezést a legszélesebb alapokon megszervezi: vitéz Erdélyi János, a Sportkör vezető tanára, Szemenyei László és Kolos István, a vízicserkészek vezetői és Váry Gábor, az intézet fiatal, buzgó új testnevelési tanára,! volt versenyevezős. Megalakult a Sportkör Evezős Szakosztálya,
A jó szervezettség, a gyönyörű csónakház és a hatalmas csónakállomány — 24 db. — vonzóereje csakhamar 87 működő tagot hívott a szakosztályba.
A csónakház megszerzése óriási fejlődést jelentett: előző .évben 32 tagja volt az Evezős Szakosztálynak, 1200 km-t tettek -meg; a folyó tanévben június 17-ig 87 tag (köztük 16 versenyevezős) összesen 10,204 km-t evezett.

Református Elemi Népiskola

  • Szervezet/testület

A református egyház az 1570-es évektől működtetett alsó fokú iskolát, ami 1595-ben már jó nevű iskolája volt a hitközségnek. Az 1579-es váci csata során azonban megsemmisült az iskola, és újraindítását Bocskai István 1605-ös váci látogatása tette lehetővé, aki külön stallumot biztosított a működtetéséhez. A református diákok e középfokú kollégiumban tanulhattak, melynek egyik rektora Veresmarty István volt. Az iskolában valószínűleg tanítottak latin grammatikát és retorikát, a matematika alapelemeit, történelmet, földrajzot, ami később kiegészülhetett a filozófia és a teológia tanításával. Az iskola a Debreceni Kollégium partikulájaként működött. Az iskola nem volt hosszú életű. 1620-ban, amikor Vác visszakerült az oszmán uralom alá, megszűnt, tanárai Nagykőrösre, Ceglédre és Kecskemétre költöztek.
Az oszmán uralom után csak sokára oldódott meg a református gyermekek taníttatása. 1712 és 1724 között működött ugyan elemi iskola, de ezt a megyei közgyűlés bezáratta, és a református hitű gyerekek ezt követően olyan iskolába jártak, ahol katolikus tanítómester oktatta őket. Csak 1776-ban fogadhattak segédtanítót a katolikus ludi magister mellé, aki egy bérelt házban tanított. 1787- ben felállították az „elegyes", vegyes - katolikus és református - normális oskolát, és ellátták a legszükségesebb felszereléssel: padokkal, íróasztalokkal, táblákkal, fogasokkal és téntatartókkal. 1802-ben az egyházközség megvette a katolikus iskolaépületet. A lelkészlak mellett épült fel 1867-ben az új, ma is álló iskolaépület.
1948-ban államosították és a volt Felsővárosi róm. kat. Elemi Népiskolával közös igazgatás alá helyezték.

Szent Imre Római Katolikus Elemi Iskola

  • Szervezet/testület
  • 1892 - 1948

A diadalív mellett álló régi iskola helyén 1892-ben épült fel az új, nyolc tantermes épület, melyben párhuzamosan négy leány- és négy fiúosztály működött. Az iskolát 1930-ban Szent Imréről nevezték el.

41-60 találat a 76 találat közül